Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács hétfőn elfogadta a 12. Oroszország elleni szankciós csomagot. A korlátozóintézkedések egyik legérdekesebb eleme, hogy Brüsszelnek ezentúl elvi lehetősége nyílik arra, hogy az időközben meghalt orosz magánszemélyeket a "vagyonbefagyasztási fekete listán" tartsa. Az Európai Bizottság honlapján megtalálható indoklás szerint erre a "befagyasztási intézkedések esetleges csorbításának megelőzése érdekében" van szükség.

Brüsszel döntött: ezentúl a halott oroszokat is szankcionálhatják

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az Európai Unió, illetve az egyes tagállamok összesen 400 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz vagyont. Ebbe beletartozik az Orosz Föderáció és az orosz központi bank, valamint az úgynevezett feketelistára tett magánszemélyek és cégek vagyona. A legújabb szankciós csomag részeként az EU további 140 orosz állampolgár és jogi személy vagyonát zárolta.

A vagyonbefagyasztási uniós szabályok azonban most radikálisan megváltoztak, ezentúl ugyanis a halott embereket is fekete listán lehet tartani. Nagyon leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy azoknak az orosz személyeknek, akiknek korábban befagyasztották a vagyonát, de időközben életüket vesztették, továbbra is zár alatt maradhat a pénze.

„Az EU Tanácsa fenntarthatja a korlátozóintézkedéseket azokkal az elhunyt személyekkel szemben, akikre vagyon befagyasztása, valamint pénzeszközök és gazdasági erőforrások átutalásának tilalma vonatkozik”

- olvasható a Tanács által elfogadott szankciós dokumentumban.

A TASSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a halottak elleni szankciók bevezetése az egész történelemben példa nélküli lépésnek minősül.

We welcome today's agreement by the @EUCouncil to adopt a new package of sanctions against Russia.

The new sanctions include these key elements:

🔹 additional listings
🔹 trade measures, including on Russian diamonds
🔹 stricter asset freeze obligations
🔹 energy measures
🔹… pic.twitter.com/Kiq6UvZRuc
— European Commission (@EU_Commission) December 18, 2023

A 12. szankciós csomag egyébként az orosz gazdaság számos kulcsfontosságú területét sújtja, köztük gyémántok és bizonyos fémek importját, valamint a kettős felhasználású technológiák exportját. Az intézkedés vonatkozik továbbá az Ukrajna Oroszország által megszállt területein a közelmúltban megrendezett választások szervezőire és az Oroszország Ukrajna elleni háborúját támogató dezinformáció és propaganda terjesztésének felelőseire.

A szankciós csomag ezenfelül szigorítja az olajárplafon végrehajtását azáltal, hogy szorosan nyomon követi a tartályhajók használatának lehetséges módjait az olajárplafon kijátszására. Szigorítja továbbá az Európában tárolt orosz vagyon felkutatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a szankciókat kijátszó unión kívüli országokban bejegyzett vállalatokra vonatkozó intézkedéseket.

Az EU tilalmat vezet be az acélgyártáshoz szükséges nyersanyagok, a feldolgozott alumíniumtermékek, valamint egyéb fémáruk Oroszországból történő behozatalára és tranzitjára. Az exportkorlátozások a kettős felhasználású, azaz a katonai mellett a polgári felhasználásra is alkalmas fejlett technológiai és ipari termékekre vonatkoznak.

A korlátozások a vegyipari termékekre, a termosztátokra, az egyenáramú (DC) motorokra, a pilóta nélküli légi járművekhez használt szervomotorokra, a szerszámgépekre és a gépalkatrészekre is kiterjednek. Új behozatali tilalom lép érvénybe a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozóan is. A továbbiakban tilos a vállalati és tervezőszoftvereket az orosz kormány vagy az orosz vállalatok rendelkezésére bocsátani.

A szankciós csomag lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy egy jegyzékbe vett embert közérdekből megfosszanak pénzeszközeitől vagy gazdasági erőforrásaitól. Lehetővé teszi továbbá bizonyos jegyzékbe vett emberek vagy szervezetek tulajdonában lévő uniós vállalatok értékesítését is.

Az Európai Unió 2022 februárja óta 304 milliárd eurót költött gázimportra, ebből a szankciók miatti drágulás 185 milliárd eurót tett ki – derül ki a Ria Novosti számításaiból. A kalkuláció alapját az Eurostat adatai adták.

A vezetékes gázimport helyébe az LNG lépett. Fotó: Marcin Bielecki

2022 februárja óta, amikor Brüsszel korlátozásokat vezetett be Moszkva ellen, az EU- ba irányuló gázimport átlagos havi költsége 15,2 milliárd euróra emelkedett. Ebből 7,7 milliárd a cseppfolyósított földgázból származott, a maradék 7,5 milliárdot pedig a vezetékes gáz adta. A szankciók bevezetése előtti évben az európai országok átlagosan 5,9 milliárd eurót fizettek a gázért (3,6 milliárdot a vezetékes gázért és 2,3 milliárdot a cseppfolyósított gázért). Így a 20 hónap alatt összejött különbözet 185 milliárd eurót tett ki. A többletből az Egyesült Államok kapta a legnagyobb profitot - 53 milliárd eurót. Őt követi az Egyesült Királyság 27, Norvégia 24 és Algéria 21 milliárd euróval.

Oroszország sem járt rosszul, a szállítási volumen csökkenése ellenére további 14 milliárd eurót kapott az emelkedő árak miatt.

A fennmaradó összegen Katar, Azerbajdzsán, Angola, Egyiptom, Trinidad és Tobago, Nigéria, Kamerun, Líbia, Omán és Egyenlítői-Guinea, valamint még további 12 állam osztozott.

Vagyis csaknem mindenki jól keresett a szankciókon, kivéve az uniós országokat.

Több sebből vérzik a nyugati szankciós politika Christopher Davis brit közgazdász szerint, aki úgy véli, Brüsszel nem számolt a gazdasági intézkedések uniós állampolgárokat érintő hatásaival – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán korábban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Davis egy lapinterjúban rámutatott: az EU utólag maga is elismerte egy titkos tanulmányban, hogy véletlenszerűen, előzetes hatástanulmány nélkül, politikai nyomásra döntött az Oroszország elleni szankciókról.

A szankciós politika hatásairól nyilatkozott az MCC Budapest Summit alkalmából hazánkba latogató Christopher Davis brit közgazdász. Az Oxfordi Egyetem professzora a Magyar Hírlapnak adott interjút, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs ajánlott követői figyelmébe a Facebookon.

A neves brit professzor úgy látja, a jelenlegi szankciós politika több sebből is vérzik. Egyrészt

az EU és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta, hogy Oroszország könnyen alkalmazkodik a szankciós gazdasági helyzethez, hiszen már 105 éve együtt él a háborús szankciókkal, ezért specialistává vált azok kezelésében.

Másrészt pedig Brüsszel politikai nyomásra túl gyorsan hozott döntéseket, ezért nem számolt a gazdasági szankciók uniós állampolgárokat érő hatásával – állapította meg Christopher Davis.

A professzor felidézte, hogy Oroszország ellen már 1917 óta folyamatos háborús szankciók vannak életben, de ennek ellenére mégsem sikerült megtörni a hatalmas országot, mert a szovjetek már a kezdetektől rugalmasan reagáltak a szankciókra. Kiépítették a gazdaság finanszírozásának nagyon világos és áttekinthető rendszerét. Két kategóriát állapítottak meg. Megkülönböztették a magas és az alacsony prioritási ágazatokat. A védelmi ipar az előbbibe, az egészségügy az utóbbiba került.

Ennek következtében hiába vezettek be Moszkva ellen gazdasági embargókat például 2014-ben is – miután Ukrajnában elmozdították a törvényesen megválasztott kormányt, majd Oroszország annektálta a Krímet –, ezek az intézkedések nem rengették meg az oroszokat.

„Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gazdasági szankciók nem váltották be a kitervelőik elképzeléseit”

– hangsúlyozta Davis, aki a mostani intézkedésekkel sem elégedett.

A professzor az Oroszország elleni, jelenlegi büntetőintézkedések kapcsán arról beszélt az interjúban, hogy kritikus az Európai Bizottsággal (EB) szemben, mert az nem számolt körültekintően a gazdasági szankciók hatásával. „Az a véleményem, hogy az EB-nek a megfelelő gonddal készítenie kellett volna egy hatástanulmányt a szankciók bevezetése előtt. Nem számoltak az élelmiszer és az energia árának emelkedésével. És ezzel együtt azzal sem, hogy a szankciók milyen hatással lesznek az EU lakosságára” – fejtette ki.

Christofer Davis rámutatott, hogy az Európai Unió egy titkos tanulmányban elismerte, hogy hibázott.

„Készítettek utólag egy titkos tanulmányt, amelyet nem osztottak meg az uniós polgárokkal. E szerint túl gyorsan hozták meg a döntéseket, és mindezt politikai nyomásra tették, nem volt előzetes gazdasági hatástanulmány.

Az EU nem csinált semmilyen tervet a szankciók hatásáról, véletlenszerűen döntött”

– mondta Davis, aki szerint a szankciók nemzetközi támogatottsága korántsem olyan jelentős.

A támogató országok a világ lakosságának 15, az ellenzők a 75 százalékát teszik ki állapította meg.

Brüsszel döntött: ezentúl a halott oroszokat is szankcionálhatják