kulcsár edina
Olyan döntések születtek az elmúlt napokban Franciaországban és Németországban, amelyek jogállamisági szempontból jócskán megkérdőjelezhetők. Ennek ellenére Brüsszel bőszen hallgat.
Legyen éppen pandémia, háború vagy gazdasági válság, Brüsszel egyik legfontosabb tevékenységének mégis azt tekinti, hogy Magyarországot vegzálja. Rendszerint elhangzik, hogy a brüsszeli bürokraták aggódnak a magyar jogállamiság miatt, jóllehet a háttérben valójában az van, hogy Magyarország nem hajlandó vakon követni az Európai Bizottság ideológiáját. Mivel a magyar kormány mást gondol a migrációról, a gender- gyermeknevelési kérdésekről, Brüsszel megállás nélkül keresi azokat a lehetőségeket, amivel büntetni tudja hazánkat. Ehhez pedig rendszerint csatlakozik az elsősorban liberális nézeteket hangsúlyozó európai média is.
Brüsszel „boszorkányüldöző klubbá vált”, és minden tagállamra rá akarja erőltetni radikális ideológiáját
- hangoztatta korábban Hidvéghi Balázs, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője.
Az egyik legfőbb probléma azonban az, hogy Brüsszel nem minden tagállammal olyan szőrösszívű, mint hazánkkal vagy Lengyelországgal szemben. Az elmúlt napokban például kínosan hallgatnak arról, hogy Franciaországban olyan botrányos politikai döntés született, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Emmanuel Macron francia elnök ugyanis kijelentette, hogy támogatja az Elisabeth Borne vezette kormány nyugdíjreformját, aminek értelmében 62-ről 64 évre megemelnék a nyugdíjkorhatárt. Több hónapos vita után az államfő úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a reformot, ugyanis a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához. A hír hallatán polgárháborús állapotok alakultak ki több francia nagyvárosban, többek közt lángokba borultak Párizs utcái is.
Az erőszakba torkoló utcai megmozdulások e hét hétfőn is tovább folytatódtak, amikor kiderült, hogy nem szavazta meg a francia nemzetgyűlés a kormány megbuktatását célzó két bizalmatlansági indítványt, amelyeket az ellenzéki pártok nyújtottak be. A centrista kormány megbuktatásához 287 képviselő szavazatára lett volna szükség az 577 fős parlamentben, de csupán 278-an, majd 94-en voksoltak erre. Mindeközben a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy Macron elnök támogatottsága négy éves mélypontra zuhant.
Március 17-én Németországban, a Szövetségi Parlamentben 399 igen és 261 nem szavazattal – egyszerű többséggel – megszavazták a háború utáni Németország történelmének legnagyobb választójogi reformját. A szavazás és a plenáris vita alapján egyértelműen kiderült, hogy a balliberális kormánytöbbség, az SPD-ből, a Zöldekből és az FDP-ből álló koalíció, éles ellentétbe került az ellenzéki frakciókkal. A három párt már a 2021-es koalíciós szerződésben megállapították, hogy céljuk egy éven belül a választási rendszer reformja, és ebben az listás eredmények szerepét kívánják erősíteni a választókerületi, egyéni eredményekkel szemben.
A reformot végül hivatalosan nem is a kormány, hanem a három koalíciós frakció nyújtotta be. Ezáltal a javaslat megkerülte mind a belügy- és az igazságügyminisztériumot, és a tartományokkal amúgy kötelező hathetes egyeztetési periódust is, amit a német alkotmány kormányjavaslatoknál előír. Különösen pikáns, hogy ezt a javaslatot egy héttel a plenáris szavazás előtt megváltoztatták, és csak egyetlenegy bizottsági ülésen volt idő kiegészítésekről tárgyalni - elemezte a helyzetet a Mandiner.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon posztolt egy videót, amelyben újságírói kérdésre kifejtette a véleményét:
Franciaországban úgy fogadják el az új nyugdíjszabályozást, hogy ahhoz nem kérik a parlament döntését... Németországban közben, ha jól értem, feles többséggel írták át a választójogi rendszert... Ha ezek után bárki, akár ezekből az országokból, akár Brüsszelből, akár máshonnan az Európai Unióból elkezdi kritizálni a magyar jogállamiság helyzetét, akkor nekünk magyaroknak szerintem egy dolgunk van, jól kinevetni.