Friss felvételek jelentek meg az új kínai szuperfegyverről

Kína hamarosan hadrendbe állítja a legújabb és legfejlettebb repülőgép-hordozóját, a Fucsien névre keresztelt anyahajót - jelentette a kínai állami média, amely friss felvételeket is közzétett a szuperhordozóról. A Fucsiant még 2022 júniusában, hatalmas állami ünnepség keretében bocsájtották vízre. A hajóról azóta keveset lehetett hallani, helyi sajtóbeszámolók szerint navigációs, manőverezési, kikötési és fegyverteszteket hajtottak vele végre.

A Fucsien névre keresztelt, 003-as típusú, új generációs repülőgéphordozó teljes egészében kínai tervezésű, fejlesztésű és gyártású. A hajó első számú különlegességét az adja, hogy az amerikai hordozókhoz hasonlóan, elektromágneses katapultrendszert alkalmaznak rajta a repülők indítására. Ennek előnye, hogy repülőgépek széles körét képes levegőbe juttatni, kevesebb karbantartást igényel, és energiahatékonyabb a korábbi katapultrendszereknél.

Az indítórendszer mellett a Fucsian a legmodernebb támadó fegyverekkel és blokkoló eszközökkel is fel van szerelve. A teljes teherbírású vízkiszorítása pedig több mint 80 ezer tonna, ami nagyjából az amerikai repülőgép-hordozókéval azonos.

Ha a Fucsient hadrendbe állítják, a kínai haditengerészet anyahajóinak száma háromra bővül. Szakértők szerint ha ez bekövetkezik, Kína végérvényesen bebetonozza a nagyhatalmi státuszát, az új hajóval ugyanis a világ bármely pontján képes lesz összetett katonai műveleteket végrehajtani. 

Matthew Funaiole, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ (Center for Strategic and International Studies -CSIS) vezető elemzője korábban azt mondta, hogy az új hajóvan Kína felzárkózott Egyesült Államok mellé. "Ez egy elég jelentős előrelépés Kína számára. Tényleg elkötelezték magukat a hordozóprogram kiépítése mellett, és továbbra is feszegetik a határait annak, hogy mire képesek" - fogalmazott a szakértő.

A hajó vízre bocsájtása óta eltelt másfél évben többször is lefotózták tesztelés közben a Fucsient. Miután a képek széles körben elterjedtek az interneten, a kínai Állambiztonsági Minisztérium figyelmeztette az amatőr rajongókat, hogy ne tegyenek közzé fotókat a hajóról, mivel az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A hivatal figyelmeztetett, hogy a visszaeső lesifotósók akár hét év börtönbüntetésre is számíthatnak.

A téma kapcsán fontos elmondani, hogy a repülőgép-hordozók minden globális nagyhatalom tengeri flottájának központi elemeit képezik. A hatalmas hajók ugyanis mobil légi támaszpontként működnek, amelyek lehetővé teszik a repülőgépek és fegyverek gyors eljuttatását a világ bármely pontjára.

A kínai haditengerészet másik két anyahajója közül a 2019 decemberében átadott Santung volt az első kínai fejlesztésű. A legrégebb óta szolgáló, szovjet gyártmányú Liaoning elnevezésű hordozót pedig Kína használtan vásárolta 1998-ban Ukrajnától.

A Pentagon védelmi iparról szóló új jelentésének kiadatlan tervezete figyelmeztet, hogy problémák vannak a globális ellátási láncokkal, továbbá egyre nehezebb felvenni a versenyt a kínai termelői kapacitásokkal – írja a Politico hírportál. 

A dokumentum készítője a Pentagon beszerzésekért felelős államtitkára, William LaPlante szerint a Pentagonnak az innovációs lánc felpörgetése és a versenyképesség javítása érdekében nagy mennyiségben kellene felvásárolnia bizonyos fegyverprototípusokat. A tervezet hangsúlyozza, hogy az amerikai védelmi iparnak jelenleg nagy kihívást jelent az, hogy élen maradjon a csúcstechnológiás fegyverkezési versenyben olyan versenytársakkal, mint Kína.

– áll a jelentés tervezetében.

A november 27-i keltezésű dokumentum

A dokumentum szerint Kína az elmúlt harminc évet azzal töltötte, hogy a hajógyártás, a kritikus ásványok és a mikroelektronika területén globális ipari erőművé váljon. 

 – áll a Pentagon tervezetében.

– vélekednek, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok nehezen tudja tartani a lépést Ukrajna és Izrael fegyveres ellátásával.

Az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a katonai drónok iránti kereslet világszerte, 2027-re 17 milliárd dollárra nőhet a pilóta nélküli rendszerek piaca. Kína Izraelt és az Egyesült Államokat is maga mögé utasítva, első számú harci drónexportőrré nőtte ki magát. Szakértők ugyanakkor aggódnak a terület nemzetközi jogi szabályozásának hiánya miatt.

Többek közt az ukrajnai háborúban történő széles körű és hatékony alkalmazásuknak köszönhetően elképesztő mértékben nőtt meg a katonai drónok iránti kereslet világszerte. Egyes becslések szerint az autonóm rendszerek piaca 2027-re 17 milliárd dollárra nőhet, ami 7,3 százalékos éves növekedési ütemet jelent. A Markets and Markets piackutató jelentése szerint a növekedés fő mozgatórugója az, hogy a világ országainak kormányai egyre nagyobb figyelmet fordítanak védelmi erejük megerősítésére, ezen belül pedig a drónok fejlesztésébe és beszerzésébe fektetett beruházások kiemelt figyelmet kapnak.

Kína az éllovas

Sokáig Izrael volt a világ vezető drónexportőre − az Egyesült Államokban viszonylag szigorú jogszabályok vonatkoznak a pilóta nélküli rendszerek másik országnak történő eladására −, az elmúlt években azonban több állam is felbukkant a piacon. A török Bayraktar TB2-es drónok először Szíriában, később pedig a 2020-as örmény−azeri háborúban hívta fel magára a világ figyelmét kiemelkedő teljesítményével. Ennek köszönhetően az eszközöket gyártó Baykar vállalat 2022 szeptemberére már 24 országgal állapodott meg az értékét jelenleg Ukrajnában is bebizonyító drón exportálásáról. A nagy kereslet miatt a vállalat a jövőben növeli gyártási kapacitásait.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kína az elmúlt évtizedben mintegy 282 katonai drónt adott el 17 országnak. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok mindössze 12 pilóta nélküli rendszert exportált − az adatok nem tartalmazzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat − az elmúlt tíz évben, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak. Fontos megjegyezni, hogy ez kifejezetten harci tevékenységre fejlesztett eszközök esetében van így, Washington még mindig vezető szerepet tölt be a megfigyelő drónok exportjában.

Viszonyításképpen: a török Bayraktar TB2 körülbelül ötmillió dollárba, a kínai CH−4 négymillióba, míg az amerikai MQ−9 Reaper húszmillió dollárba kerül.

A nemzetközi jogszabályok hiánya

Ahogy egyre több és több ország dönt a katonai drónok vásárlása mellett, úgy válik egyre égetőbbé a terület nemzetközi jogi szabályozásának megalkotása. Jelenleg az ilyen hadi eszközökkel rendelkező országok a saját jogszabályaik szerint járnak el, amely számos veszélyt rejt magában. Noha a nemzetközi jog tiltja a fegyveres erő alkalmazását − kivéve az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedélyével és önvédelemből −, a drónokat a nemzetközi szabályozás hiánya miatt legálisan be lehet vetni terrorellenes műveletekre, megfigyelésre és más, az önvédelem fogalmát ki nem merítő célokra, amelyek magukban hordozzák egy esetleges nyílt katonai konfliktus kirobbanásának lehetőségét.

− húzta alá Tara Sonenshine, az amerikai Tufts University professzora. A szakértő szerint a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazásával és az egyre kifinomultabb pilóta nélküli rendszerek megjelenésével a drónok másodpercek alatt képesek lesznek sebességet, magasságot és célpontot változtatni, amely még nehezebbé teszi lekövetésüket. − A támadások látszólag a semmiből történhetnek − mutatott rá. Éppen ezért − véli Sonenshine −, új és átfogó nemzetközi szabályozásra van szükség, amely lehetővé teszi az ellenőrzés lehetőségét és a nagyobb átláthatóságot.