A nyugati fegyverek közel harmada használhatatlan állapotban kerül Ukrajnába

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei által Ukrajnának adományozott fegyverek körülbelül 30 százaléka használhatatlan állapotban kerül leszállításra, így ezeket maximum alkatrésznek tudják felhasználni az ukrán fegyveres erők  - írja a New York Times online kiadása. Tisztségviselőkre és kormányzati dokumentumokra hivatkozva az amerikai lap arról számolt be, hogy a hibás eszközökkel kapcsolatban Kijev már számtalan alkalommal szóvá tette meglátásait, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) azonban a legtöbb esetben az ukránok hanyagságát hibáztatta a helyzetért. 

A Times jól dokumentált példákon keresztül mutatta be a használhatatlan, hibás fegyverek útját. Egy év elején történ eset során Olaszország például 33 darab M109 tüzérségi löveget ajándékozott Ukrajnának, de mivel az eszközök leszerelt állapotban, egy raktárban porosodtak, Kijev külön kérte, hogy szállítás előtt újítsák fel őket. Ezt a munkát az amerikai Ultra Defense Corp. katonai vállalkozás végezte el 19,8 millió dollárért. Miután Kijev átvette a fegyvereket, a helyi hatóságok úgy ítélték meg, hogy egyik sem "alkalmas harci küldetésre”, ezért szétszerelték őket, hogy az alkatrészeiket felhasználva javítsák meg az ugyanilyen, megsérült lövegeket.

„A szolgáltatásait kínáló amerikai cégnek nem állt szándékában eleget tenni kötelezettségeinek” – panaszkodott egy február 3-án írt levelében Vlagyimir Pikuzo, Ukrajna védelmi beszerzési igazgatója a Pentagonnak. Erre reagálva az amerikai védelmi tárca azt válaszolta, hogy a fegyverek hibátlanul működtek a szállítás előtt, és az ukránokat hibáztatta, amiért nem megfelelően raktározták azokat.

Egy szintén nagy port kavart ügy során az Egyesült Államok 29 darab Humvee katonai terepjárót küldött Ukrajnának a kuvaiti Arifjan táborban lévő készleteiből, de mint kiderült, csak három volt azonnal bevethető állapotban. Az ukrán hatóságok használhatatlan sebességváltókról, lemerült akkumulátorokról, folyadékszivárgásról, törött lámpákról, ajtózárak és a biztonsági övek hibáiról, valamint rohadó gumiabroncsokról számoltak be.

A hibás nyugati fegyverek mellett Ukrajnának problémát jelent továbbá, hogy a szerződés alapján vásárolt, több száz millió dollár értékű fegyvereket sem minden esetben kapja meg a belföldi beszállítóitól. Fegyvervásárlásban részt vevő tisztségviselők azt mondták a Timesnak, hogy a kormány csak tavasz óta közel félmilliárd dollárt fizetett ki ukrán fegyvergyártóknak, de cserébe semmit sem kapott. Volodimir Havrilov, a fegyverbeszerzéssel foglalkozó védelmi miniszter-helyettes egy közelmúltbeli interjúban azt mondta, hogy a problémás vállalkozókat már kizárták a beszerzésekből.

Az American Enterprise Institute agytröszt kutatója, Michael Rubin úgy látja, az Egyesült Államokra nehéz feladat hárul, ugyanis fent kell tartani, sőt fokozni kell az ukránoknak nyújtott támogatásokat, méghozzá úgy, hogy azzal ne ingereljék fel annyira az oroszokat, hogy atomfegyvert vessenek be. Amennyiben ez mégis bekövetkezne – amire nagy az esély szerinte –, akkor Kijevnek is biztosítani kellene ilyen tömegpusztító fegyvereket, hogy hatásosan vághasson vissza.

Amikor az orosz csapatok tizenhat hónappal ezelőtt megszállták Ukrajnát, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó felajánlotta Volodimir Zelenszkij evakuálását. Az ukrán elnök visszautasította az ajánlatot. „Lőszerre van szükségem, nem fuvarra” – jelentette ki akkoriban Zelenszkij.

Az American Enterprise Institute vezető munkatársa szerint még akkor is, amikor az ukrán erők rácáfoltak az amerikai hírszerzés becsléseire, és először megállították, majd visszaszorították az orosz hadsereget, a Vlagyimir Putyin orosz elnök reakciójától való félelem arra késztette Washingtont, hogy korlátozza a segítséget, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy felgyorsítsa az ellentámadást.

A Biden-kormányzat úgy „adagolta” a fegyvereket, hogy azok között ne legyenek olyanok, amelyekkel nagy hatótávolságú csapást lehet mérni, méghozzá az attól való félelmük miatt, hogy Ukrajna esetleg logisztikai vagy katonai szempontból fontos oroszországi objektumokat támadna.

Ugyanez a logika vezérelte a Biden-kormányzatot a HIMARS légvédelmi rendszer, az Abrams harckocsik, valamint az F–16-osok iránti ukrán kérések kezdeti elutasításában – emlékeztetett a kutató.

Amikor az ukrán erők visszaszorították az oroszokat, és komoly problémákat okoztak az orosz hadseregnek a levegőben és a földön is, Washington félelmei még jobban megnőttek azzal kapcsolatban, hogy mi lehet majd Oroszország reakciója mind erre.

Az amerikaiak úgy számoltak, hogy amennyiben Putyin megaláztatásnak veszi a történteket, taktikai atomfegyverekkel vághat vissza

– írja Rubin.

Néhányan, mint például Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, kompromisszumot sürgettek, akár annak árán is, hogy Putyin megtarthatja a Krímet és más ukrán területeket.

A kutató leszögezte, a háború most fordulóponthoz érkezett, az ukrán ellentámadás megindult, és egyelőre nem látni, hogy milyen eredményekkel fog járni. Ugyanakkor a kiszivárgott hírszerzési információk szerint Ukrajna állhatott az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni támadás mögött, ráadásul állítólagos Putyin-ellenes orosz felkelők Ukrajnából kiindulva megtámadták Belgorod orosz várost, és valószínűleg az ukrán különleges erők felelősek a Kreml elleni „szemtelen” dróntámadásért is.

Tűzoltók dolgoznak egy romos lakóház és autóroncsok között Krivij Rihben 2023. június 13-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost. Tíz ember életét vesztette, huszonnyolc pedig megsebesült (Fotó: MTI/EPA/Sztasz Kozljuk)

Az orosz elnök nem lehet boldog ezeket a folyamatokat látva, a kahovkai gát lerombolása egyfajta figyelmeztetés lehetett Putyin részéről – állítja a szerző. A fenyegetés, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vet be, folyamatosan nő.

Képzeljük el, hogy Ukrajna a győzelem küszöbére kerül – írja Michael Rubin. Putyint ez meggondolatlan cselekedetekre késztetheti.

Szerinte az orosz vezető számára az ellenfél félelme „addiktív”, és ha megérezné, hogy a Fehér Ház elbizonytalanodik, akkor rögtön növelné a provokációs szintet, és az agressziót kiterjesztené Moldovára és a balti államokra is.

Biden számára tehát fel van adva a lecke:

hogyan lehet elrettenteni Oroszországot a taktikai nukleáris fegyverek használatától, miközben Ukrajna megsegítését sem adja fel.

Ráadásul azt is el kell dönteni, hogy az amerikaiaknak hogyan kell reagálniuk, ha mégis bevetné azokat.

Rubin leszögezi, ha a nukleáris fegyverek bevetése „lefagyásra” készteti a Nyugtot, az teljes vereséggel ér fel, és hosszú távú, szörnyű következményei lesznek a nemzetközi biztonságra nézve. Oroszország kísértésbe eshetne, hogy újra beveti ezeket a fegyvereket – véli a szakértő. És ott vannak azok a középhatalmak is, amelyek atomfegyverek beszerzésére törekednének, hogy azokat alkalom adtán riválisaik ellen használják. A nemzetközi instabilitás a második világháború óta nem látott szintre emelkedne.

Rubin felteszi a kérdést: hogyan akadályozhatja meg az amerikai elnök, hogy Oroszország atomfegyvereket használjon Ukrajnában?

Szerinte Joe Biden elnöknek világossá kell tennie, hogy bármilyen nukleáris fegyver bevetése azt fogja eredményezni, hogy az Egyesült Államok ugyanilyen típusú nukleáris eszközt fog Ukrajnának biztosítani, anélkül, hogy ellenőrizni lehetne, hogy Ukrajna hol és hogyan használná azokat. Akárcsak a hidegháború idején, a nukleáris fegyverek használatától úgy lehet a legjobban elrettenteni az ellenfelet, ha hajlandóságot mutatunk a használatukra

– véli a kutató.

Az ukrán hadvezetés amerikai és brit rakétákkal szándékozik csapást mérni orosz területekre, „köztük a Krímre”, ami haladéktalan válaszlépésekhez vezet – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a katonai tárca vezetői tanácskozásán.

„Értesüléseink szerint az ukrán fegyveres erők vezetése azt tervezi, hogy HIMARS és Storm Shadow rakétákkal mér csapásokat az Oroszországi Föderáció területére, köztük a Krímre” – mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

ezeknek a rakétáknak a „különleges hadművelet” övezetén kívüli használata azonnali csapásokat vonna maga után az ukrajnai döntéshozó központok ellen,

valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság teljes körű bevonását jelentené a konfliktusba.

Azt mondta, hogy Kijev továbbra is támadásokkal kísérletezik a donyecki régió déli részén, Zaporizzsjában és Donyeck körzetében, NATO-szakemberek által kiképzett elitalakulatokat, valamint nagyszámú nyugati fegyvert bevetve.

A miniszter szerint az orosz erők június 4. óta 263, az állásaik ellen irányuló ukrán támadást vertek vissza. Mint mondta,

„az ellenség nem érte el céljait, az összes támadást visszaverték”.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója az Oroszországi Történelmi Társaság keddi tanácskozásán úgy fogalmazott, hogy az orosz erők lényegében egy NATO-csoportosulás ellentámadását tartóztatják fel, amelyben ukrán katonák szolgáltatják ez élőerőt.

Átfogó támadást indított az orosz légierő hétfőn éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen, országszerte órákig szóltak a légvédelmi szirénák.

Az ukrán vezérkar eddigi értesülései szerint az oroszok által indított 30 Sahid típusú, iráni gyártmányú drónból 28-at lelőttek. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem mintegy 20 ellenséges célpontot azonosított és semmisített meg a főváros környékének légterében.

A lengyel határtól mindössze 70 kilométernyire fekvő, 700 ezres Lemberg (Lviv) katonai közigazgatásának jelentése szerint az orosz légierő eltalált egy fontos infrastrukturális létesítményt, és tüzet okozott. Az első jelentések szerint a támadásnak nincsenek áldozatai.

Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy a légitámadás a távközlési infrastruktúrára és mezőgazdasági létesítményekre irányult. Áldozatokról nem szólnak az eddigi jelentések. Az ukrán katonai parancsnokság szerint az oroszok hét rakétát lőttek ki Zaporizzsjára.

Biden már a múlt héten is úgy fogalmazott, hogy teljesen felelőtlen lépés Putyin részéről az atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítése.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn úgy nyilatkozott, valós fenyegetésnek tekintik, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vet be Ukrajnában. Mindez csak néhány nappal azután történt, hogy Biden elítélte azt, hogy Oroszország ilyen fegyvereket telepített a szomszédos Fehéroroszországba – írja a Reuters.

Biden szombaton „teljesen felelőtlennek” nevezte a rövid hatótávolságú, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyverek Fehéroroszországba telepítését.

Az amerikai elnök hétfőn egy kaliforniai adományozói csoportnak beszélt arról, hogy

pár éve még furcsán néztek rá abbéli aggodalma amiatt, hogy Putyin taktikai atomfegyvereket vethet be. Ma viszont ez a valóság – mondta.

A múlt héten Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető egy televíziós interjúban közölte, hogy megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba, amelyek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

„Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk”

– fogalmazott Lukasenka a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta fehérorosz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek. „A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak” – tette hozzá.