Meglepő kutatás: Kiderült, intelligensebbek-e az elsőszülöttek

Elterjedt vélemény, hogy az elsőszülöttek valamivel intelligensebbek – orvosok vagy mérnökök lesznek. És a fiatalabbak vajon mit csinálnak? Milyen szerepet játszik a születési sorrend a karrierben és mit mond egy testvérkutató?

A kutatás több mint egy évszázada folyik. Sir Francis Galton tudós és író 1874-ben publikált egy tanulmányt, amelyben kijelentette, hogy az elsőszülöttek általában fontosabb társadalmi pozíciókat töltenek be, mint az utánuk következő testvérek.

Az 1990-es években Frank Sulloway amerikai pszichológus  10 000 ember életrajzának vizsgálata alapján dolgozta ki a családdinamika modelljét. Sulloway szerint az elsőszülöttek szüleik kitüntető figyelmében részesülnek, a fiatalabb testvéreknek viszont először meg kell küzdeniük ezért, több kockázatot kell vállalniuk, lázadókká válva. Következtetése leegyszerűsítve az, hogy a testvérek sorrendje alakítja a személyiséget.

Sulloway modelljét most kritikusabban szemlélik - írja a WirtschaftsWoche. Jürg Frick pszichológus szerint  vannak olyan kutatások, amelyek azt sugallják, hogy az elsőszülöttek nagyobb valószínűséggel lesznek vezetők, de sok ellenpélda is akad. 

Például azt a feltevést, hogy az utószülöttek lázadóbbak lennének, egy kutatócsoport és három nagy adatelemzés cáfolta meg 2019-ben. "Az a tézis, miszerint a születési sorrend befolyásolja a kockázatvállalási hajlandóságot, meglehetősen intuitívnak és elfogadhatónak tűnik" - mondta Ralph Hertwig, a Max Planck Intézet adaptív racionalitás kutatási területének igazgatója, de sem felmérésekben, sem kísérletekben, sem történelmi és kockázatkerülő személyiségek mintáiban nem sikerült bizonyítékot találni erre a feltételezésre.

A tanulmányok azt sem tudják megerősíteni, hogy az elsőszülöttek okosabbak és magabiztosabbak. Néhány évvel ezelőtt a Mainzi és a Lipcsei Egyetem kutatói nagyszabású tanulmányt tettek közzé, amelyhez több mint 20 000 németországi és amerikai felnőtt adatait használták fel. Kimutatták, hogy a fontos személyiségjegyek nem kapcsolódnak a testvéri pozícióhoz. Minimális különbségek csak az értelem önértékelésében mutatkoztak: az elsőszülöttek például gyakrabban számoltak be arról, hogy bő szókincsük van, és jól meg tudják ragadni az elvont gondolatokat. Az elsőszülöttől az utolsó testvérig terjedő átlagos intelligencia enyhén csökken. Ez az intelligenciára gyakorolt ​​hatás nagy mintákban megbízhatóan kimutatható, de egyéni szinten nem túl jelentős – magyarázta Stefan Schmukle, a tanulmány szerzője. Ha összehasonlítunk két testvért, az esetek többségében a később születettnek 40 százalékának magasabb az IQ-ja, mint az elsőszülötté, és csekély az eltérés a két érték között.

A kutatók azt sem látják, hogy a különböző testvéri pozíciók bizonyos személyiségjegyekhez kapcsolódnának, de a Max Planck Demográfiai Kutatóintézet kutatói például 2017-ben azt találták, hogy az elsőszülöttek nagyobb valószínűséggel tanulnak olyan magas presztizsű tárgyakat, mint az orvostudomány vagy a mérnöki tudomány. A kutatók 146 000 svéd diák adatait vizsgálták meg.

Barclay szerint relatív értelemben 27 százalékkal kisebb a valószínűsége annak, hogy egy második gyermek orvosnak tanul, mint az első gyermek esetében. Az első és a harmadik gyerek között pedig 54 százalék ez a különbség. A kutatók azt is megállapították, hogy a második gyerek 27 százalékkal nagyobb valószínűséggel tanul művészetet, mint az első gyerek, míg a harmadik gyerek és az elsőszülött közötti a különbség e téren már 36 százalékos.

A kutatók nem vizsgálták, hogy miért különböznek a testvérek preferenciái a pályaválasztás során.