Ukrajna a demográfiai összeomlás szélén áll

Ukrajna lakossága drámai mértékben, az 1991-es függetlenedéskor mért szint közel felére csökkent - közölte hétfői jelentésében az Ukrán Jövő Intézet (UIF) demográfiai agytröszt. A kutatóintézet becslései szerint Ukrajna lakossága jelenleg mindösszesen 29 millió, ami olyan alacsony, hogy demográfiai értelemben az ország bármelyik pillanatban összeomolhat.

A háború kirobbanása óta, azaz 2022 februárja után Ukrajnából körülbelül 20,7 millió fő menekült el, melynek kicsivel kevesebb mint fele mára visszatért a szülőhazájába. Ugyanakkor közel 9 millió menekült mára letelepedett a nyugati befogadóországokban, így ők szinte biztos, nem térnek haza Ukrajnába.

AZ UIF közlése szerint a ukrán foglalkoztatottsági mutatók festik a legdrámaibb képet. Az országban ugyanis jelenleg 9,1-9,5 millió ember dolgozik, amiből megközelítőleg csak 6 millióan termelnek ténylegesen bevételt a versenyszférában, míg a maradék 3,1 millió fő állami alkalmazott, így az ő bevételük a központi költségvetésből származik. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 6 millió ember tart el 22-23 millió másikat, ami globális szinten is az egyik legrosszabb mutató. Szakértők szerint Ukrajnában néhány év múlva kétszer annyian lesznek a nyugdíjasok, mint az aktív munkavállalók, ami egyet jelentene a demográfiai katasztrófával.

- olvasható az UIF jelentésében, ami az Oroszország által egyoldalúan annektált területeket, illetve a Krím-félsziget lakosságát is Ukrajna népességébe számolta. Ha hihetőnek tekintjük a múlt hónapban kiadott orosz jelentést, miszerint 3,5 millió ukrán állampolgár került Moszkva fennhatósága alá, akkor Ukrajna jelenlegi lakossága 29 millió helyett mindösszesen 25,5 millió fő. 

Ukrajna lakossága a háború előtt is elvándorló tendenciákat mutatott, az 1991-ben 52 és félmilliós, s az ezredfordulón is még 48,5 milliós ország lakossága 2010-re 45,8 millióra, 2020-ra a becslések szerint (kihagyva az oroszok által annektált területeken élőket) 41 millió körülire csökkent (azért csak becslések szerint, mert azóta nem tartottak hagyományos népszámlálást). Aztán kijöttek egy elektronikus úgymond „ócsított” – népszámlálás eredményei 2020-ban, miszerint a lakosság valódi száma mindössze 37 millió 282 ezer volt.

A háború kitörése tovább rontott az amúgy is katasztrofális helyzeten. Mint ismert, az ukrán menekültáradat az orosz offenzíva első pillanatában megindult elsősorban az Európai Unió tagállamai vagyis nyugat felé, de sokan távoztak Oroszország és Belorusszia irányába is.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának adatai szerint a szomszédos, úgymond nyugatos országok irányába közel 20 millió határátlépés történt Ukrajnából (visszafelé pedig csak 9,5 millió), Oroszország és Belorusszia irányába pedig további 2 millió 872 ezer ember távozott, kérdés persze, mennyire önkéntesen, különösen a gyerekek tekintetében, s arról sincs adat, hányan tértek vissza közülük.

Más becslések még magasabbra, tízmilliósra teszik az emigránsok számát. A másodkézből származó adatokra alapozott számítások szerint a háború előtti lakosság negyede is távozhatott, ez körülbelül megfelel az említett tízmilliós számnak.

Európában egyébként a legtöbb ukrán menekült a szomszédos Lengyelországot preferálta, itt körülbelül 1,5 millióan adtak be menekültkérelmet. A második legkedveltebb hely Németország lett egymillióval, de említésre méltó még Csehország is a csaknem félmillió menedékkérelemmel (mindhárom országban eddig is rengeteg ukrán élt és rengetegen jártak ki dolgozni is ide, részben az anyagi lehetőségek, Lengyelország és Csehország tekintetében pedig a nyelvrokonság miatt egyszerűbb mindennapok okán).