Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is. Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná Ukrajna kiadásait. A csomag hátterében álló brüsszeli stratégia szerint egészen addig támogatni kell az ukrán felet, amíg az le nem győzi Oroszországot. Ahogyan azt azonban a bizottsági javaslat időhorizontja is mutatja, az elképzelés a háború elhúzódásához vezetne, ráadásul annak realitása erősen megkérdőjelezhető.

Ursula von der Leyen (Fotó: LUDOVIC MARIN)

Tízből hét európai azonnal véget vetne a háborúnak

A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei alapján, mindössze az európai uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.

Az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a Bizottság stratégiájával: Észtország. A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot. A leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék).

Az európaiak háromnegyede béketárgyalásokra kényszerítené a feleket

A brüsszeli elképzelés sikerére semmilyen garancia sincs; könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna az EU további finanszírozása ellenére sem lesz képes legyőzni Oroszországot. Úgy tűnik tehát, hogy az azonnali béketárgyalások valódi alternatíváját nem Ukrajna győzelme, hanem egy elhúzódó, bizonytalan kimenetelű háború jelenti, így a konfliktus lezárására vonatkozó törekvést önmagában is célszerű vizsgálni. A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget. Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék) Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) pedig a legnagyobb.

Az európaiak az orosz–ukrán háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását