Németország lakossága csak a migráció miatt növekedett tavaly

Mintegy 2,67 millió bevándorló érkezett Németországba tavaly, míg 1,2 millióan távoztak, így összességében 1,46 millió fővel nőtt az ország népessége, derült ki a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden közzétett jelentéséből. Összehasonlításképp, 2021-ben 1,32 millióan érkeztek az európai országba és 994 ezren hagyták azt el - írja a Magyar Nemzet a Deutsche Welle (DW) angol nyelvű német közszolgálati médiumra hivatkozva.

- írja a DW. A Destatis adatai szerint a beáramlás fő okaként megjelölt ukrán menekültek 1,1 millió főt tettek ki.

Azonban nem csak az orosz–ukrán háború elől menekülők érkeztek Németországba. Az adatok szerint múlt évben az azt megelőzőhöz képest a Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezők száma is nőtt.

Az uniós belső mozgásnak köszönhetően pedig 87 ezren települtek át Németországba – 2021-ben 81 ezren. A legtöbben Romániából, Lengyelországból és Bulgáriából érkeztek.

A Németországot elhagyók száma is nőtt, a 2021-es 64 ezer fő után tavaly 83 ezren távoztak az országból. A legtöbben Svájcba, Ausztriába és az Egyesült Államokba települtek át.

A belső vándorlás következtében pedig a legtöbben Berlint és a délnyugati Baden-Württemberg tartományt hagyták el.

Mint arra a BBC brit közszolgálati televízió is felhívta a figyelmet, amíg más országok a migráció korlátozásán dolgoznak, addig a német parlament nemrégiben egy olyan új törvényt fogadott el, amellyel a kevesebb bürokratikus akadály révén az országba csábítanák az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkásokat.

Az új pontrendszer nagyobb figyelmet fordít majd az életkorra, a készségekre és képzettségre, és kevesebbet az iskolai végzettségre és a német nyelvtudásra. Mindez megkönnyítené a migránsok számára, hogy akár állásajánlat nélkül is Németországba jöjjenek. Az ösztönzők közé tartozik, hogy nemcsak házastársat és gyermekeket, hanem szülőket is hozhatnak majd magukkal.

Jelenleg már a német társadalom annyira sokszínű, hogy a lakosság több mint egynegyede vagy külföldön született, vagy legalább egy szülője külföldön született. Szakértők szerint noha Németország korábban küzdött az ellen, hogy bevándorlóországgá váljon, ezt a célt az elmúlt években feladta. Az elöregedő társadalom és a munkaerőhiány miatt a német gazdasági vezetők már évek óta a nagyobb migrációra ösztökélik a kormányokat. Ők a munkaerőhiányt tartják a német gazdaságot fenyegető legnagyobb kockázatnak.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésből. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild hétfői cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Csak októberben 13 425 migráns érkezett illegálisan Németországba, így az év eleje óta 85 308 migráns lépte át szabálytalanul az államhatárt, amely a tavalyi, valamivel több mint 57 ezer illegális belépéshez képest komoly emelkedést jelent

– emlékeztetett a napilap.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

A németek többsége kritikusan tekint az iszlám országokból érkező migránsokra

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került. (MTI/EPA/Oliver Berg)

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy nem jó dolog, ha migránsok iszlám országokból érkeznek, míg 35 százalékuknak ez mindegy és csupán 16 százalékuk tartja jó dolognak a muszlimok érkezését.

A konzervatív CDU/CSU pártunióra szavazók 50,5 százaléka szerint a migránsok érkezése az iszlám világból rossz dolog, a Szociáldemokrata Pártra szavazók relatív többsége pedig (36,5 százalék) elutasítja a muszlimok bevándorlását.

Fordulóponthoz érhet a német társadalom?

A CDU politikusai már arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika miatt a lakosság összetétele is megváltozhat, melynek következtében egy fordulóponthoz érkezhet el a német társadalom.

„Ha évente 400 ezer migráns érkezik Németországba akkor ez hamar bekövetkezhet. Ha a lakosság túlnyomó többsége bevándorlói háttérrel rendelkezik, akkor Németország visszafordíthatatlanul meg fog változni”

– fogalmazott Stefan Heck a CDU politikusa.

Christopher de Vries belügyi szakértő szerint „Németország nem fog megbirkózni a migránsok integrációjával. Az integráció függ a tömegtől és a kulturális közelségtől.”

A szakértő emiatt úgy gondolja, hogy Németország jobban teszi, ha csak olyan országokból toboroz munkaerőt, amelyek kultúrája és alapértékei hasonlóak.

A német kormány megegyezésre jutott az új bevándorlási törvény ügyében, ugyanis a kabinet megállapodott az intézkedés keretét illetően. „A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is” – fejtette ki álláspontját Robert Habeck alkancellár a tervezettel kapcsolatban.

A német szövetségi kormány meg szeretné könnyíteni a külföldi szakmunkások beáramlását Németországba, ennek következtében a kabinet egy új törvény irányvonalát dolgozta ki.

„Németországnak a jövőben szüksége lesz szorgos kezekre és okos fejekre. A szakmunkások biztosítása egyenlő a jólét biztosításával” – mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter az új tervezet bemutatása során – a Tagesschau híroldal beszámolója szerint.

A szociáldemokrata politikus továbbá hozzátette, hogy 2035-ig a gazdaság szinte minden területén – így a betegápolásban, a gyermekgondozásban, illetve az önkormányzatok esetében is – legalább egymillió új munkaerőre lesz szükség.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a szakemberek meg is érkezzenek hozzánk. Ehhez viszont szükség van azokra a lépésekre, amelyek megkönnyítik a külföldi munkavállalók hozzáférését a német munkahelyekhez. A német kormány első körben toborozni akar, ez fontos és nagy lépést jelent a stratégiánkban”

– hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.

A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt

Robert Habeck alkancellár és gazdaságért felelős miniszter kiemelte, az éghajlatvédelem és a digitalizáció mellett a demográfiai átalakulás is komoly változást hozhat a munkaerőpiacon, ezért a szakmunkások bevándorlását gyorsan és pragmatikusan kell lebonyolítani.

„A sorompókat fel kell emelni a bevándorlók előtt, és mindemelett javítani fogunk az integrációjukon is”

– ígérte meg a zöldpárti politikus. Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter is bizakodóan nyilatkozott, továbbá úgy gondolja, hogy az új törvénytervezetet hamarosan végleges formájában fogja bemutatni.

Nancy Faeser német belügyminiszter felszólal a Németország. A bevándorlás nemzete. Párbeszéd a részvételért és a tiszteletért című rendezvényen a berlini Festsaal Kreuzbergben 2022. november 28-án. Olaf Scholz német kancellár, aki szintén felszólalt a rendezvényen, ismertette kormánykoalíciójának tervét, amely szerint enyhítenék a külföldi lakosok előtt álló akadályokat a német állampolgárság megszerzése előtt (Fotó: EPA/Sean Gallup)

Hubertus Heil közölte, hogy a szakmunkások bevándorlását érintő kérdéseket a német parlament a jövő év elején veszi napirendre.

Szakmai tapasztalat a célkeresztben

A javaslat továbbá azt is rögzíti, hogy az elismert külföldi szakmunkások a jövőben olyan területen is dolgozhassanak, amely eltér eredeti foglalkozásuktól és végzettségüktől.

Egy szerelő például raktárosként, míg egy rendőr pedig akár felszolgálóként is dolgozhatna. A szakmai tapasztalat sokat nyomna a latban a munkavállalói vízum igénylésekor – ismertette a híroldal.

Mindemellett a német hatóságokkal az otthon megszerzett végzettséget nem lenne kötelező elismertetni a beutazást megelőzően. A felsőoktatásban tanuló diákok pedig – úgy ahogy eddig is – egyszerűsített eljárás segítségével léphetnének be az ország területére.

Ezenfelül az ígéretesnek tűnő, harmadik országból származó munkakeresők egy pontrendszer segítségével érkezhetnének Németországba, annak érdekében, hogy helyben munkahelyet találhassanak.

A minisztériumok között történt megállapodás értelmében az értékelés olyan kritériumok alapján történne, mint a végzettség, nyelvtudás, szakmai tapasztalat, Németországhoz való viszonyulás, valamint az életkor. Ebben az új rendszerben is szintén a szakmai tapasztalat számítana a legnagyobb mértékben – jegyezte meg a Tagesschau.

További viták várhatók a pontrendszert illetően

A pontrendszer részletei miatt további vitákra lehet még számítani a zöldek, a liberálisok, illetve a szociáldemokraták között, kérdéses ugyanis, hogy hány pontot érhet majd például a nyelvismeret foka vagy pedig a személyes viszony megléte Németországgal szemben.

Az utóbbival kapcsolatban a híroldal kiemelte, hogy

a beilleszkedés mértéke magasabbnak számít, ha például az egyén korábban már többször járt az országban, esetleg hazájában már egy német cégnek is dolgozott, vagy pedig rokonai élnek Németországban.

Annak kérdése, hogy a rokonokra milyen kritériumok vonatkoznának – például, hogy szintén munkavállalónak kellene lenniük –, még nem került kidolgozásra.

Honosítási reform – „esélyt adó tartózkodási engedély”

A könnyített szakmunkás-bevándorlás csak egy része a migrációs és menekültügyi törvényjavaslati csomagnak, ugyanis Nancy Faeser hamarosan a kabinet elé terjeszti azon tervezetét, amely a német állampolgárság felvételét könnyítené meg az országban élő külföldi polgárok számára.

Pénteken dönt a német parlament az úgynevezett „esélyt adó tartózkodási engedélyről”,

amely a már évek óta Németországban élő, jól integrálódott, azonban még nem rendezett tartózkodási joggal rendelkező külföldiek számára adna lehetőséget, hogy az országban maradjanak és munkát vállaljanak.

Az a személy, aki 2022. október 31-én bizonyítottan öt éve tartózkodik az országban, továbbá büntetlen előéletű, egy 18 hónapos ideiglenes tartózkodási engedélyt kapna, mely idő alatt lehetősége nyílik legális státuszának intézésére, nyelvtanfolyam