tóth gabi
Ha július 21-én leállítják az oroszok az Északi Áramlat 1-en a Nyugat-Európába tartó gázszállítást, annak végzetes következményei lehetnek.
A német belpolitika legdontosabb témája hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság. A különböző pártok megmondóemberei hetek óta arra készítik fel a közvéleményt, hogy az előttük álló néhány hónap, főként a hideg téli évszak évtizedek óta nem látott megpróbáltatásokat tartogathat a lakosság számára.
Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel
- ezt például Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke jelentette ki egy hétvégi interúban. A pánikkeltés pedig egyáltalán nem alaptalan, a német kormány ugyanis attól tart, hogy Moszkva leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a hétfőn kezdődött tíznapos karbantartás után.
A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva. Az azonban jól látszik, hogy a Brüsszel által meghozott oroszok elleni szankciók rendszerint nem Moszkvának okoznak fejfájást, hanem Európának. Egy friss adat szerint ugyanis Oroszorszáűg államháztatási adatai jobbak, mint az elmúlt években bármikor. A szankciók miatt elszálló olajárak miatt az oroszoknak 23 milliárd euróval több bevétele volt 2022 első félévében, mint egy évvel korábban.
Erre a problémára azonban már Brüsszelben is kezdenek rádöbbenni. Az Európai Néppárt elnöke, Mafred Weber például olyannyira pánikba esett az egyre nagyobb problémát okozó energiaválság miatt, hogy az elmúlt évek egyik legblődebb javaslatával állt elő:
A bajor politikus szerint „igazságosan" kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.
Fontos tudni azt is, hogy a németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter, míg a magyarorzsági tározóké 6,3 milliárd. Ez azt jelenti, hogy ha csak a lakossági felhasználást vennénk figyelembe, akor a közel 10 milliós Magyarországon lakosságarányosan több mint kétszer akkora a kapacitás, mint a több mint 83 milliós Németországban. Vagyis a németek eleve elmulasztották kiépíteni a megfelelő tározói kapacitást, most pedig – a kezdeti ellenállásukkal szembemenve – csatlakoztak a hisztérikus embargópolitikához. Ezért követelnek szolidaritást a reálisan gondolkodó országoktól.
Teljes iparágakat – mint az alumínium-, az üveg- vagy a vegyipart – fenyeget összeomlással a földgázhiány Németország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi szerint. Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy mindez brutális következményekkel járna a teljes német gazdaság és a munkahelyek számára. A 346 ezer embert alkalmazó vegyipar például a harmadik legnagyobb iparág az ország befektetési ügynöksége szerint. Tekintve, hogy a szektor nem csupán energiatermelés céljából, de alapanyagként is rászorul a földgázra, érintettsége kiemelkedő.
A német gazdaság egésze is rendkívüli mértékben függ az orosz energiahordozóktól, mely az import 35 százalékát teszi ki az országban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban – derül ki az MTI beszámolójából.
Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában
- figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA igazgatója egy keddi sydneyi energiafórumon. Az energiaellátás az egyik fő probléma - mondta. "Ez komoly hatással lehet a világgazdaságra" - mondta az energiaipari lobbicsoport vezetője.
Birol szerint a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy a neheze csak ezután következik.
Németország három lépcsős veszélyhelyzeti tervet állított fel az orosz gázellátás apadása miatt. Ebből már a második fokozat aktiválását is elrendelték, vagyis a helyzet drámainak mondható.
Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, az európai vezetékrendszer működési problémái miatt az Oroszországból várt földgáz 88 százaléka érkezik hazánkba, de a kieső mennyiséget kompenzálni fogják – közölte június végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel beszélt telefonon,
Nagy biztonságot ad nekünk a déli szállítási útvonal, ahonnan teljes egészében megérkezik a földgáz
– szögezte le, hozzátéve, hogy a hosszútávú gázvásárlási megállapodás tavalyi aláírása ismételten bebizonyította az értelmét.
A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. kabinetvezetői értekezletet azért tartják, mert energia-veszélyhelyzet van Európában; az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.