Újabb vizsgálat indult Olaf Scholz adócsalási botránya miatt

Parlamenti bizottság felállítását kezdeményezi Olaf Scholz német kancellár adócsalási ügyének kivizsgálására az ellenzékben lévő Kereszténydemokrata Unió (CDU) - írja a Politico online kiadása. A brüsszeli hírportál beszámolója szerint a szocialista kormányfő évek óta húzódó botrányában nemrég új bizonyítotok kerültek elő, melyek teljesen hiteltelenítik Scholz korábbi védekezését. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint ezúttal "súlyos politikai következményei" lehetnek a vizsgálatnak. 

Olaf Scholz évekkel ezelőtt, a 2021-es szövetségi választások kampányhajrájában keveredett adócsalási botrányba. Az akkor megjelenő hírek szerint 2011 és 2018 között, Hamburg polgármestereként majdnem százmillió eurót segített elcsalni az MM Warburg & Co német banknak. Állítólag Scholz személyes közbenjárásának köszönhetően a hamburgi adóhatóság elévülésre hivatkozva lemondott a cum-ex ügyletek révén jogtalanul több tízmillió euró adóvisszatérítéshez jutó bankkal szembeni követeléséről. (A cum-ex ügyleteket a 2012-es törvényi szabályozás megváltoztatása előtti időkben folytatták Németországban adócsalók, akik osztalékfizető (cum) és osztalékot nem fizető (ex) részvények szándékosan áttekinthetetlen adásvétele révén kétszeresen igényelték vissza a tőkejövedelem után fizetendő adójukat. Ezzel több milliárd euró kárt okoztak a német államnak.) 

Sholz és a Warburg bank akkori vezetője legalább négy alkalommal találkozott bizonyíthatóan azt megelőzően, hogy Hamburg város lemondott a jogszerűen neki járó pénzekről. Az eddig lefolytatott vizsgálatok során a szociáldemokrata politikus azzal védekezett, hogy nem emlékszik már, pontosan mi hangzott el ezeken a találkozókon, de befolyásolás biztosan nem történt egyik fél részéről sem. 

Az ügyben évek óta zajlik nyomozás, de átütő eredmény egyelőre nem született, nemrég azonban napvilágot látott egy tanú naplóbejegyzése, melyben az áll, hogy Scholz mindenkit biztosított arról, hogy ha rajta múlik, akkor a Warburg Bank megtarthatja a pénzt. A két fél közötti kapcsolatot erősíti továbbá az a tény, hogy a bank rengeteg pénzt adományozott Scholz pártjának, a szociáldemokratáknak – a jelek szerint tehát szó szerint kifizetődő volt a barátság és a feltételezett segítségnyújtás.

 – fogalmazott kedden Mathias Middelberg, a CDU parlamenti frakcióvezető-helyettese, aki leszögezte: "a botránynak hatalmas jelentősége van a német nemzetpolitika szempontjából".

Katja Mast, a szociáldemokraták parlamenti főszónoka politikai indíttatásúnak nevezte a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Mint fogalmazott, a CDU-nak nem célja az igazságkeresés, mindösszesen a következő választásokra igyekeznek muníciót szerezni.

Olaf Scholz hivatala annyival reagált a hírekre, hogy "az alkotmányos testület iránti tiszteletből, illetve elvi okok miatt nem kommentálják a Bundestag-tagok döntését".

A Politico beszámolója szerint egyébként a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetségnek elegendő szavazata van Bundestagban ahhoz, hogy felállíthasson egy ilyen vizsgálóbizottságot. Ennek a testületnek joga lenne tanúkat és szakértőket meghallgathatnia, valamint hozzáférhetne zárolt bírósági dokumentumokhoz is. Annak ellenére, hogy a bizottság által lefolytatott vizsgálatnak jogi értelemben nem lenne következménye, a közelgő választások alkalmával még okozhat fejfáját a hivatalban lévő kormányfőnek és pártjának - vélik a szakértők.

Korrupciós gyanú Hamburg főpolgármestereként

Augusztusban derült ki, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át. A baloldali politikus 2011. március 7. és 2018. március 13. között volt a városállamként működő Hamburg (a három tartományi jogú város egyike Berlin és Bréma mellett) főpolgármestere.

Olaf Scholz német kancellár

FORRÁS: AFP/DPA/ SVENSIMON/FRANK HOERMANN

A „Cumex-Files" botrány lényege egy bankok által végrehajtott adóoptimalizálás, amely lehetővé teszi a külföldi befektetők számára, hogy csökkentsék az osztalék után fizetendő adójukat. Ez azonban komoly visszaélésekre adott lehetőséget. Az ügyben tíz államban folyik nyomozás, Németországban már rengeteg bankár, ügyvéd és pénzügyi tanácsadó ellen emeltek vádat.

Az ügyészség még 2016-ban arra hívta fel Hamburg pénzügyi hatóságának a figyelmét, hogy adócsalás gyanújával nyomoznak a városban székelő Warburg magánbankház ellen. A pénzügyi hatóságot akkor Scholz párttársa, Peter Tschentscher vezette, aki jelenleg Hamburg szociáldemokrata főpolgármestere. Dacára az ügyészség figyelmeztetésének, Hamburg vezetése kifizetett 47 millió eurónyi adóvisszatérítést a Warburgnak.

Scholz ez idő tájt több alkalommal is találkozott a bankház tulajdonosaival, illetve az akkori vezetőjével. 2017-ben a Warburg 45 ezer eurót adományozott a német szociáldemokrata párt helyi szervezetének.

A Warburg székháza Hamburgban

FORRÁS: DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/MARKUS SCHOLZ

Wolfgang Schäuble akkori CDU-s német szövetségi pénzügyminiszter szerint a Warburgnak vissza kellett volna fizetnie a 47 millió eurót, de ez nem történt meg.

A HATÓSÁGI VIZSGÁLAT TÁRGYA, HOGY SCHOLZ MÉG HAMBURGI FŐPOLGÁRMESTERKÉNT VAJON NYOMÁST GYAKOROLHATOTT-E A PÉNZÜGYI HATÓSÁGRA ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY „ENGEDJE EL" A 47 MILLIÓ EURÓS VISSZAFIZETÉST, MEGKÁROSÍTVA EZÁLTAL A VÁROSÁLLAM KÖLTSÉGVETÉSÉT.

A FIU- és a Wirecard-botrány

Még Angela Merkel negyedik kormányában, amikor Scholz az ország alkancellárja és pénzügyminisztere volt az ügyészség az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolta meg az akkor a pénzügyminiszteri posztot betöltő politikus felügyelete alá tartozó Financial Intelligence Unit (FIU) nevű hivatalt. A hivatal a pénzmosás elleni küzdelemre hivatott.

Financial intelligence unit (FIU)

A nemzetközi standardok alapján minden állam köteles kijelölni egy központi egységet, amely az ún. „pénzmosásgyanús" bejelentéseket fogadja, azokat elemző-értékelő tevékenysége során megvizsgálja, és az elemző-értékelő tevékenysége eredményét bűnüldözési célból – azon belül is elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében – továbbítja. E központi egységet hívjuk pénzügyi információs egységnek, angolul „financial intellgence unit"-nak, rövidített nevén FIU-nak.
Magyarországon a NAV Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda látja el a pénzügyi információs egység feladatait.

A másik vád az volt, hogy számos gyanús milliós nagyságrendű Afrikába irányuló pénzügyi tranzakciókról és kifizetésekről a Scholz által irányított hivatal nem tájékoztatta az illetékes hatóságokat.

2019-ben a FIU-t megvádolták azzal, hogy lényeges információkat tartott vissza, amikor a DAX-on (a DAX Németország 40 legfontosabb vállalatának tőzsdei állapotát mutatja percről percre egyetlen mutatóban) jegyzett Wirecard nevű pénzügyi tranzakciós vállalatnál erős gyanú merült fel azt illetően, hogy a vállalat különböző visszaéléseket követett el. A Wirecard jól ismert nagybankokkal és rengeteg céggel működött együtt az idők során.

A vállalatot 2008 óta több ízben érték pénzmosási vádak, továbbá annak is alapos gyanúja merült fel, hogy a cég hekkereket bízott meg, hogy a tőzsdén ellene spekulálók informatikai rendszerében betörjön.

A VÁLLALATOT TOVÁBBI VÁDAK IS ÉRTÉK KÖNYVELÉSI HIÁNYOSSÁGOKRÓL, ILLETVE KÜLÖNBÖZŐ CSALÁSOKRÓL. MIUTÁN KIDERÜLT AZ, HOGY A CÉG FIZETÉSKÉPTELEN ÉS HIÁNYZIK A KÖNYVELÉSÉBŐL 1,9 MILLIÁRD EURÓ, EGY NAGY PORT FELVERŐ CSŐDHÖZ VEZETETT.A csőd következtében számos kisrészvényes ment tönkre. Ezt követően a cég három vezetőjét a rendőrség letartoztatta.

Számos vizsgálat folyik a kancellár ellen

FORRÁS: AFP/DPA/MICHELE TANTUSSI

Többen feltették azt a kérdést, hogy a német kormány vajon mennyit tudott a Wirecard problémáiról, s ezekről mikor informálták őket. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Olaf Scholz már 2019 februárjában tisztában volt a potenciális piaci manipulációkkal és a pénzmosással, hiszen a német pénzügyi felügyelet (BaFin) tájékoztatta a minisztériumot arról: vizsgálatot indít a Wirecard könyvelési hiányosságaival kapcsolatban. Tavaly áprilisban Angela Merkel és Olaf Scholz mellett a kormány több tagját is meghallgatta az ügyben a Bundestag vizsgálóbizottsága. A politikai felelősség nagy része minden bizonnyal a pénzügyminisztériumot terheli, a vizsgálóbizottság CDU/CSU-tagjainak a dühe is Olaf Scholzra ömlött, felhánytorgatva ügyiratok visszatartását és a gyanúsan hanyag felügyeletet.

Scholz nem tudja irányítása alatt tartani a tárcáját – bírálta korábban a pénzügyminisztert Florian Toncar, annak az ellenzéki liberális FDP-nek a politikusa, amellyel a szociáldemokraták most koalícióra léphetnek. A rendőrség tavaly szeptemberben házkutatást tartott a Scholz és a szociáldemokraták irányítása alatt álló német pénzügyminisztériumban és az igazságügyi minisztériumban az ügyek következményeként.