Mire készülnek a német pénzintézetek?

Továbbra is csak ébredezni látszik a német kormány, a törvényhozás szintjén viszont mlég mindig nem jutott el az ország iparának megmentéséhez szükséges szabályozásokig. Az Egyesült Államokban a kongresszus már augusztusban elfogadta azt az „inflációcsökkentési törvényt”, amely 386 milliárd dollár erejéig biztosít adókedvezményt és ösztönzőket az amerikai ipari szereplők számára. Ezzel szemben a német kormánykoalíció politiusai továbbra is csak a szavak szintjén foglalkoznak az ipar hanyatlásával, miközben a Német Ipari Szövetség arra figyelmeztetett, hogy a vállalatok legalább negyede hagyhatja el az országot az elszabadult költségek miatt.

„A kormány készségesen elfogadja az ipar leépülését” – ezzel a címmel jelentetett meg cikket a Die Welt, amelyben az energiaválság következtében zsugorodó német ipar helyzetét értékelik. Ahogy írták, egyes iparágak szereplői fontolóra vették, hogy kapacitásaikat kivigyék Németországból. A lap szerint a kormánynak megelőző lépéseket kell tennie, különben a német ipar eléri azt a pontot, ahonnan már nem lesz visszaút.

Mint a Welt megírta, a jelenlegi válsághelyzetre való tekintettel a német gazdaság képviselői arra figyelmeztetnek, hogy súlyosan meggyengühet Németországnak, mint üzleti helyszínnek a szerepe. Úgy tűnik azonban, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék politikusai egyaránt megriadnak, és átfogó intézkedéseket sürgetnek a gazdaságának védelme érdekében.

„A magas energiaárak és a gyengülő gazdaság teljes erővel sújtja a német gazdaságot, és más nemzetközi helyszínekhez képest nagy terhet ró vállalatainkra. A német üzleti modell óriási nyomás alatt van”

– mondta Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) vezérigazgatója. Hozzátette: „Jelenleg minden negyedik német vállalat a termelés külföldre helyezésén gondolkodik”.

A hírportál kiemelte, hogy sok vállalat szenved az ukrajnai orosz invázió miatt felrobbant energiaáraktól, az ellátási láncok megszakadásától vagy a kínai koronavírus-járvány elleni merev küzdelem miatti korlátozásoktól.

De az amerikai kormány infláció elleni küzdelemmel kapcsolatos döntéseit, amelyek egyebek mellett milliárdos támogatást biztosítanak az új technológiákhoz és az amerikai ipar fenntartható terjeszkedéséhez, további nagy kockázatnak tekintik.

Ha a vegyipar összeomlik

Különösen szenved az energiaintenzív és exportorienált vegyi ipar. Wolfgang Grosse-Entrup, a Német Vegyipari Szövetség igazgatója egyenesen úgy fogalmazott: „A brutális energiaárak kiüöttek minket”. Az iparági vezető hangsúlyozta, hogy a vegyipar összeomlása más iparágakat is magával húzna.

„Ez jelentené a teljes kiütést Németország, mint ipari helyszín számára” – mutatott rá.

Grosse Entrup úgy fogalmazott: „árfék nélkül a német kormány egyszerűen elfogadja az ország ipartalanítását”.

Rainer Dulger munkáltatói elnök „több dinamizmust és gyorsaságot, nagyobb vállalkozói szabadságot és rugalmasságot követel a munkaerőpiacon”. Mint mondta, „Németországot felszabadítania kellene, nempedig megkötnie a politikának”. Ennek hiányában Dulger szerint Németország féktelenül fog haladni a „veszélyes fordulópont felé”.

Már a német politikában is érzik a bajt

A Welt emlékeztetett, hogy Wolfgang Kubicki, az FDP-elnökhelyettese korábban a kormányzati politika felelősségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a politikai vezetésnek vigyáznia kellene arra, hogy ne fossza meg a likviditástól azokat a cégeket, amelyektől befektetést remél. De az FDP politikusa szerint a német kormány éppen az ellenkezőjét teszi és elengedte a vállalatok kezét. A politikus szerint minél később döntenek az energiaárfék bevezetéséről, annál tovább húzódik és egyre veszélyesebb méreteket ölt a vállalatok pénzügyi problémájaegy. Kubicki szerint az inflációt felhajtó háttérjelenségek megoldásával is foglalkozni kellene, máskülönben a nagyvállalatok mellett a középvállalatok is megroppannak.

Az Egyesült Államok jegybanki politikája is veszélyes

Riadót kellene jelentsen a német kormány számára az amerikai „inflációcsökkentési törvény” is, amely 386 milliárd dollár (kb. 370 milliárd euró) adókedvezményt és ösztönzőt biztosít többek között az amerikai ipar megerősítésére és a vállalatok megújuló technológiákba való befektetésének ösztönzésére.

„Ahhoz, hogy ne maradjunk le, vissza kell vágnunk” – mondta Matthias Miersch, az SPD frakcióvezető-helyettese. „Hatalmas beruházásokra és offenzív létesítési politikára van szükségünk. Ezenkívül a jóváhagyási folyamatainknak gyorsabbá, egyszerűbbé és pragmatikusabbá kell válniuk.”

A Robert Habeck (zöldek) vezette gazdasági minisztérium támogatási versenyre figyelmeztet az amerikai döntésre való tekintettel. „Meg kell adnunk a saját európai válaszunkat, amely az erősségeinkre koncentrál” – közölte a tárca. A támogatások mellett „ma már strukturális reformokra van szükség, mindenekelőtt a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítására és a bürokrácia csökkentésére”.

Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja hárompontos tervet szorgalmaz: a kedvezményes ipari áram bevezetését, a kulcsfontosságú hazai iparágak népszerűsítését és új kereskedelmi megállapodások megkötését.

A német hatóságok fokozzák az előkészületeket a sürgősségi készpénzszállítások vészhelyzeti megszervezésére, ez az egyik feltétele annak, hogy az ukrajnai háború miatti esetleges áramkimaradások idején is fenntartható legyen a gazdaság működtetése – tudta meg a Reuters. A hírügynökség szerint a tervek között szerepel, hogy  a Bundesbank, Németország központi bankja több milliárd eurónyi készpénzt halmoz fel a vészhelyzet esetén várhatóan megugró készpénzkereslet kereslet kezelésére.

Az előkészületek azóta gyorsultak fel, miután Oroszország csökkentett az EU-ba irányuló gázszállításait. A tervezési megbeszéléseken a jegybank, a BaFin pénzpiaci szabályozó hatósága és több pénzügyi ágazati szövetség is részt vesz. Bár a német hatóságok nyilvánosan lekicsinyelték az áramszünet valószínűségét, a megbeszélések azt mutatják, hogy mégis komolyan veszik a fenyegetést, hogy felkészüljenek a megugró energiaköltségek vagy akár a szabotázsok okozta esetleges bénító áramkimaradásokra. A Reutersnek nyilatkozó szakemberek hangsúlyozzák az ukrajnai háború egyre szélesedő következményeit Németország számára. Ugyanis a német gazdaság évtizedek óta a megfizethető árú orosz energiára támaszkodott, és most kétszámjegyű inflációval, valamint az üzemanyag- és energiahiány miatti lassulás veszélyével néz szembe.

A készpénzhez való hozzáférés különösen fontos a németek számára, nagyra értékelik a készpénz kínálta biztonságot és névtelenséget. A német polgárok több vásárlást bonyolítanak készpénzzel, mint más európai polgárok, néhányan még mindig  otthonukban tartják a német márkáikat is, amelyet már több mint két évtizede az euró váltott fel.

A Bundesbank legutóbbi tanulmánya szerint a német polgárok mindennapi vásárlásik nagyjából 60%-át készpénzben fizetik ki, és a németek átlagosan több mint 6600 eurót vesznek fel évente, főként bankautomatákból. Egy évtizeddel ezelőtti parlamenti jelentés "elégedetlenségre" és "agresszív viszályokra" figyelmeztetett arra az esetre, ha a polgárok nem tudnának készpénzhez jutni egy áramszünet esetén. A járvány kezdetén, 2020 márciusában sokan vettek fel készpénzt, 20 milliárd euróval többet vontak ki a bankokból, mint amennyit befizettek. Ez rekord volt, de gond nélkül működött.

Az esetleges vészhelyzeti áramszünet azonban új kérdéseket vet fel azóta, hogy Európa legnagyobb gazdaságában egyre mélyül az energiaválság és közeledik a tél. Ha áramszünet következne be, a döntéshozók egyik lehetősége az lehet, hogy korlátozzák az egyének által felvehető készpénz mennyiségét. A Bundesbank hatalmas készletei fedezik a kereslet bármely megugrását. A tervezés egyik gyenge pontja a biztonsági cégeket érinti, amelyek pénzt szállítanak a központi bankból az ATM-ekbe és a bankokba. A BDGW iparági szervezet szerint erre az iparágra nem terjed ki teljes mértékben az áramszünet során az üzemanyaghoz és a telekommunikációhoz való elsőbbségi hozzáférést szabályozó törvény - mondta Andreas Paulick, a BDGW igazgatója. A páncélozott járműveknek ugyanúgy sorba kellene állniuk a benzinkutaknál – mondta. A szervezet a múlt héten találkozót szervezett a központi bank tisztségviselőivel és a törvényhozókkal, hogy megoldást találjanak a problémára. Ráadásul a legtöbb pénzkiadó automatának nincs vészhelyzeti áramforrása.

Tartós áramszünet esetén a készpénz lenne az egyetlen működőképes fizetési mód – mondta Thomas Leitert, a KomRe, a városoknak az áramszünetek és egyéb katasztrófák tervezésében tanácsot adó cég vezetője. 

A szakember azt is közölte, hogy régóta figyelmezteti a hatóságokat az áramszünet kockázataira, de a tervezés nem volt megfelelő.

A Funke Mediengruppe múlt heti felmérése szerint a németek több mint 40%-a attól tart, hogy a következő hat hónapban áramszünetek várhatóak. A német katasztrófavédelmi hivatal azt javasolta, hogy az emberek tartsanak készpénzt otthon ilyen vészhelyzetekre. A német pénzügyi szakemberek azonban attól tartanak, hogy a bankok nincsenek teljesen felkészülve a nagyobb áramkimaradásokra, és ezt új, korábban előre nem látott kockázatnak tekintik – mondta egy, az ügyet közvetlenül ismerő illetékes.

A Deutsche Kreditwirtschaft, a pénzügyi szektor ernyőszervezete szerint a bankok "valószínűtlennek" tartják a teljes körű áramszünetet, de „kapcsolatban állnak az illetékes minisztériumokkal és hatóságokkal”, hogy megtervezzék a pénzügyekre vonatkozó vészhelyzeti forgatókönyvet. Frankfurtban, Németország pénzügyi fővárosában a városi tanács egyik tagja azt javasolta, hogy november 17-ig nyújtsák be az áramszüneti tervet.

A politikus, Markus Fuchs, a jobboldali AfD párt képviselője azt mondta, hogy felelőtlenség lenne nem tervezni ilyet. A többi párt azonban elutasította a javaslatot, pánikkeltéssel vádolva Fuchst és pártját. Fuchs később azt mondta egy telefonos interjúban: 

Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.

A hazai össztermék (GDP) az idei 1,4 százalékos növekedés után 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és csak 2024-ben indul újra a növekedés, amikor 2,3 százalékos bővülés várható.

A kormány eddig azzal számolt, hogy az idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal nő a GDP.

A kilátások romlásának fő oka, hogy Oroszország leállította németországi földgázszállításait. Ennek hatására súlyos energiaválság keletkezett, amely egyre inkább gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedik – húzta alá a Zöldek politikusa.

Mint mondta, a válság kiváltó oka Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása. Erre a támadásra az EU és a közösség nemzetközi partnerei egyértelmű szankciókkal válaszoltak, és továbbra is ez a helyes és szükséges válasz – jelentette ki a német alkancellár.

Hozzátette: évtizedekig hagytuk, hogy függőségben tartsanak és zsaroljanak minket, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén “nagyon jó úton haladunk, hogy megszabaduljunk az orosz energiaimport szorításából.

Az előrejelzés szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében az energiaárak tartósan nagyon magasak maradnak Németországban, ami fékezi az ipari termelést, főleg az energiaintenzív szektorokban. Az infláció is tartósan magas marad, az idén 8 százalék, 2023-ban pedig 7 százalék lehet, és csak 2024-ben süllyed jelentősen, akkor 2,4 százalék lehet.

Ugyanakkor a gázfogyasztók és a távfűtéses lakásban élők terheinek mérséklését szolgáló – még csak tervezett – úgynevezett gázárfék tompítja majd az áremelkedést, nélküle 2023-ban még magasabb lenne az infláció – emelte ki Robert Habeck a prognózist bemutató tájékoztatóján.

Elmondta, hogy a 2024 végéig tartó időszakra szóló, 200 milliárd eurós keretű úgynevezett pénzügyi védőernyő program következő lépéseként a kormány gyorsan végrehajtja a földgáz és a villamos energia árának mérsékléséről szóló szakértői javaslatokat, mert gondoskodni kell arról, hogy az energia megfizethető maradjon.

A törekvések másik fő iránya az ellátásbiztonság erősítése. Ebben eredményes a kormány, hiszen a gáztárolók töltöttsége megközelítette a 95 százalékot, és rekordgyorsasággal épülnek a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok. Ugyanakkor a földgáz így is szűkös jószág marad, ezért takarékoskodni kell, hogy az ország ellátási gondok nélkül átvészelje a telet – fejtette ki Robert Habeck.

Aláhúzta, hogy nem csak tűzoltással, az akut gondok orvoslásával kell foglalkozni, hanem hosszú távra szóló lépéseket is tenni kell, fel kell készülni az orosz energiafüggőség utáni korszakra és ki kell tartani az éghajlatváltozást nem fokozó, klímasemleges gazdaság kiépítése mellett.

Ehhez szerinte ösztönzést, mintát kínálhat a washingtoni vezetés inflációcsökkentő programja. Az EU-ban is el kell indítani egy programot a gazdasági szerkezet átalakításának elősegítésére, ez azonban nem elsősorban pénzügyi támogatást jelent, hanem strukturális reformokat, mindenekelőtt a tagállami és EU-s szintű tervezési és engedélyezési eljárások áramvonalasítását – sürgette a német alkancellár.