Az amerikaiak harmada katonákat küldene Ukrajnába

Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 31 százaléka támogatja, hogy az Egyesült Államok katonai erőket vezényeljen Ukrajnába a frontra – derült ki a Redfield & Wilton Strategiai Intézetnek a Newsweek amerikai hírportál számára készített kutatásából.

Amerika háborúba lépését a megkérdezettek negyede se nem támogatja, se nem ellenzi, míg 34 százalék kifejezetten ellenzi a javaslatot. A Newsweek megkereste az amerikai védelmi minisztériumot (Pentagon) is az eredmények kommentálására, ám nem kívántak nyilatkozni.

A július végén készített közvélemény-kutatás kapcsán érdekes, hogy a 27–42 év közöttiek jelentős része támogatta az amerikai csapatok Ukrajnába küldését, ám ennél is aggasztóbb, hogy az ennél a korosztálynál fiatalabbak 47 százaléka „támogatja”, vagy „határozottan támogatja” katonáik harcba küldését.

Az Egyesült Államok messze a legnagyobb támogatója a háborúban álló Ukrajnának a katonai segélyek tekintetében. Az orosz invázió tavaly februári kezdete óta Washington több mint 43 milliárd dollár támogatást küldött Kijevnek.  Azonban a Biden-adminisztráció már a konfliktus kezdetén közölte, hogy amerikai katonák nem vonulnak az ukrán frontra.

Mint arra már számos szakértő felhívta a figyelmet, ha Washington csapatokkal beavatkozna az orosz–ukrán háborúba, az világháborút jelentene, ugyanis Moszkva akkor amerikai katonákat is támadna, amellyel egy NATO-országot támadna, ezzel életre hívva a politikai és katonai szövetség 5. cikkelyét, vagyis a kollektív védelmet.

Noha az Egyesült Államok növelte az Európában állomásozó katonáik létszámát, ennek oka a Fehér Ház szerint NATO-szövetségeseket és a szövetség keleti szárnyának megnyugtatása. Július közepén az amerikai elnök további háromezer tartalékos katona Európába küldését engedélyezte.

Biden mint korábban fogalmazott: "Az Egyesült Államok a NATO minden egyes centiméterét meg fogja védeni Amerika teljes erejével."

Ukrajna azonban nem tagja a szövetségnek, annak ellenére, hogy Kijev többször követelte a  csatlakozását, és a NATO ígéretet is tett arra, hogy Kijev a későbbiekben tagországgá válhat. A Newsweek számára készített felmérésben a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy támogatja Ukrajna felvételét a NATO-ba, míg 15 százalék ellenezte azt. Az ukrán tagságot támogatók negyede szerint azonnal felvételre lenne szükség, 37 százalékuk szerint azonban csak az orosz–ukrán háború lezárultával lehetne erre sort keríteni.

Az ABC News amerikai hírtelevízió áprilisban – tisztviselőkre hivatkozva – arról számolt be, hogy egy kisebb amerikai katonai különleges műveleti csoport a háború kezdete óta a kijevi amerikai nagykövetségről tevékenykedik, de nem a fronton.

A Pentagon tavaly novemberben pedig azt húzta alá, hogy Washingtonnak nincsen harci ereje Ukrajnában, nincsenek amerikai erők, amelyek harci műveleteket hajtanak végre Ukrajnában.

Ennek ellenére a Kreml szerint igenis tevékenykednek amerikai katonák a fronton, igaz ők ezt zsoldosként Washington engedélye nélkül is megtehetik.