
Ősi "mamutvírusokat" próbálnak felébreszteni a hibernációból orosz tudósok
A kutatás híre széles körben aggodalmat keltett a nemzetközi tudóstársadalomban.
A késői pleisztocén időszak emblematikus óriásai, a gyapjas mamutok körülbelül 4-5 ezer évvel ezelőtt tűntek el végleg a Föld színéről. Kihalásukban fontos szerepet játszottak az emberek, de az utolsó lökést feltehetően nem a tömeges vadászatuk, hanem az éghajlatváltozás, vagy egy eddig ismeretlen vírus adta meg nekik. Ezzel kapcsolatban több tudományos elképzelés is létezik, de hitelt érdemlően még senkinek sem sikerült bizonyítani a kihalásuk fő okát. Részben éppen ezért most arra vállalkozott egy maroknyi orosz tudós, hogy a fennmaradt mamut maradványokból ősi géneket tartalmazó sejtanyagot nyerjenek ki, hogy "felébresszék" álmukból ezeket a kórokozókat - íjra a Daily Mail online kiadása.

A brit bulvárlap beszámolója szerint az orosz Állami Virológiai és Biotechnológiai Kutatóközpont (VECTOR) munkatársai a jakutszki Mamut Múzeum gyűjteményével kezdtek kísérletezni. Az itt található állatmaradványokat ugyanis a permafroszt (állandóan fagyott talaj) őrizte meg a jelenkornak, és a talaj olvadásával kerültek felszínre, ezért lényegében teljesen épek. Felfedezésükkor mindegyiken végeztek bakteriológiai vizsgálatkat, de ősi vírusok után kutatva sosem tanulmányozták őket. Ezért egy részüket most Novoszibirszkbe, egy szigorúan őrzött laboratóriumba szállították, ahol nukleinsav-izolálást és teljes genomszekvenálást fognak végezni rajtuk.
A novoszibirszki Vector-labor egyébként a világ 59 maximális biztonságú bio-laboratóriumának egyike. Ezzel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy a híres-hírhedt Wuhani Virológiai Intézet, ahonnan egyes feltételezések szerint a világjárványért felelős Sars-cov-2 koronavírus kiszabadult, pontosan ugyanilyen minősítéssel rendelkezett.

Az oroszországi víruskutatás híre széles körben aggodalmat keltett a nemzetközi tudóstársadalomban. Többek közt kritikusan fogalmazott vele kapcsolatban Jean-Michel Claverie, a francia Aix-Marseille Egyetem mikrobiológia professzora is, aki szerint rendkívül felelőtlen olyan ősi vírusokkal kísérletezni, melyek embereket is megfertőzhetnek.
A VECTOR kutatása szörnyű, teljes mértékben ellenzem. Ez nagyon-nagyon kockázatos. Immunrendszerünk soha nem találkozott ilyen típusú vírusokkal. Némelyikük 200 000 vagy akár 400 000 éves is lehet. Az ősi vírusok, amelyek megfertőzték az állatokat, még mindig fertőzőek lehetnek
- mondata a szakértő, aki szerint nem csak a kutatással van gond, hanem azzal is, ahol végzik. Szerinte ugyanis a novoszibirszki Vector-labor biztonsági előírásai nem éppen naprakészek.






