tóth gabi
Létrehozva: 2023.10.14.
Dobrowiecki Péter: "Megjósolhatatlan, ki fut be győztesként a lengyel választáson"
Milyen esélyei vannak a konzervatív jobboldalnak az október 15-i lengyelországi választások megnyerésére? Mi a két nagy jövő-vízió, amely közül a szavazók választhatnak? A Világrend legújabb adásában az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetőjét kérdezte a Mandiner.
„Meglátjuk, hogy most milyen választói hajlandóság lesz” – kezdte a beszélgetést Dobrowiecki Péter, aki elmondta, a 460 fős lengyel alsóházban 231 mandátummal lehet többséget szerezni, a lengyel választási rendszer erőteljesen a győztest jutalmazza, és nagyon sok függ a választási részvételtől.
A felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt 36-39, míg a legerősebb ellenzéki tömörülés, a Polgári Koalíció (KO) 30 százalékon áll.
A PiS 2015-ben 37,5 százalékkal is nyerni tudott, de 2019-ben már 43,5 százalékos támogatottság kellett ugyanahhoz a mandátumszerzéshez.
Vagyis: ha magas a részvétel, és sok a kisebb pártokra leadott töredékszavazat, akkor a PiS felmérésekben mutatkozó előnye eltűnhet.
A Lengyelország-szakértő megjegyezte: a lengyel és a magyar választási rendszer között a legnagyobb különbség az, hogy nem lehet egyéni mandátumokra szavazni, csak pártlistákra. Sok a billegő mandátum, és gyakorlatilag zárul az olló a kormányzópárt (PIS) és a nagy ellenzéki erő (KO) között.
Választói preferenciák
Dobrowiecki Péter úgy vélte, a lengyel társadalom egyre elégedetlenebb azzal, hogy politikai váltógazdaság alakult ki, hogy mindkét nagy erő a politikai establishment képviselője már, és látható az is, hogy egyre polarizáltabb a lengyel társadalom, ami a kampány hevességében, a hangnem durvulásában is megmutatkozott. „Nem az árkok betemetése zajlott az elmúlt nyolc évben, hanem inkább azok elmélyítése. Nem mondom, hogy ez szándékos kormányzati stratégia lett volna, de
az látszik, hogy a lengyel társadalom erősen kettészakadt” – tette hozzá.
A kormánypárt és az ellenzék választási üzeneteiről a Világrend vendége elmondta: „Lengyelország jövőjével kapcsolatosan két teljesen eltérő kép rajzolódik ki”, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a szuverenista-konzervatív vonalat vinné tovább, míg ellenfele, a Polgári Koalíció (KO) visszatérne az EU-barát-szabadelvű politikához.
A PiS-t segítheti, hogy az elmúlt nyolc évnek vannak vitathatatlan sikerei, több szavazói réteg jól járt a kormány társadalompolitikai, gazdasági döntéseivel, a politikai irányokat a lengyelek többsége helyesnek látja. Dobrowiecki szerint a kormányzó párt szociális juttatásokat biztosított a családosok és az idősek számára, a jó gazdasági teljesítményt visszaforgatták a társadalom szélesebb rétegei számára, ez pedig a lengyel csendes többség számára megfelelő megélhetést biztosított.
Ugyanakkor a társadalom másik része elégedetlen a demokratikus intézmények jogkörének csorbításával, a jobboldali kormány konfrontatív stílusával.
„Mindkét táboron belül vannak hangos szélsőségesek” – értékelt az MCC szakértője, arra hívva fel a figyelmet, hogy
ha a PiS újra kormányra kerül, a harmadik ciklusban sokkal kompromisszum-készebbnek kell mutatkoznia.
Hozzátette azt is, hogy a lengyel kormány regnálása idején a jogállamisági, a migrációs vagy a szuverenitási álláspontja miatt hasonló kritikát kapott a nyugati sajtótól és az EU részéről, mint a magyar.
Forrás: MCC
A kampány témái
„Az elmúlt másfél-két évben a háború kérdése Lengyelországban kulcskérdés volt” – mondta el Dobrowiecki Péter, amihez hozzáfűzte, hogy a lengyel társadalom számára az orosz fenyegetés mindig is megkérdőjelezhetetlen tény volt. A szakértő ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a nemzeti kisebbségi kérdésben mind a magyarok, mind a lengyelek esetében történelmileg áthidalhatatlan ellenérzések vannak az ukránokkal szemben.
Mint Dobrowiecki rámutatott,
az uniós migrációs paktum szavazási kimenetele nagyban függ attól, hogy milyen eredménnyel zárulnak a lengyelországi választások.
A lengyel társadalom az elmúlt években szembesült a migráció tényleges veszélyével (például a fehérorosz-lengyel határon történt zavargások a közel-keleti migránsok között), amely gondot jelent a lengyel hatóságoknak is.
Ezek a kérdések a nyugdíjkorhatár felemelésével és az állami tulajdonú vállalatok privatizációjával a kampány nagy témái voltak, de részei lesznek egy népszavazásnak, amelyet a kormány együtt rendez meg a parlamenti választással. „Lévén, hogy a PiS van kormányon, és ő kezdeményezte a referendumot, feltételezem, hogy a választópolgár fejében a két dolog összekapcsolódik, és a PiS is így tervezte. Ezért azon jobboldali szavazók, akik vacillálnak, hogy a Harmadik Út, Konföderáció, PiS hármasból kire szavazzanak, többen fognak a PiS-re szavazni, mint nem a PiS-re” – hívta fel a figyelmet a szakértő arra, hogy a referendum lökést adhat a kormánypárt győzelmi esélyeinek.
Dobrowiecki emellett elmondta azt is, hogy a kisebb ellenzéki pártok nehéz helyzetben vannak, mivel nehéz számukra önálló markáns programmal és arculattal indulniuk a nagy ellenzéki konglomerátumok mellett.
Koalíciós esélyek
A jelenlegi adatok tükrében
a PIS-nek szüksége lehet egy koalíciós partnerre a kormányalakításhoz, amely a Konföderáció nevű euroszkeptikus párt lehet,
a párt viszont a jelenlegi kormányzat társadalompolitikai-szociális intézkedéseit élesen bírálja.
Várhatóan lesz még további két, közel 10 százalékos támogatottsággal bíró párt, amely bekerül a parlamentbe: a Harmadik Út (Trzecia Droga) és az Új Baloldal (Nowa Lewica) – ez a két párt azonban Donald Tusk KO-vezető potenciális koalíciós partnere lehet.
A Világrend adásának vendége Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője volt, a beszélgetést itt lehet megnézni:
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
