Ennyit a szankciókról: két EU-s ország brutális mennyiségben rendelt kőolajat Oroszországtól

Az orosz olajszankciók talán két legnagyobb támogatója, Lengyelország és Németország is több millió tonna nyers kőolajat rendelt Oroszországtól vezetékes szállítással a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan - közölte Nyikolaj Tokarev, a Transneft orosz állami olajipari vállalat vezetője a Russia 24 televíziónak adott hétfői interjújában, amit a Reuters is szemlézett. Ahogy azt a londoni székhelyű hírügynökség is megjegyzi, az olajrendelés híre azért különösen érdekes, mivel korábban Varsó és Berlin is kijelentette, hogy idén év végig teljesen helyettesíteni tudják az orosz olajat, ennek megfelelően pedig lemondanak csővezetékes szállításáról.

- fogalmazott gúnyosan Tokarev, aki azt is hozzátette, hogy a megrendelésekkel kapcsolatban minden lehetőséget megvizsgálnak, mivel jelen körülmények között rendkívül nehéz megjósolni, hogyan alakul a kőolaj piaci helyzete jövőre.

Fontos elmondani, hogy az orosz olajra vonatkozó uniós embargó, amely december 5-én lépett hatályba, csak a tengeri szállításokra vonatkozik, a vezetékesre nem. Ennek megfelelően a Barátság (druzsba) vezeték déli ágán - szankciók ellenére is - folyamatosan érkezik orosz olaj Szlovákiába, Magyarországra és Csehországba. Az északi ágán pedig Németországba és Lengyelországba, igaz, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban többször ígéretet tett arra, hogy országa idén év végéig függetlenedik a vezetéken érkező olajtól. Német kollégája, Olaf Scholz is hasonló vállalásokat tett.

Sőt, Lengyelország korábban még a vezetékes szállítás jogi ellehetetlenítését is megpróbálta, ehhez pedig a varsói kormány német támogatást kért a Barátság lengyel-német szakaszára vonatkozó uniós szankciókhoz. A szankciók segítségével ugyanis olyan "vis maior" helyzetet teremthetett volna Varsó, amivel büntetés megfizetése nélkül felhagyhat az orosz kőolaj vásárlásáról szóló jövő évi szerződésekkel kapcsolatosan.

Az amerikai képmutatás egy másik iskolapéldája: miközben a Fehér Ház azt kommunikálja, hogy az Oroszország elleni szankciók működnek, addig a kormány arra kéri a pénzügyi szektor csúcsvezetőit, hogy ne szakítsák meg a kapcsolatokat Oroszországgal, az ugyanis nagyon fájna az USA gazdaságának.

A Joe Biden vezette amerikai kormány több ízben arra kérte a vezető amerikai bankokat, hogy "a globális pénzügyi katasztrófa elkerülése érdekében" üzleteljenek tovább a stratégiai fontosságú orosz cégekkel - írja a Bloomberg. A pénzügyi hírportál beszámolója szerint ilyen kérések elsősorban a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium részéről fogalmazódtak meg a JPMorgan Chase és a Citigroup irányába, miközben a Fehér Ház, az említett kormányzati szervektől eltérően, igyekszik fenntartani azt a látszatot, hogy a pénzügyi szankciókkal nyomást tudnak gyakorolni Oroszországra.

Az amerikai elnök közvetlen felügyelete alá tartozó minisztériumuk állítólag "arra ösztönözték" a legnagyobb amerikai bankokat, hogy tegyék lehetővé a dollárban történő elszámolást, fizetés és átutalást a szankcionált orosz cégeknek, köztük a Gazpromnak, valamint a műtrágyagyártásban érdekelt Uralkalinak. A Bloomberg szerint erre azért van szükség, hogy az Oroszország megbüntetését célzó szankciók káros hatásai a lehető legkisebb mértékben ártsanak az Egyesült Államoknak.

Újságírói kérdésére a Pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a tárca senkit sem utasított, mindösszesen egy iránymutatást adtak ki a bankoknak, melyben azt tisztázták, hogy a humanitárius segítségnyújtás, valamint energetikai és a mezőgazdasági ügyletek területén a pénzintézetek tevékenysége továbbra is engedélyezett az orosz vállalatokkal.

A Bloomberg megkeresésére a JPMorgan és a Citigroup nem kívánt válaszolni, ugyanakkor a lap értesülései szerint egy szeptember végén tartott kongresszusi meghallgatáson Jamie Dimont, a JPMorgan Chase vezérigazgatója azt mondta, hogy "cége a szankciós rendszer kiskapuit kihasználva továbbra is együttműködik Oroszországgal".

"Követjük az amerikai kormány utasításait, ahogyan azt ők kérték tőlünk" - mondta bankvezető, amikor Brad Sherman kaliforniai demokrata képviselő arról faggatta, hogy bankja megszakítja-e kapcsolatait az orosz vállalatokkal. 

Egy, a Bloombergnek nyilatkozó szankciószakértő azt mondta, hogy a látszat ellenére "az amerikai kormány nem vezetett be átfogó embargót Oroszországgal szemben, még mindig vannak olyan üzleti tevékenységek, melyek engedélyezettek."

Az ukrajnai háború olyan geopolitikai zűrzavart okozott, amely jelentős árfelhajtó hatást gyakorolt az energiahordozók piacára is. Az idei év második és harmadik negyedéves kimutatása szerint az árfelhajtó hatásnak köszönhetően öt éve nem látott profitot könyvelhettek el az amerikai olaj- és gázipari vállalatok.

A S&P Global Commodity Insights, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos információk szolgáltatója által a Financial Times számára készített elemzése szerint az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari társaságok összesített nettó bevétele 200,24 milliárd dollárt tett ki 2022 második és harmadik negyedévében – írta a Financial Times. A kimutatás, amely magában foglalja a legjelentősebb vállalatokat, a közepes méretű csoportokat, valamint a kisebb, független palatermelőket, az ágazat példátlanul sikeres évét vetíti elő.

„A működési pénzforgalom valószínűleg rekordot dönt – vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá az év végére”

– mondta Hassan Eltorie, az S&P feltörekvő részvények kutatásért felelős ügyvezető igazgatója.

Joe Biden adóemeléssel fenyegeti a szektort

A Financial Times emlékeztetett, hogy az olajvállalatok óriási bevétele feldühítette a Fehér Házat, mert az emelkedő benzinárak rányomják bélyegüket az amerikai félidős választásokra, a demokrata kormánypárt pedig szavazókat veszíthet. Joe Biden elnök azzal vádolta a vállalatokat, hogy „profitálnak” Moszkva inváziójából. Az amerikai elnök kijelentette, amennyiben az olajvállalatok nem abba fektetik be a többletbevételüket, hogy növeljék az olajkitermelést és ezzel csökkentsék az árakat, arra fogja kérni a kongresszust, hogy vessen ki magasabb adókat a szektorra.

A lap szerint azonban egy váratlan adótörvény elfogadása nem valószínű Washingtonban, de valósággá vált az Atlanti-óceánon túl. Mint arra rámutattak,

Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetett be az energiavállalatok többletnyeresége után, London pedig 25 százalékos „energianyereség-illetéket” vezetett be, ami így 65 százalékra emelte a nyereségadót 2025 végéig. Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pedig azt fontolgatja, hogy 30 százalékra emeli az illetéket és meghosszabbítja 2028-ig.

Az extranyereség eltérő értelmezései

Darren Woods, a valaha volt legjövedelmezőbb negyedévét produkáló Exxon Mobil vezérigazgatója a rendkívüli adó kilátásba helyezésére reagálva kijelentette, hogy cége vaskos osztalékát úgy kell tekinteni, hogy „hasznunk egy részét közvetlenül az amerikai néphez juttatja vissza”.

Rick Muncrief, a Devon Energy palafúró vállalat vezérigazgatója pedig azt mondta: „a részvények értéknövelését részesítettük előnyben a mennyiségi kibocsátás növelésével szemben”. A vezérigazgató hozzátette, hogy vállalatának részvényei piacvezető készpénzhozamokkal jutalmazták a részvénytulajdonosokat.

Másfélszeres drágulás

A Financial Times kiemelte, hogy az iparág kirívóan magas nyereségét a szabad készpénzáramlás mértéke támasztja alá. Ez a kulcsfontosságú iparági mutat a szektor működési költségeinek és fő kiadásainak levonása után keletkezik.

Az idei év extra nyeresége a Brent nyersolaj árából is levezethető. A Financial Times cikke rámutatott, hogy a Brent nyersolaj ára, ami a nemzetközi olajár referenciaértéke, átlagosan több mint 105 dolláros szintet ért el 2022 második és harmadik negyedévben. Ez jóval meghaladta az elmúlt öt év átlagos 70 dollár/hordó árszintet.

A cikk megjegyzi azonban, hogy a 105 dollár/hordós átlagár még így is komoly mérséklődést jelent a március eleji csúcshoz képest, amikor az olaj ára 140 dollár/hordó szintet ért el az ukrajnai háború kitörése után.

Jelentős osztalék a részvényeseknek

Az idei év nyereségét látva a tőzsdék arra késztették az olajvállalatokat, hogy lépjenek be a „tőkefegyelem új korszakába”.

Azaz részesítsék előnyben a részvényesek hozamát a drága fúrási beruházásokkal szemben, így a részvénykibocsátás növelésével újabb befektetőket vonzhatnak magukhoz.

A Raymond James befektetési bank becslése szerint a világ 50 legnagyobb termelőjének tőkekiadása idén körülbelül 300 milliárd dollár lesz. Ez viszont még így is elmarad a 2013-as értéktől, amikor kétszer ennyit fizettek ki a vállalatok, és akkor voltak az ideihez hasonlóan magas szinten az árak.

„Az elmúlt öt évben az iparág a „fúrj, baby, fúrj” hozzáállás helyett a részvényesek tulajdonképpeni vágyára, vagyis a tőke visszatérítésére összpontosított” – mondta Pavel Molchanov, a Raymond James elemzője. „Az osztalékok és a részvények visszavásárlása soha nem volt olyan nagyvonalú, mint most” – emelte ki.

A Financial Times szerint az olajipar új diszciplínája ellentétben áll a techóriásokéval, akik egyre kevésbé vonzzák az új befektetőket. Ennek oka többek között az is, hogy például a Google és a Meta is gyenge nyereségről számoltak be az elmúlt időszakban.

Ahogy néhány napja a Shell olaj-és gázipari vállalat is rekordbevételről számolt be, úgy a brit olajóriás, a British Petrol is megduplázta bevételeit a tavalyi évhez képest.

A brit olajóriás 8,2 milliárd dollárt (mostani árfolyamon kb. 3362 milliárd forint) termelt a 2022 július és szeptember közötti időszakban, ami több mint kétszerese a tavalyi év azonos időszakában elért profitjának – számolt be a brit BBC kedden. A British Petrol közölte, hogy

várhatóan 800 millió (mostani árfolyamon kb. 328 milliárd forint) dollárt fognak befizetni az Egyesült Királyságban rendkívüli adóként, amelyet a kormány még májusban vezetett be.

A Rishi Sunak pénzügyminiszterségéhez köthető rendkívüli adó az Egyesült Királyság olaj- és gázkitermeléséből származó nyereségre vonatkozik. Akkoriban Sunak azt mondta, hogy az illeték – amelyet energianyereség-illetéknek neveztek – az első évben 5 milliárd font (mostani árfolyamon kb. 2365 milliárd forint) plusz bevételt jelentene az államnak.

A BBC rámutatott, hogy British Petrol negyedéves nyeresége jóval magasabb volt, mint amennyit az elemzők vártak. Azonban még így is mérsékeltebb bevételt produkáltak, mint az előző három hónapos időszakban, mert csökkent az olaj nagykereskedelmi ára. Bernard Looney, a brit olajóriás főnöke elmondta, hogy a vállalat jelenleg egy átmeneti időszakban van, hogy az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású energiára térjen át.

„Mi biztosítjuk azt az olajat és gázt, amelyre a világnak ma szüksége van, ugyanakkor befektetünk az energiaátmenet felgyorsításába” – mondta.

A British Petrolhoz hasonlóan a Shell is extra bevételre tett szert 2022-ben. Az Európa legnagyobb olaj-és gázipari vállalatának számító holland-angol társaság történetének második legnagyobb időszakos nyereségét könyvelhette el idén. Mindezt úgy, hogy kevesebb olajat és földgázt adott el.

Mint megírtuk, a Shell a szeptember végéig tartó három hónapos időszakban 9,5 milliárd dolláros (mostani árfolyamon kb. 3895 milliárd forint) korrigált nyereséget ért el, ami meghaladta a várakozásokat. Ennek következtében a vállalat 15 százalékkal növelte az osztalékát és 4 milliárd dollár (mostani árfolyamon kb. 1640 milliárd forint) értékben vásárol vissza részvényeket.