Helyesírási hibák miatt képtelenek lefoglalni az orosz vagyont Hollandiában

Helyesírási és fordítási hibák miatt a holland bankok harmada még mindig nem tudta lefoglalnia az uniós szankciós listán szereplő oroszok vagyonát - jelentette kedden a holland NOS közszolgálati hírportál a Központi Bank felmérésére hivatkozva. A lap beszámolója szerint a pénzintézetek számára az orosz nevek pontos átírása jelenti a legnagyobb kihívást, mivel a szanckionált számlatulajdonosok gyakran öt különböző nyelvre lefordított néven - angolul, hollandul, oroszul, ukránul és németül - is regisztrálva vannak a bankrendszerben. Például az orosz elnök vezetéknevét angolul „Putin”-nak írják, hollandul viszont már „Poetin”-nak, ami megnehezíti az összes ezen a néven futó bankszámla felkutatását és befagyasztását.

A holland Központi Bank beszámolója szerint az uniós büntetőintézkedésekkel összhangban Amszterdam eddig 1473 orosz magánszemélyt és 207 jogi személyt, köztük az orosz Központi Bankot tette szankciós listára, és összesen 644 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztott be. Beszámolójában a NOS azonban külön kiemelte, hogy a befagyasztott pénzek összértéke tavaly tavasz óta nem igazán nőtt, ami elsősorban a fordítási és helyesírási nehézségeknek tudható be.

 – fogalmazott a NOS-nak egy pénzügyi szakértő, aki "brutálisnak" nevezte, hogy a háború tizenhatodik hónapjában még mindig ilyen banális hibákkal küszködik a holland bankszektor. 

A jegybank közlése szerint a könnyen megtalálható tranzakciók és bankszámlák körülbelül 95 százalékot megtalálták és befagyasztották. A fordítás nehézségek miatt nehezebben felkutatható számláknak viszont csak a 24 százalékát sikerült azonosítani egyes számítások szerint. "Ezen a lehető leghamarabb javítaniuk kell. Ilyen hibáknak tényleg nem szabadna megtörténnie" - fogalmazott Maarten Gelderman, a Nemzeti Bank felügyeleti részlegének igazgatója. 

Az eset kapcsán fontos elmondani, hogy miközben a Holland Bankszövetség (NVB) újságírói kérdésre elismerte, hogy kihívások vannak a szankciók végrehajtásában, addig a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium szerint nincs arra utaló jel, hogy pénzintézetek elmulasztották volna az orosz vagyon befagyasztást.

A fordítási botrányra reagálva Sjoerd Sjoerdsma, a holland Szociálliberális Párt (D66) országgyűlési képviselője orosz ajkú pénzügyi szakértőkből álló munkacsoport felállítását javasolta a nyelvhelyességi hibák kiküszöbölése céljából. 

Az ukrán elnök korábban a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közös tanácskozásán szólított fel mindenkit az orosz zárolt pénzek elkobzására és Kijevbe küldésére.

Az ukrán elnök felszólította az országokat, hogy kobozzák el az általuk zárolt orosz vagyont, és a pénzt az ukrán újjáépítésre utalják el Kijevnek. Ez a terv már számtalanszor szóba került, de az amerikai kormánytól a svájci döntéshozókig, sőt még Brüsszelben is mindenki csak a fejét ingatja, annyira kivitelezhetetlen ötlet.

Zelenszkij ezt természetesen nem akarja elfogadni, így most is azzal próbálta meggyőzni az ülésen részt vevő, egyszer a témában már kategorikusan nemet mondó Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert és a pénzügyi vezetőket, hogy a vagyonelkobzásoknak elrettentő hatásuk is lenne, hiszen az Oroszországhoz hasonló agresszív államok láthatnák, mi történik külföldi vagyonukkal egy támadás esetén. (Zelenszkij valószínűleg Kínára célzott, de a nemzetközi jog szempontjából teljesen mindegy: nincs opció a zárolt vagyonok önkényes elkobzására.)

Mindenki egyért

A Világbank becslése szerint Kijevnek legalább 411 milliárd dollárra lesz szüksége a háború utáni újjáépítéshez. Ugyanakkor az ukrán kormánynak sokkal sürgetőbb problémái is vannak: a legfontosabb helyreállítási munkálatok finanszírozására idén mindössze 3,3 milliárd dollár áll rendelkezésére, a fennmaradó összeget így megint csak külföldről kell összeszednie. Az USA 2023-ra 10 milliárd dollárt, az EU pedig 18 milliárd eurót biztosít Ukrajnának, amelynek az újjáépítési összegen felül 

további 38 milliárd dollár segélyre lesz szüksége költségvetési hiányának fedezésére. 

Az IMF igazgatótanácsa egyébként – saját szabályait módosítva  – a közelmúltban írta alá azt a 15,6 milliárd dolláros négyéves segélycsomagot, amelyből 2,7 milliárd dollárt már ki is fizetett Kijevnek. 

Több mint 17 milliárd euró (mintegy 7 ezermilliárd forint) orosz vagyon került zár alá az Európai Unió által elrendelt szankciók következtében – tudatta Didier Reynders igazságügyi biztos.

A Funke német lapcsoportnak nyilatkozva a belga politikus elmondta, hogy ezt a vagyont 90 ember birtokolja, és ebből 2,2 milliárd eurót Németországban zároltak. Az Európai Unió az Ukrajna elleni indított háború februári kezdete óta nyolc lépésben fogadott el büntetőintézkedéseket, amelyek beutazási tilalmat és vagyon befagyasztást is tartalmaznak, de Ukrajna területi épsége és szuverenitása megsértése vagy aláásása miatt már 2014 óta voltak érvényben szankciók. Ukrajnai politikusok azt szorgalmazzák, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna háború utáni újjáépítésére kelljen felhasználni.
Reynders erről azt mondta, hogy ha a zárolt vagyon bűncselekményből származik, akkor átvezethető egy Ukrajnának szánt jóvátételi alapba, de ez a pénz messze nem lesz elég az ország újjáépítésére. A biztos azt is elmondta, hogy az orosz jegybank devizatartalékából is zár alá került 300 milliárd euró, amelyet biztosítékként vissza lehetne tartani mindaddig, amíg Oroszország részt nem vállal Ukrajna újjáépítéséből.