tóth gabi
Ismét kibújt a brüsszeli szög a zsákból. Amíg Magyarország esetében az Európai Parlamentet nem zavarta a választásokba való beavatkozás látszata, addig Spanyolország, Málta és Görögország kapcsán már jóval körültekintőbb a testület.
Utolsó előtti pillanatban az Európai Parlament (EP) levette a Görögország, Spanyolország és Málta jogállamisági helyzetéről szóló határozati szavazást a napirendjéről, hogy a testület még a "látszatát is elkerüljék annak, hogy beavatkozik a helyi választásokba" - írja az Euractiv brüsszeli hírportál. A döntést elsőre akár tisztességesnek is mondhatnák, távolabbról nézve azonban tökéletes rávilágít a brüsszeli kettős mércére, ugyanis a tavalyi magyar országgyűlési választásokat megelőzően korántsem nem volt ennyire tapintatos az EP. Mint ismert, néhány nappal azelőtt, hogy a magyarok döntöttek volna az ország sorsáról, a hazai jogállamiság helyzete még vitatéma volt a Parlamentben, a testület állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) pedig „jogállamisági” misszió keretében Magyarországra is ellátogatott.
Az Euractiv beszámolója szerint Málta és Görögország esetében a Szocialisták és Demokraták Progresszív szövetsége (S&D) kezdeményezett jogállamiság vizsgálatot, melyre válaszul az Európai Néppárt (EPP) a baloldali vezetésű Spanyolországot vette fel a vizsgált országot körébe. Március 13-án azonban az Európai Parlament elnökéből és frakcióvezetőiből álló testület (Elnökök Értekezlete - CoP) ülésén már mindkét frakció helytelenítette a vizsgálatot, és a szavazást levetették a napirendről. Mivel a testület ülései nem nyilvánosak, először nem lehetett tudni, mi áll a döntés hátterében, hétfőn azonban az S&D és az EPP szóvivője is elismerte: "a helyi választásokba való beavatkozás megelőzése miatt későbbre halasztották a szavazást". (Görögországban május 21-én tartanak parlamenti választásokat, míg Spanyolországban május 28-án lesznek a regionális és helyhatósági választások, decemberre pedig az országos választás.)
„Megállapodás született arról, hogy a választásokat megelőző hetekben leállítunk mindenféle határozatot, küldetést és meghallgatást, amelyek egy adott országra irányulnak” – mondta az EPP szóvivője az Euractiv-nak. Nagyon hasonlóan fogalmazott az S&D szóvivője is, aki azt mondta, hogy a döntést azért hozták meg, hogy „az Európai Parlament ne váljon a nemzeti kérdések megvitatásának fórumává, ami aláássa az intézmény hitelességét”.
Az Euractiv közlése szerint a szavazás elhalasztása inkább egy, az EPP és az S&D közötti háttéralku eredményeként születhetett meg. A lap úgy fogalmaz, hogy az EPP-nek a görög kormánypárt (Új Demokrácia), míg az S&D-nek a spanyol kormánypárt (Spanyol Szocialista Munkáspárt) győzelme az érdeke, ezért úgy döntöttek, inkább kölcsönösen visszatáncolnak jogállamisági vizsgálatoktól.
Ahogy arról fentebb már említést tettünk, a magyar választások kapcsán tavaly nem volt ennyire körültekintő az Európai Parlament. Mint ismert, a szavazás előtti napokban az EP alkotmányügyi bizottságának (AFCO) ülésén még aktívan foglalkoztak a magyar jogállamisággal, a testület egyik tagja, Włodzimierz Cimoszewicz pedig azt javasolta, hogy a magyar jogállamisági eljárást illetően azonnal kezdeményezzenek meghallgatásokat a tagállamokat tömörítő Tanácsban.
Ezt megelőzően néhány héttel pedig Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának (LIBE) héttagú delegációja látogatott hazánkba, hogy kormánykritikus és baloldali politikusokkal, civil szervezetekkel, valamint médiaszemélyiségekkel találkozzonak. Egyeztettek többek között Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András baloldali miniszterelnök-jelöltekkel, de Gyurcsány Ferencet is vendégül látták.