tóth gabi
Belga nyomozók kutatták át az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli székházának irodáit.
Mint ismeretes a belga rendőrség nyomozói kiszálltak az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli központjába. Az Európai Parlament egyik legnagyobb frakcióját a német politikus Manfred Weber vezeti. A folyamatban lévő nyomozás Weber egykori kampánymenedzserét, Mario Voigtot érinti.
Lapinformáció szerint Manfred Weber 2019-ben Brüsszelbe vitte Mario Voigt akkori türingiai CDU-s tartományi parlamenti képviselőt, mert szakemberre volt szüksége az EPP digitális internetes választási kampányához.
Voigt jelenleg a thüringiai parlament CDU-s frakcióvezetője. Ellene már 2022 szeptembere óta nyomoz az erfurti ügyészség korrupciós osztálya kereskedelmi ügyletekben elkövetett korrupció gyanúja miatt. Ezért a keddi brüsszeli razziát a Türingiai Állami Bűnügyi Rendőrség korrupciós nyomozói is támogatják.
Az ügyészség szóvivője szerint egy jénai internetes ügynökséggel történt megrendelés dokumentumait keresik. Ugyanis 2019 tavaszán, Voigt brüsszeli szerepvállalása során ez a cég állítólag megrendelést kapott az EPP-től az európai uniós választások internetes kampányára.
Az ügyészség azt vizsgálja, hogy a cég visszaosztott-e pénzt Voigtnak, miután megkapta a szerződést. Azt is vizsgálják, hogy Voigt részt vehetett-e a szerződés odaítélésében, és ha igen, hogyan.
Mario Voigt mindeddig visszautasította az ellene felhozott vádakat.
Az EPP rövid közleményében megerősítette, hogy „
a belga és a német rendőrség képviselői meglátogatták a párt brüsszeli székházát” április 4-én, hozzátéve, hogy „a látogatás a németországi Türingiában folyamatban lévő vizsgálathoz kapcsolódik”.
"A párt együttműködik a hatóságokkal, minden lényeges információt és dokumentációt megad számukra."
Szigorít az Európai Parlament a katari és marokkói diplomatákkal való kapcsolattartás területén - erről ír a Magyar Nemzet a Politico hírportálra hivatkozva. A lap szerint a brüsszeli korrupciós botrányban leginkább érintett két országon túl Kínával, Belorusszal, Iránnal és Oroszországgal kapcsolatban is korlátozásokat állapítottak meg a döntéshozók. A szabályok betartása azonban semmilyen szankcióhoz nincs kötve, így minimum kétséges, mennyire működhet az új rendszer.
Megosztás FacebookonKüldés MessengerenTovábbi lehetőségek
OROSZORSZÁG BEJELENTÉST TETT A HARMADIK VILÁGHÁBORÚRÓL
Vezető európai parlamenti képviselők által csütörtökön zárt ajtók mögött tartott ülésen elfogadott új irányelvek szerint a képviselőknek és munkatársaiknak engedélyt kell kérniük a parlamenttől, ha meghívják az országok diplomatáit a parlament épületébe, és a törvényhozóknak tájékoztatniuk kell Roberta Metsola elnököt is, ha találkoznak velük - írja a Politico.
AZ IRÁNYELVEK AZONBAN NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰEK, AZAZ A KÉPVISELŐKET NEM SZANKCIONÁLJÁK, HA NEM TARTJÁK BE AZOKAT.
Céljuk elsősorban az, hogy tisztázzák, az európai parlamenti képviselők hogyan járjanak el, valamint hogy Metsola és a vezető köztisztviselők nagyobb rálátást kapjanak arra, hogy ki kivel találkozik. Eközben Belgiumban folyik a büntetőeljárás Eva Kaili, Marc Tarabella volt európai parlamenti vezetők és társaik ellen. A lépés ugyanakkor nem kapcsolódik a folyamatban lévő átláthatósági és etikai reformhoz, amelyet a parlament nyárig akar lezárni.
Tudnunk kell, hogy kivel és miért találkoznak. Azt hiszem, mindenki megérti, hogy ezentúl ezekre nem lehet szokásos ügymenetként tekinteni
– fogalmazott egy névtelenséget kérő európai parlamenti képviselő.
Roberta Metsola
FORRÁS: AFP/JOHN THYS
A DOKUMENTUM AZT IS TARTALMAZZA, HOGY A KÉPVISELŐK NEM UTAZHATNAK HIVATALOS ÚTON KATARBA VAGY MAROKKÓBA, AMÍG A KAILIÉK ELLENI BÜNTETŐJOGI VIZSGÁLAT TART. UGYANAKKOR NYITVA HAGYJA AZ AJTÓT AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐKNEK, HOGY RÉSZT VEGYENEK A KATAR ÉS MAROKKÓ ÁLTAL SZERVEZETT NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEKEN.
Ilyen például az Unió a Mediterrán Térségért nevű szervezet parlamenti közgyűlése, amely 44 ország törvényhozását – köztük az Európai Parlamentet – tömörítő formátum, és amelyet jelenleg Marokkó elnököl.
A DOKUMENTUM AZT IS KIMONDJA, HOGY AZOK A KATARI ÉS MAROKKÓI LOBBISTÁK, AKIK BEJELENTKEZTEK AZ ÚGYNEVEZETT ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA, „A FOLYAMATBAN LÉVŐ ELJÁRÁSOKRA TEKINTETTEL" NEM LÉPHETNEK BE A PARLAMENT TERÜLETÉRE.
Ennek az intézkedésnek a hatása azonban csekély a Politico szerint, mert az irányelvek csak azokra a lobbistákra vonatkoznak, akik önkéntesen jelentik be a nyilvántartásba, hogy tárgyalópartnereik Katarból vagy Marokkóból származnak – amit szinte biztosan nem mindegyikük tesz meg.
A dokumentum első alkalommal írásba foglalja az intézménynek az Oroszországgal, Belorusszal, Kínával és Iránnal való kapcsolatfelvételre vonatkozó, már meglévő megközelítését is.
A LEGSZIGORÚBBAN MEGFOGALMAZOTT IRÁNYELVEK OROSZORSZÁGRA ÉS BELORUSZRA VONATKOZNAK: A KÉPVISELŐKNEK TILOS HIVATALOS UTAKAT TENNIÜK EZEKBE AZ ORSZÁGOKBA, AMÍG AZ UKRAJNAI HÁBORÚ TART, ÉS AZ ÁLLAMOK KÉPVISELŐI SEM LÉPHETNEK BE AZ EURÓPAI PARLAMENTBE.
A Kínával és Iránnal kapcsolatos álláspont némileg különbözik, mivel mindkét rendszer szankciókkal sújtotta az európai parlamenti képviselőket. Az országok saját parlamenti képviselői nem kaphatnak meghívást az Európai Parlamentbe, és az európai parlamenti képviselők kínai és iráni utazásait csak akkor engedélyezik, ha az utazó csoportban van egy szankciókkal sújtott képviselő is. Roberta Metsola szóvivője úgy összegzett:
Megpróbálunk egy kicsit nagyobb rendet tenni a parlamentben.
Elektronikus nyomkövetőt kap és házi őrizetbe kerül az Európai Parlamentet érintő korrupciós botrányba keveredett, azóta leváltott alelnöke, Eva Kaili – tájékoztatott a Le Soir című francia nyelvű belga napilap csütörtökön.
A beszámoló szerint Antoon Schotsaert, a szövetségi ügyészség szóvivője közölte:
Kaili házi őrizetéről Michel Claise vizsgálóbíró döntött azt követően, hogy a vádlott többször is kérelmezte szabadon bocsátását.
Sven Mary, Kaili belga ügyvédje újságíróknak nyilatkozva megerősítette: védencét az illetékes vizsgálóbíró döntése szerint elektronikus megfigyelés mellett házi őrizetbe helyezik.
A brüsszeli korrupciós botrány érintettjeként több mint négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban a szocialista politikus.
Eva Kailit a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás során tartóztatták le, másokkal együtt. Kaili édesapját előállítását követően néhány nappal engedték szabadon. Kaili élettársa, az olasz Francesco Giorgi, valamint Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselő nyomkövető viselése mellett, már korábban házi őrizetbe került.
Mivel Panzeri kihallgatása során azt vallotta, hogy 120 ezer és 140 ezer euró közötti összeget adott át Mark Tarabellának, az Európai Parlament szocialista képviselőjének „a Katarral kapcsolatos ügyek intézésében nyújtott segítségéért”, a politikust február 10-én szintén letartóztatták. Az 59 éves EP-képviselő ügyében szerdán döntött a belga ügyészség: elektronikus megfigyelés mellett szintén házi őrizetbe került.
Egy további gyanúsítottat, Andrea Cozzolino olasz európai parlamenti képviselőt február 11-én, Olaszországban tartóztatták le és helyezték házi őrizetbe. A nápolyi fellebbviteli bíróság május 2-án dönthet arról, hogy az EP-képviselőt kiadják-e Belgiumnak.
A vád ellenük bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.
Kiengedik a börtönől Marc Tarabellát, a brüsszeli korrupciós botrány egyik gyanúsítottját – értesült a Politico című brüsszeli hírportál. Információik szerint azegykori szocialista belga európai parlamenti képviselő házibőrizetbe kerül, és elektronikus nyomkövetőt kell majd viselnie. Ügyvédje szerint ez azonban csak az első lépés, be fogják bizonyítani, hogy a politikus ártatlan.
Marc Tarabellát azzal vádolják, hogy legalább 140 ezer eurót (48 millió forintot) fogadott el Antonio Panzeri egykori szocialista olasz európai parlamenti képviselőtől, hogy a testületben jobb színben tüntesse fel Katart.
Antonio Panzeri szintén házi őrizetben van – őt a múlt héten engedték ki a börtönből a hatóságok. Ő az ügy egyik kulcsfigurája, az egész korrupciós hálózat vezéralakja, aki elismerte a bűnösségét, és vádalkut kötött a hatóságokkal. Sajtóinformációk szerint szeretne minél előbb „túllenni” az egészen; cserébe csökkentett – öt év körüli – büntetésre és vagyonelkobzásra számíthat. Ezzel szemben Marc Tarabella kitart az ártatlansága mellett.
A Politico emlékeztetett rá, hogy ezzel Eva Kaili maradt az egyetlen gyanúsított, akinek rácsok mögött kellett maradnia.
Az Európai Parlament korábbi szocialista alelnökének ügyvédje ezen eléggé fel is háborodott, az Euronewsnak adott interjúban arról panaszkodott, védencét „trófeaként” tartják bent a rendőrök. A védő szerint meg akarják törni ügyfelét, hogy vallomást tegyen, de szerinte erre nem fog sor kerülni.
Eva Kailit várhatóan csütörtökön hallgatják meg újra, sajtóinformációk szerint nem kizárt, hogy reményt adhat neki Marc Tarabella esete, és őt is házi őrizetbe helyezik. Az Euractiv nevű uniós szakportál értesülései szerint viszont az is elképzelhető, hogy egyelőre marad rácsok mögött, hogy nyomást gyakoroljanak rá.
A görög politikus korábban arról is panaszkodott, hogy embertelenek a fogva tartási körülményei, és kifogásolta, hogy nem láthatja gyermekét. Egyébként már Eva Kaili párját és gyermeke apját, az ugyancsak gyanúba keveredett Francesco Giorgit is szabadon engedték. Csakhogy Eva Kailinél fennállhat annak a veszélye, hogy megpróbál bizonyítékokat eltüntetni: azt az ügyvédje már nem verte nagydobra, hogy a szocialista politikus egyszer már felhívta apját, hogy tüntesse el a pénzt, akit aztán egy táskányi euróval kaptak el a rendőrök. Az Euractiv forrásai szerint bármennyire is hangoztatja ártatlanságát, a politikusnak nagyon nehéz lesz kimosakodnia a pénzmosás vádja alól.
Az olasz bíróknál akadt el az Európai Parlament (EP) körüli korrupciós botrány két fő gyanúsítottjának az ügye – számolt be kedd este a Politico brüsszeli hírportál. Andrea Cozzolino olasz európai parlamenti képviselő ügyében a nápolyi bírók ugyanis nem jutottak döntésre annak kapcsán, hogy a politikust kiadják-e Belgiumnak. Az olasz politikust még februárban tartóztatták le a belga hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs alapján, azóta egy nápolyi bíró rendelkezett arról, hogy rendőrségi őrizetből házi őrizetbe helyezzék át.
Belga nyomozók szerint Cozzolino az EP tagjaként befolyással üzérkedett, amikor kenőpénzeket fogadott el olyan harmadik országoktól, mint például Katar vagy Marokkó.
Nincs fejlemény a korrupciós botrány egy másik kulcsszereplője, Monica Bellini, Pier Antonio Panzeri volt olasz EP-képviselő könyvelőjének ügyében sem. Bellinit azzal vádolják, hogy az Equality Consultancy milánói cég alapítójaként segített tisztára mosni az uniós törvényhozóknak szánt katari kenőpénzeket. Az ügyet ráadásul tovább bonyolítja, hogy Bellini körül az olasz hatóságok is nyomoznak, akik ez idáig ragaszkodtak ahhoz, hogy a nyomozás a könyvelő környezetére, az ügy kevésbé fontos szereplőire koncentrálódjon.
A Cozzolinót és Bellinit képviselő ügyvédek azonban azzal védekeznek, hogy álláspontjuk szerint a kiadott elfogatóparancsok tele vannak kétértelműségekkel, valamint a belga börtönrendszert sem tartják megfelelőnek. Vinicio Nardo, a milánói ügyvédeket képviselő szakmai testület elnöke azt mondta, a belga hatóságok által kiadott írásos elfogatóparancsok „homályosak” és a dokumentumok alapján „nehéz megérteni az állítólag elkövetett bűncselekményeket”.
Az EP körüli botrány azonban egyre nagyobb méreteket ölt, nemrégiben az ügyben eljáró milánói és nápolyi bírók második alkalommal halasztották el Belgium kiadatási kérelmeinek megtárgyalását arra hivatkozva, további dokumentumokat várnak. A Politico rámutatott, egyelőre azt látni, hogy mintegy négy hónappal a korrupciós botrány első letartóztatása után két kulcsszereplőt továbbra sem sikerült érdemben kihallgatni sem Belgiumban, sem Olaszországban. Mindez azonban késleltetheti és csökkentheti is annak az esélyét, hogy pontot tegyenek az ügy végére.
Általában amikor elfogatóparancsot adnak ki, az azt jelenti, sürgősen ki kell hallgatni a gyanúsítottakat – de egyértelműen nem ebben az esetben
– magyarázta a brüsszeli hírportálnak Franca De Candia, Bellini egyik ügyvédje.
A könyvelő kiadatási ügyének megtárgyalását legutóbb március 9-én halasztották el az olaszok, akkor Franca De Candia azt mondta, a belgák „még mindig nem mondták el nekünk, miért kérik az ügyfelem kiadatását”. Az ügyvéd egyúttal azzal vádolta a belga hatóságokat, hogy Bellinit bebörtönöznék egészen addig, amíg vallomást nem tesz. A könyvelő ügyében május 9-re tűzték ki a következő tárgyalást, amelyen szintén a belga kiadatási kérelem kerül napirendre.
Cozzolino ügyében is hasonló a helyzet: kiadatási kérelmét legutóbb március 14-én tárgyalták, ám miután eredmény nem született, április 11-én ülnek össze újra a nápolyi bírók.
Az EP-képviselő ügyvédei – a Bellinit képviselő kollégáikhoz hasonlóan – azt mondták, Belgium bizonyítékai nem megfelelők, valamint ők is a börtönkörülményekre hivatkoztak. Hozzátették: mindemellett az olasz politikus egészségi állapota sem teszi lehetővé, hogy bebörtönözzék. „Franciául küldték meg a jogi dokumentumokat, nekünk pedig várnunk kellett a hivatalos fordításra” – idézte a Politico Raffaele Bifulcót, a római Luiss egyetem professzorát, aki Cozzolino kiadatása ellen érvelt a bíróknak készített jelentésében. Hozzátette: a dokumentumok olasz fordításai azonban továbbra sem adtak válaszokat a bírók kérdéseire.
A korrupciós botrány két kulcsfigurájának ügye előtt már a szakértők is értetlenül állnak. „Szokatlan egy ilyen európai elfogatóparancs elutasítása” – vélekedett Frank Verbruggen, a Leuveni Katolikus Egyetem európai büntetőjoggal foglalkozó professzora. Hozzátette ugyanakkor, az ügy előrehaladását valóban hátráltathatja, ha hiányoznak dokumentumok vagy aggályok merülnek fel a börtönkörülményekkel kapcsolatban.
Két olyan kérdés, amelyet az olasz védőügyvédek lelkesen kihasználtak
– mutatott rá.
A Politico egyúttal említést tett arról is, hogy olyan ügyvédek nyilatkoztak, akik mind Cozzolino mind Bellini ügyének részleteivel tisztában vannak. Elmondásuk szerint nem értik, Belgium miért ragaszkodik ennyire a helyben történő kihallgatáshoz, mások ennél erősebb kritikát is megfogalmaztak: nem tartják kizártnak, hogy egy esetleges büntetőpert „más célokhoz fegyverként” használjanak.