Megduplázta "delfinkatonái" számát Oroszország a Fekete-tengeren

Friss műholdfelvételek alapján Oroszország megduplázta a Krím-félszigeten található szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot védő delfinek számát - írja a német Bild online kiadása. A lap beszámolója szerint a katonai kiképzést kapott delfinek száma 3–4-ről 6–7-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy az állatok járőrözése gyakoribbá válhat és valószínűleg nagyobb területet fognak megvédeni.

Ahogy a világ vezető nagyhatalmainak többsége, Oroszország is alkalmaz delfineket katonai célokra. A vízi emlősök képesek különböző tárgyakat felszínre hozni, így a tengeri aknák felszámolására is alkalmasak. Emellett felkutatják, azonosítják és adott esetben elriasztják az ellenséges búvárokat, megakadályozva ezzel a szabotázsakciókat. Sőt, a legjobban kiképzett példányok robbanószerkezetek telepítésére is képesek. 

A tengeri emlősök harcászati alkalmazását a hidegháború idején, 1960 körül kezdték kutatni az Egyesült Államokban, a vietnámi háborúban pedig már be is vetették őket. Moszkva 1965-ben éppen Szevasztopolban kezdte el a saját delfinjei katonai kiképzését. Egyes beszámolók szerint az oroszok arra is megtanították a tengeri emlősöket, hogy meg tudják ölni az ellenséges búvárokat. Ezt a hátukra erősített szigonyokkal vagy szén-dioxid-fecskendőkkel oldották meg. Emellett állítólag öngyilkos akciókra is felhasználták őket: testükre robbanószerkezetet erősítettek, ami a célpont közelébe érve felrobbant. 

A Bild beszámolója szerint 2012 után az ukrán haditengerészet is kísérletezett katonai delfinek kiképzésével egy Szevasztopol melletti akváriumban, de a Krím 2014-es annektálása után a tengeri emlősök orosz kézre kerültek, Ukrajna pedig hiába követelte az állatok visszaszolgáltatását. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint az elmúlt kilenc évben Moszkva kiterjesztette a katonai célú delfinprogramját. A szevasztopoli haditengerészeti támaszpont védelme kulcsfontosságú Moszkva számára, mivel itt állomásozik az orosz fekete-tengeri flotta. 

Korábban publikált műholdfelvételekből kiderült, hogy Oroszország a szíriai háború idején a szíriai Tartuszban lévő haditengerészeti bázisán is delfineket használt – írta korábban a Yahoo.

Fontos elmondani, hogy nem a delfinek az egyetlen óceáni élőlények, melyeket az orosz hadsereg katonai célokra kiképzett. Egy 2019-ben, Norvégia partjainál észlelt beluga bálna ugyanis furcsa hámokat viselt, melyek kamerákat rögzítettek. Halászok elmondása szerint az állat zaklatta a hajóikat, a csónakok oldaláról pedig pántokat és köteleket húzott magával a tengerbe.

A különféle állatok harci kiképzéséről nagyon sok pletyka kering. Mivel a programok zöme szigorúan titkos, így csak időnként jut el néhány kósza hír ezekről a nagyközönséghez. Az biztos, hogy delfineket már régóta képeznek ki katonai célokra. 

Aki látott már delfinshow-t, az tudja, hogy a delfinek a legkülönfélébb feladatok elvégzésére betaníthatók, a labdatáncoltatástól a tárgykeresésig. Könnyű elképzelni, hogy ezek a készségek megragadták a katonai szakértők figyelmét is. Hiszen ezek az állatok könnyen kiképezhetők aknakeresésre, robbanószer szállítására vagy akár ellenséges búvárok észlelésére és megsemmisítésére is.

A tengeri emlősök első harctéri bevetése Nagy-Britanniában kezdődött az I. világháború idején. A walesi Gwynedd megyében található Bala-tavon képezték ki azokat az oroszlánfókákat, amelyeket a német tengeralattjárók felkutatására szántak. A projektet James Woodward ajánlotta a brit admiralitás figyelmébe, ő és családja voltak az első mutatványosok, akik oroszlánfókákat szerepeltettek cirkuszi attrakcióként. Bár a kiképzés sikeresnek tűnt, a bevetéskor azonban a fókák azonnal megszöktek és inkább a halakat üldözték, mint a tengeralattjárókat.

Az oroszlánfókák bajusza különösen érzékeny

FORRÁS: PIXABAY

Ez után lanyhult a tengeri emlősök harci felhasználása iránti érdeklődés, és csak akkor váltak újra intenzívebbé a kutatások, amikor kiderült, hogy a delfinek képesek ultrahangos szonárjukkal tájékozódni. Ez fontos tulajdonságnak számított a harci felhasználás szempontjából.

A hidegháború éveiben mind az USA, mind a Szovjetunió haditengerészete intenzív kutatásokat folytatott a tengeri emlősök harci alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban. Ezekről azonban – érthető módon – nagyon kevés információ jutott el a nagyközönséghez.

Amerikai harci palackorrú delfin 2003-ban Irak partjainál.

FORRÁS: AFP/BRIAN AHO

1988-ban a Science folyóirat arról számolt be, hogy a kiképzett delfineket bevetették a vietnámi háborúban 1971-ben, ahol a Cam Ranh-öbölben állomásozó amerikai flottát kellett védelmezniük az észak-vietnámi békaemberektől. Ugyancsak a tenger alól támadó szabotőrök megfékezése volt a feladatuk 1987-ben a Perzsa-öbölben, ahol az iráni fenyegetés ellen vették igénybe segítségüket. Az akciók eredményes vagy eredménytelen voltáról nincsenek hiteles beszámolók.

Szevasztopolban egészen 1973-ig nyúlik vissza a katonai delfinek kiképzése. Az állatokat abban az időben arra idomították, hogy a hátukra szerelt szigonnyal megtámadjanak idegen búvárokat, vagy hogy felrángassák őket a felszínre, ahol fogságba ejthették őket. Az állatokat továbbá betanították kamikazeakciókra is, hogy bombákat szállítsanak ellenséges hajókhoz.

Amerikai aknakereső delfin az iráni vizeken

FORRÁS: AFP/ALAN EVANS

A Szovjetunió felbomlását követően a delfinek az ukrán haditengerészethez kerültek. A szevasztopoli bázist a 2000-es években kiürítették, ám 2012-ben újrakezdték a harci állatok képzését. Természetesen Oroszország sem hagyott fel a delfinek harci kiképzésével. A Krím-félsziget elcsatolása után továbbra is Szevasztopol lehet a delfinidomítás központja.

Műholdas felvételek alapján az amerikai haditengerészeti intézet arra jutott, hogy Oroszország katonai delfineket telepített a szevasztopoli kikötőbe a fekete-tengeri bázisa védelmére- írta a The Guardian.