A németek többsége már ellenzi a migrációt

Csaknem 80 százalékkal emelkedett a menedékjogi kérelmek száma Németországban a január-júliusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – közölte hétfőn a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF).

Az év elejétől július végéig 175 272 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 78 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Júliusban 23 674 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 79 százalékos növekedés éves szinten.

A bő 175 ezer menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 a menekültügyi migráció különösen erős éve Németországban – emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című lap, rámutatva, hogy az ideinél többen csak négy évben érkeztek Németországba, a volt Jugoszlávia összeomlását követő háborúk idején, 1992-93-ban és a legutóbbi nagy menekülthullám időszakában, 2015-16-ban.

A kérelmezők legnagyobb csoportjait a szíriai, az afganisztáni és a törökországi állampolgárok alkotják mintegy 52 ezer, 32 ezer és 23 ezer fővel.

Az országba többnyire illegálisan beutazó menedékkérők nagyjából fele nem szerzi meg a menekült jogállást, többségük mégis marad – tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy havonta csupán nagyjából ezer elutasított menedékkérőt sikerül visszajuttatni hazájába.

A BAMF új adatai „drámaiak” – nyilatkozott a lapnak Alexander Throm, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről. Egyedül Szíriából, Afganisztánból és Törökországból több mint százezren érkeztek, és számos biztonságos európai országon átkeltek, mielőtt elérték a német határt – mondta a CDU-s belügyi szakpolitikus, hozzátéve: az eddigi trend alapján meglehet, hogy az idén a 400 ezret is eléri a menedékjogi kérelmek száma, miközben a szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter, Nancy Faeser „az ujját sem mozdítja, hogy megvédje végre a határunkat”.

Jens Spahn, a CDU alelnöke, korábbi egészségügyi miniszter adott interjút a német Bildnek vasárnap, amelyben a Scholz-kormányt érintő kritika mellett többek között arról is beszélt, hogy Németországnak ki kell törnie a kontrolláltalan migráció szorításából. Spahn szerint a munkaerőpiac igényeihez igazodó, célzott bevándorlásra van szükségük, valamint az EU határainak védelmére. Ugyanakkor a német politikus szerint még ebben az esetben is éves szinten 300–500 ezer migránst kellene befogadni az EU-ba, akiket aztán a kvótarendszeren keresztül osztanának szét a tagállamok között. A politikus emellett a radikális jobboldali, euroszkeptikus és migrációellenes AfD-t is kritizálta, akiket Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseiként állított be.

„A német és a francia kormánynak a bürokrácia befagyasztását kellene érvényre juttatnia az EU-ban”, és egyetlen újabb szabályt sem lenne szabad elfogadni Brüsszelből a következő három évben – többek között erről beszélt Jens Spahn, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke a Bildnek vasárnap.

Gazdasági visszaesés

A német kormány működéséről szólva Spahn úgy fogalmazott, hogy az káoszba süllyed.

„Mindenki egymással harcol, a kancellár pedig csak nézi. Legalizálják a füvet, de közben leállítják a gazdaságot és a munkahelyeket. Ez a kombináció maga a társadalmi méreg” – fogalmazott a politikus a német kormány válságkezelésére utalva.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Olaf Scholz: Elengedhetetlen az ellenőrzés fenntartása a német–osztrák határon

Bár mindkét ország a schengeni övezet tagja, Németország 2015-ben visszaállította az ellenőrzést a közös határszakaszon annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja felügyelni a délről érkező bevándorlók mozgását.

Felmerült az interjúban, hogy a CDU-nak tizenhat éve volt irányítani Németországot, miközben a Scholz-kabinet még csak 2021 óta kormányoz. Jens Spahn kijelentette: nap mint nap születnek politikai döntések Németország ellen (utalva ezzel a munkavállalókat sújtó magas adókra és a befektetések visszaesésére – a szerk.).

A politikus rámutatott, hogy ma egy német átlagkeresőnek nettó 400–500 euróval kevesebb jut havonta a rekordinfláció miatt. Mint mondta, a jólét ilyen mértékű visszaesését még sosem tapasztalták a szövetségi állam történetében. Ezzel kapcsolatban a Scholz-kabinet teljes kudarcáról beszélt.

Illegális migráció

„Németországnak ki kell szakadnia ebből a teljesen ellenőrizetlen menekültvándorlásból” – értékelte az illegális migráció hatásait Spahn. A kereszténydemokrata politikus úgy látja, hogy ennek egyetlen módja, ha az Európai Unió határain feltartóztatják az illegális migránsokat. Noha a Bild kérdésére válaszolva elismerte, hogy Németországnak szüksége van a munkaerő pótlására, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a migránsok integrálása komoly erőforrásokat igényel, így csak akkor lehet sikeres, ha csökken a további érkezők és menedékkérők száma.

A politikus kifejtette, hogy Németországnak szakképzett munkaerőre van szüksége, amit a célzott bevándorlásban lát megoldhatónak. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy működő EU-s határvédelem mellett is évente 300–500 ezer menekült érkezésére számítanának, amit a kvótarendszeren keresztül osztanának el a tagállamok között.

Félelem az AfD-től

A tömeges migráció kérdéséhez kapcsolódóan a Bild megkérdezte a politikust, hogy szerinte mi állíthatná meg az Alternatíva Németországért (AfD) radikális jobboldali párt erősödését. Jens Spahn szerint elsősorban az lassíthatná a radikális jobboldal erősödését, ha a német kormány megoldaná a fennálló problémákat.

Ahogyan az az interjú további részéből kiderült, a CDU számára hangsúlyozottan fontos, hogy szavazókat szerezzen az AfD-től.

„Meg tudjuk csinálni!” – hangzott el Angela Merkel akkori német kancellár 2015. augusztus 31-i szövetségi sajtótájékoztatóján a 2015/2016-os németországi menekültválsággal és a növekvő számú németországi menekülttel kapcsolatban. 
 

2,5 millióan kértek menedékjogot

Németország valóban megcsinálta, de nem úgy, ahogy azt remélték. Merkel szavai óta mintegy 2,5 millió migráns kért menedékjogot Németországban – ez a német lakosság három százaléka. 834 000 szíriai menedékkérő és menedékjogra jogosult él Németországban, és az afgánokkal együtt ők alkotják a védelmet kérők legnagyobb csoportját. A Szíriából érkező bevándorlók átlagosan 24,2 évesek, és tíz szíriaiból hat férfi. A németek egyre nagyobb hányada véli úgy, hogy a bevándorlásnak inkább negatív, mint pozitív hatásai vannak az országra nézve – derült ki az ARD közszolgálati műsorszolgáltató megbízásából készült felmérésből. A publikált adatok szerint az összességében megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy Németországnak a jelenleginél kevesebb menekültet kellene befogadnia, ami 2020 eleje óta 12 százalékpontos növekedést jelent. 

Nem lesz újabb gazdasági csoda
 A The Pioneer nevű lap most elkészítette a migrációs mérleget. Az adatok azt mutatják: ábránd maradt, hogy a migránsok majd munkába állnak, és újabb gazdasági csodát indítanak el Németországban.
Ezzel szemben ma minden harmadik szíriai – 35,8 százalék – munkanélküli. A jó hír, hogy 2015-ben még 62 százalékuk volt az.  De körükben 7,5-szer több embernek nincs munkája, mint a német anyanyelvűek körében, náluk csak 4,8 százalékos a munkanélküliség. 
Jelenleg az összes Szíriából érkező menekült 46 százaléka igényel szociális ellátást, ráadásul azok is túl keveset keresnek, akik munkát találtak, és ők is segélyre szorulnak. A szociális ellátásban részesülők aránya a többi külföldi állampolgárnál 19 százalék, a német állampolgároknál pedig mindössze 5 százalék.

A „menedékkérők ellátásairól szóló törvény” értelmében a menedékkérőket a pénzbeli és természetbeni juttatások élelmiszerekre, ruházatra és gyógyszerekre - írta meg a Bild. 

Egy egyedülálló felnőtt havi 410 eurót ( kb. 150 ezer forint) kap. Az egy háztartásban élő felnőttek 369 eurót kapnak.  A 14-17 évesek 364 eurót; a 6-13 évesek: 304 eurót; 0-5 éves korig: 278 eurót kapnak.

Nőtt a bűncselekmények száma
 

Egyéb, a bűnözéssel kapcsolatos „hozadéka” is van Merkel migránsokat behívó mondatának.  A Berlinben szilveszterkor  letartóztatott 145 erőszakos bűnöző közül 100 külföldi volt, körülbelül fele afgán és szír. A 45 német állampolgár közül sokan valószínűleg migrációs hátterűek is. Ezek a számok nemcsak a nyitott határok felelőtlen politikájának következményeit mutatják, hanem az integrációs politikák kudarcát is.
Észak-Rajna-Vesztfáliában 20 százalékkal több klánokhoz kapcsolódó bűncselekmény történt 2022-ben, mint az előző évben. A rendőrség 4035 gyanúsítottat regisztrált, 11 százalékkal többet, mint 2021-ben. A Német Szövetségi Bûnügyi Hivatal szerint a szervezett bűnözés mintegy ötöde török-libanoni nagycsaládosokhoz kötődik.  A helyzet pedig hamarosan tovább romolhat. A rendőrség új szíriai bűnözői klánok megjelenését tapasztalja. 

 
Vannak sikertörténetek is: szír orvosok
Jelenleg a szíriaiak alkotják a külföldi orvosok legnagyobb csoportját: 2022 végén 5339 szíriai orvos praktizált Németországban, őket követik a második helyen a románok (4700 orvos) és a görögök (3000 orvos). Bizonyos ágazatok jelenleg a bevándorlóktól függenek, ideértve a takarítóipart, az élelmiszertermelést vagy a szerkezet- és mélyépítést. „Itt minden harmadik dolgozónak van külföldi útlevele. Magas a külföldi munkavállalók aránya a turizmusban (28 százalék) és az időskorúak ellátásban (16 százalék)”.

Bandaháborúk voltak Németország több városában: a bevándorlók machetékkel, baseball-ütőkkel, vasrudakkal és késekkel estek egymásnak. Észak-Rajna-Vesztfáliában szír és libanoni származású klánok próbáltak leszámolni egymással az utcán. Több százan vettek részt az összecsapásokban, a rendőrök csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat, egy migráns és egy rendőr megsérült.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönöznék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.