Irdatlan mennyiségű orosz olajat vásárol az amerikai hadsereg

A nyugati szankciók ellenére az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) továbbra is nagy mennyiségű orosz olajat vásárol a hadsereg számára - írja a Washington Post amerikai napilap online kiadása. A portál tényfeltáró cikke szerint ez úgy fordulhat elő, hogy az Oroszországból származó nyersolajat egészen addig adják és veszik egymás között a kereskedők, amíg el nem veszíti az orosz jellegét. Ezt követően pedig az olajat Európába importálják, köztük egy olyan görögországi olajfinomítóba, ahonnét az amerikai hadsereg előszeretettel vásárol üzemanyagot a járműveibe.

A Washington Post szerint az Oroszországból származó kőolajtermékek elsődleges célállomása a görögországi Motor Oil Hellas finomító. A szankciók bevezetése óta azonban a beszerzők új útvonalat alkalmaznak, és az orosz olajat nem Oroszországból, hanem egy törökországi olajtárolón keresztül vásárolják meg, hiszen így a termék a többszöri tulajdonosváltás után már nem számít "orosznak". Ez persze nem jelenti azt, hogy az olaj nem Oroszországból származik, csupán annyit, hogy ezt már nem tüntetik fel a szállítmányon.

A lap becslései szerint a Motor Oil Hellas finomítóba az elmúlt két évben 5,4 millió hordó kőolaj érkezett tengeren, amelyből 1,9 millió hordó kivételével az összes Oroszországból származott. Ez számadat pedig azért izgalmas, mivel a Pentagon csaknem egymilliárd dollár értékben kötött új szerződéseket az említett finomítóval az amerikai szankciók tavaly márciusban bevezetése orosz olajszankciók bevezetése óta.

A szállítási adatok szerint ráadásul a Motor Oil Hellas több mint egymillió hordó repülőgép-üzemanyagot szállított le kormányzati és vállalati vásárlókhoz Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britannia-szerte.

A Washington Post nem tudta meghatározni, hogy a Pentagon pontosan milyen mennyiségben vásárolt eddig orosz olajból készült üzemanyagokat. Ahogy azt sem sem tudták megállapítani, hogy az Oroszországból származó fűtőolajat az adás-vétel végeláthatatlan sorozata során átcímkézték-e valamikor. Azok a dokumentumok ugyanis, amelyek egy olajszállítmány eredetét írják le - vagyis származási bizonyítványok - nem nyilvánosak.

A Pentagon azt mondta, hogy nem tud az általuk vásárolt olajtermékek orosz eredetéről, mert a szankciók betartásáért nem ők, hanem a vállalkozók a felelősek. Mint fogalmaztak, a külügyminisztériumnak nincsenek eszközei a beszállítók ellenőrzésére.

Továbbra is jelen vannak az orosz piacon az olyan sokak által ismert márkák, mint a Burger King, Danone, Auchan, Gorenje, Pepsi, Metro AG, Globus, Mars, Philip Morris, Samsung, Kia Motors, Toshiba, Benetton, Lacoste, Zeiss, Zepter, Unilever, Raiffeisen Bank, a Qatar Airways, az Emirates légitársaság, energetikai és gyógyszeripari gyártók. 

A Yale Egyetem kutatói szerint egyes Oroszországban működő nyugati cégek beruházásokat ugyan nem indítanak, de folytatják a termelést, és vannak olyan társaságok is, melyekre nem vonatkoznak szankciók, például a gyógyszer- és élelmiszergyártókra.
A KSE kimutatásában az áll, hogy tavaly az amerikai cégek érték el a legnagyobb összbevételt Oroszországban, és 712 millió dollár profitadót fizettek be a Kreml kasszájába.
A második helyen a német cégek állnak 402 millió dolláros nyereségadóval. 
A legnagyobb dohányt a dohányipari óriások és az alkoholt forgalmazó cégek kaszálták, 24 milliárd dollárral. 
 

Közülük a Philip Morris, a Marlboro cigaretták Egyesült Államokon kívüli eladója 2022-ben 7,9 milliárd dollár bevételt termelt, és 206 millió dollár nyereségadót fizetett. A Philip Morris februárban azt mondta, hogy inkább megtartja üzletét Oroszországban, mintsem olcsóbban adja el, mint amennyit ér.
A Japan Tobacco International japán-svájci dohányipari óriáscég 7,4 milliárd dollár bevételt termelt Oroszországban 2022-ben, 1,5 milliárd dollárral többet, mint 2021-ben, ami a legnagyobb növekedés a társaságok közül.  2022-ben 193 millió dollár nyereségadót fizetett a társaság.

A fogyasztási cikkek szektorába tartozó cégek 2022-ben 21 milliárd dolláros árbevételre tettek szert Oroszországban.
A több mint 3 milliárd dolláros árbevételt elérő Danone megpróbál orosz vevőt találni helyi üzletére, de ez eddig nem járt sikerrel. A Nestle korlátozta egyes tevékenységeit.
Az amerikai Mars édességgyártó 2022-ben Oroszország egyik legnagyobb adófizetője volt, 99 millió dollár nyereségadót fizetve. Idén januárban a Mars bejelentette, hogy csökkentette oroszországi üzleti tevékenységének egyes részeit.

Az energetikai cégek közül a francia TotalEnergies 269 milliárd rubelre (3,2 milliárd dollár) tett szert tavaly az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítéséből, ez 106 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. 
A nagy-britanniai BP is 35 százalékkal, 150 millió rubelre tudta növelni oroszországi profitját. Ez körülbelül 1,7 milliárd dollárnak felel meg elsősorban a megnövekedett világpiaci nyersanyagáraknak köszönhetően - írta a merkur.de.
 

Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) bevételének több mint felét az oroszországi üzlet hozta 2022-ben. A nyeresége az előző évhez képest négyszeresére, csaknem 141 milliárd orosz rubelre nőtt. 
Élelmiszeripar: Két amerikai vállalat is erőteljes növekedést tudott elérni tavaly Oroszországban. 
A PepsiCo. 45 milliárd rubelre (mintegy 534 millió dollárra) növelte nyereségét olyan márkákkal, mint a Pepsi, a 7 Up és a Rockstar, míg az édességgyártó Mondelez (olyan márkákkal, mint a Milka, Jacobs, Toblerone, Oreo) 27 milliárd rubel (321 millió dollár) többlettel került a harmadik helyre. 
Az orosz szankciók egyik nyertese a svájci Fractal Shipping hajózási társaság, amely orosz olajat szállít a világ óceánjain.

A Makronóm Intézet friss elemzésben foglalkozik azzal, hogy pontosan kik a legnagyobb nyertesei az orosz olajra kivetett szankcióknak.

Kudarc az orosz olajra kivetett ársapka

Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán az orosz nyersolajra és olajtermékekre a Nyugat behozatali tilalmakat és korlátozásokat vetett ki, hogy csökkentsék Moszkva jelentős, a GDP 5-10 százalékát kitevő, csak az invázió kezdete óta 244 milliárd eurót elérő olajbevételeit. A nyers kőolaj, majd a finomított kőolajtermékekre bevezetett, szinte teljes importtilalom mellett az EU és a G7 országai Ausztráliával kiegészülve 2022. december 5-ével 60 dollár/hordó értékű ársapkát  vezettek be a tengeren szállított orosz (Ural típusú) kőolajra. Az érték felülvizsgálatára kéthavonta van lehetőség, erre azonban eddig még nem került sor.

A NYUGATI VÁLLALATOK ÍGY NEM SZÁLLÍTHATNAK OLYAN OROSZ KŐOLAJAT, AMELYET AZ ÁRSAPKA FELETT ÉRTÉKESÍTETTEK, ÉS NEM IS NYÚJTHATNAK AZ ILYEN SZÁLLÍTMÁNYOKRA BIZTOSÍTÁST VAGY KÖLCSÖNT.

A szankciók Oroszország exportbevételeinek komoly, napi 160 millió eurós csökkenéséhez vezettek, és a nyugati politikai kommunikáció is előszeretettel hangoztatja az intézkedés eredményességét. A visszaesés azonban időszakosnak bizonyult: áprilisra Moszkva már az ársapka bevezetése óta elért legnagyobb olajbevételt könyvelhette el. Az orosz árbevétel-növekedés hátterében egyrészről az Ural olaj árának áprilisi időszakos emelkedése, másrészről pedig az ársapka rendelkezéseinek betartása körüli hiányosságok állnak.

Ázsiai országok „mossák tisztára” az orosz olajat

Ilyen hiányosságnak számítanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül az orosz kőolaj mégis eljuthat a nyugati országokba. Az ársapkát bevezető országok ugyanis növelték a finomított olajtermékek importját azokból az államokból, amelyek az orosz nyersolaj legnagyobb importőreivé váltak: ide tartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is.

A felsorolt öt országot a finn CREA kutatóintézet elemzése„mosodaországoknak” nevezte el, mivel nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, a saját üzemeikben feldolgozzák azt, majd az így „tisztára mosott” olajtermékeket értékesítik, többek közt a Nyugatnak is. Ez jelenleg legális módja az olajtermékek exportjának a szankciókat bevezető országok irányába, mivel a termék származási helyének jogilag az az ország minősül, ahol a nyersolajat feldolgozták.