Hogyan élnek most a németek?

Németországban nemcsak az energiaárak emelkednek élesen, az élelmiszerek is egyre drágábbak. A németeknek novemberben már 21 százalékkal többet kellett fizetniük, mint a tavalyi év azonos hónapjában.

Németországban ismét emelkedtek az élelmiszerárak – írja a Jungefreiheit.de.  A szövetségi statisztikai hivatal új jelentéséből kiderül, hogy a német állampolgároknak mintegy 21 százalékkal többet kellett költeniük, mint az előző év azonos hónapjában.

Augusztusban a költségnövekedés 16,6 százalékos volt. Szeptemberben 18,7 százalékra, októberben pedig 20,3 százalékra emelkedett.

Az energiaköltségek is emelkednek

Az energia is drágult a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az árak novemberben 38,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2021-ben, de az élelmiszerekkel ellentétben az emelkedés szeptemberhez és októberhez képest csökkenést mutat. Azonban mindkét hónapban még mindig 43,9, illetve 43 százalékkal került többe az energia, mint az előző év azonos időszakában.

Összességében az inflációs ráta novemberben enyhén csökkent. Októberben még 10,4 százalék volt, jelenleg 10 százalékon áll.

Egyre nagyobb gondot okoznak a magas energiaárak Németországban. A német kormány szerdán döntött arról, hogy a decemberi rezsiköltségek átvállalásával, tavasztól pedig különféle ársapkákkal próbálja csökkenteni a fogyasztók költségeit – számolt be az M1 Híradója.

Figyelmeztető sztrájkba kezdett Európa legnagyobb ipari szakszervezete a hétvégén. A csaknem négymillió német munkást tömörítő IG Metall mintegy 300 gyárban hirdetett munkabeszüntetést. A szakszervezet adatai szerint csak szerdán 32 ezer tagjuk sztrájkolt, hogy magasabb bért követeljen.

„Ha a boltba megyek, akkor a bevásárlókocsit még részben sem tudom megtölteni száz euróból” – panaszolta az egyik hannoveri munkás.

Ekkora havi bérkiegészítést ajánlottak ugyanis a munkáltatók az ipari dolgozóknak, ami nagyjából a mostani bérük két százalékát teszi ki.

A szakszervezet azonban nyolcszázalékos tartós béremelést követel, ezért újabb és újabb munkabeszüntetést ígérnek a német elektronikai, autó- és fémipari üzemek dolgozói.

A bérek azonban még így sem tartanák a lépést a növekvő fogyasztói árakkal, hiszen az infláció Németországban októberben már a 10 százalékot is meghaladta. A legnagyobb gondot az energiaárak növekedése okozza, amelyek tavaly óta többszörösükre emelkedtek. Ezért egyre nagyobb a kereslet az energiahatékonysági tanácsadók iránt. Az egyik szakember szerint aki most kér tőle időpontot, az leghamarabb csak két hónappal későbbre kaphat.

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szezonálisan kiigazított hangulatindexe októberben 84,3 pontra esett az előző havi 84,4 pontról, amely 2020 májusa óta továbbra is a legalacsonyabb érték. Az októberi mutató megfelel a Reuters elemzői várakozásainak.

Az index két eleme közül az aktuális helyzetet mérő mutató ötödik egymást követő hónapban csökkent, a hat hónapra előre tekintő várakozásokat számszerűsítő indikátor azonban javulást jelzett.

A vállalatok rosszabbnak ítélték aktuális üzleti helyzetüket, mint egy hónapja, az index a szeptemberi 94,5 pontról 94,1 pontra esett.

Az elkövetkező hat hónapra vonatkozó várakozásokat számszerűsítő index az előző havi nagy visszaesést követően októberben minimálisan emelkedett, a szeptemberi 75,3 pontról 75,6 pontra.

„A cégek várakozásai javultak, de továbbra is tele vannak aggodalommal. A német gazdaság nehéz tél elé néz” – értékelte a jelentést Clemens Fuest, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) elnöke.

A pénteki adatközlés előtt a Reuters elemzői konszenzusa azzal számol, hogy a német gazdaság kibocsátása negyedéves összevetésben a szeptemberben záruló harmadik negyedévben 0,2 százalékkal esett.

Az ifo várakozásai szerint a gazdaság zsugorodása az utolsó negyedévben is folytatódik és 0,6 százalékos GDP csökkenéssel számolnak.

A hivatalos kormányzati előrejelzés szerint Európa legnagyobb gazdasága jövőre recesszióba csúszik, az energiaválság, az emelkedő árak és az ellátási lánc problémái miatt.

Az októberi ifo jelentés szerint az építőiparban és a feldolgozóiparban tovább romlottak a várakozások, a szolgáltatási szektorban és a kereskedelemben valamelyest javultak szeptemberhez képest.

Az ifo intézet havi rendszerességgel kilencezer gazdasági szereplő megkérdezésével összeállított üzleti hangulatindexe az egyik legfontosabb német makrogazdasági indikátor, ami a tapasztalatok alapján viszonylag pontosan előre jelzi a gazdasági teljesítmény alakulását az országban.Az ifo várakozásai szerint a gazdaság zsugorodása az utolsó negyedévben is folytatódik és 0,6 százalékos GDP csökkenéssel számolnak.

A berlini kormány igyekszik megoldást találni az energiaválságra. Olaf Scholz kancellár szerdán jelentette be, hogy egyszeri támogatásként átvállalják az átalányt fizető lakossági fogyasztók, valamint a kisebb cégek decemberi gáz-, illetve távhőszámlájának kifizetését.

A kancellár egyúttal közölte: a gázárfék és az áramárfék bevezetéséről is megállapodtak a tartományi miniszterelnökökkel.

„Nagyon fontos, hogy megvédjük a lakosságot a költségek növekedésének hatásától. Ezt egy 200 milliárd eurós csomaggal tesszük, amellyel kizárólag az áram-, gáz- és távhőfogyasztást támogatjuk. Egy dolog világos: az ukrajnai háború előtti árszínvonalat nem tudjuk újra elérni. De ezzel az intézkedéssel az áremelkedés nem lesz olyan óriási, hogy az embereknek attól kellje tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a számlákat” – fogalmazott Olaf Scholz.

A tervek szerint jövőre a német családok, illetve a cégek éves fogyasztásuk 80 százalékáig kedvezményes összeget fizetnek majd a gázért és az áramért. Egyelőre azonban nem világos, hogy az árfékeket – az eredeti tervek szerint – jövő márciustól vagy (a tartományi kormányfők kérésének megfelelően) már januártól alkalmaznák.

A támogatásokat részben az energiaipari vállalatok extraprofitjából finanszíroznák, és 2024 tavaszáig vissza is vonnák az árplafonokat.

Németország életszínvonala az 1970-es szintre süllyedhet az energiapolitika "teljes kudarca" miatt - véli Henning Höhne, Észak-Rajna-Vesztfália szabaddemokrata parlamenti frakciójának vezetője. A politikus erről egy a Weltnek adott interjúban beszélt. 
 

Az energetikai átállás teljes kudarca miatt fel kell tennünk a kérdést, hogy tíz év múlva is fog-e még valaki nálunk gyártani és a termékeket a nemzetközi piacon értékesíteni?  A Lanxesstől a BASF-ig számos cég azt állítja, hogy jelenleg Németországot kivéve bárhol befektet. A középvállalataink is nyomás alatt vannak. Sok megfigyelő szerint hazánk hamarosan szén-dioxid-semleges, de szegény lesz.
Már nem férünk hozzá az orosz gázhoz, az energiaárakat tekintve különösen drámai a helyzet a leginkább energiaigényes iparágakkal rendelkező  Észak-Rajna-Vesztfáliában. Minden elérhető hazai energiaforrást ki kell használnunk. Jelenleg az USA-ból importálunk palagázt, és sokkal többet fizetünk érte, mintha azt idehaz  magunk termelnénk ki. Ragaszkodnunk kell a lignitbányászathoz a tervezett  2030-as kivonási dátum után is.
Ipari ország és termelő hely akarunk maradni!

A Bildben egy iparági vezető is bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Klaus Josef Lutz, a BayWa mezőgazdasági és energiaipari csoport vezetője szerint "amit gazdasági ügyekben a szövetségi kormány tesz, az egyszerűen elégtelen, tönkreteszik az országunkat.”  A csúcsmenedzser 2008 óta a BayWa főnöke, csoportja 2021-ben közel 20 milliárd eurós árbevételt ért el, most az iparvállalatok tömeges külföldre vándorlásától tart. 

 - mondja Lutz.

A 150 legnagyobb, német tőzsdén jegyzett vállalat nettó pénzügyi adóssága idén elérte minden idők legmagasabb szintjét – írta a Handelsblatt német gazdasági lap. A cikk szerint a nagyvállalatok adósságai (a bankok és biztosítótársaságok nélkül) egyetlen év alatt 20 százalékkal, 533 milliárd euróra ugrottak.

A lap megjegyezte, huszonöt német nagyvállalatnak jelenleg több az adóssága, mint a saját tőkéje. Több közülük részvényeladással tervezi csökkenteni adósságát.

Hozzátették, hogy a központi bankok kamatemelései miatt az új hitelek költségei is drasztikusan emelkednek. A Handelsblatt idézte a Bundesbank statisztikáit, amelyek szerint a vállalati kötvények jelenleg átlagosan 4,3 százalékos éves kamatot hoznak. Alig több mint egy évvel ezelőtt ez még csak 0,7 százalék volt.

A lap kiemeli, hogy a Deutsche Telekom rendelkezik a legnagyobb nettó adóssággal a német vállalatok közül, amelyet 145,8 milliárd euróra becsülnek.

Az energiaválság veszélyt jelent a munkaerőpiacra, ugyanis minden negyedik megkérdezett családi vállalkozás munkaerőt épít le a magas költségek miatt – derül ki a Ifo Intézet kutatásából. Mindemellett Rainer Kirchdörfer a Családi Vállakozások és Politika Alapítvány vezetője arra is rámutatott, hogy a német cégek csökkentik termelésüket, vagy pedig oda vándorolnak, ahol az energiaárak, az adó és a bürokratikus költségek alacsonyabbak.

Az energiaválság a német munkaerőpiacon is egyre nagyobb gondokat okoz. A Családi Vállakozások Alapítvány megbízásából készült felmérés szerint ugyanis a családi vállalkozások 25 százaléka készül elbocsájtásokra, amely – egy hasonló kutatás eredményével összevetve –, áprilishoz képest 11 százalékpontot emelkedett.

Ezen felül a cégek 57 százaléka készül arra, hogy elhalasztja az idei évre tervezett befektetéseit.

Az Ifo Intézet által 1060 vállalkozás megkérdezésével készült reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy az elhalasztott befektetések száma szintén nőtt a tavasszal mért eredményekhez képest. A megkérdezett cégekből nagyjából 900 családi vállalkozás volt.

A termelés csökkentése vagy pedig Németország elhagyása lehet a következő lépés

„Az eredmények megkongatták a vészharangot. Az elmúlt időszakban az ipar területén belopakodott a cégek elvándorlása és ez a fatális folyamat most felgyorsult. A cégek csökkentik termelésüket Németországban vagy pedig oda vándorolnak, ahol az energiaárak, az adó és a bürokratikus költségek alacsonyabbak” – nyilatkozta Rainer Kirchdörfer a Családi Vállakozások és Politika Alapítvány vezetője.

Az Ifo felmérése szerint

a cégek 9 százaléka tervezi termelését külföldre telepíteni, amely lépést félévvel ezelőtt még csupán 6 százalék tervezett megtenni.

„A kormány megpróbálja az energiaárakat csökkenteni, és ez jó is. Olyan döntésekre van szükség, amelyek Németországot újra versenyképessé teszik” – fogalmazott az alapítvány vezetője. Az energiaköltségek egyre több pénzt vesznek ki a vállalatok zsebéből, az idei évben átlagosan az összforgalom 8,2 százalékát tették ki, míg 2021-ben ezen költségek csak 5,1 százalékot értek el.

Gázkrízis – csak minden harmadik cég rendelkezik vészhelyzeti tervvel

A gázkrízis hónapok óta sokkolja Németországot, azonban a vállalatok nem készültek fel a gázhiányra, ugyanis csupán minden harmadik német cég rendelkezik vészhelyzeti tervvel az energiaválság kezelésére – mutatott rá az Ifo Intézet kutatása.

A Tagesschau kiemelte a kisebb vállalatoknál még ötletek sincsenek, ugyanis minél kisebb egy cég, annál kevésbé felkészült az energiahiány kiküszöbölésére.

Azok a cégek, amelyek több mint ötszáz munkavállalót foglalkoztatnak, 60 százalékuk készült fel egy vészhelyzetre, azonban azok a vállalatok, ahol csak ötven fő dolgozik, ez az arány mindössze 15 százalék.

A leggyakoribb energiamegtakarítási lépés az épület fűtésének csökkentése, ezután következik a túlórák majd a szabadságok kiadása, ezt követi az otthoni munkavégzés (home office) elrendelése, majd végül a munkaidő rövidítése – tette hozzá a híroldal.

Több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az energiaválság miatt tüntetők több német városban szombaton.

A szervezők – egy baloldali szakszervezeti szövetség, környezetvédő és szociális szervezetek – szerint a szombat délutáni megmozdulásokon összesen 24 ezer ember vett részt Berlinben, Düsseldorfban, Drezdában, Frankfurtban, Hannoverben és Stuttgartban. A rendőrség alacsonyabbra becsülte a résztvevők létszámát.

A demonstrációk kezdeményezői célzott támogatást követeltek az alacsony jövedelműek számára, újraelosztást a gazdagokra kiszabott magasabb adók révén, valamint a fenntartható energiaforrásokra történő következetesebb áttérést.

Berlinben a rendőrség szerint „nyugodt” volt a helyzet, a résztvevők száma az első becslések szerint délután 1800 alatt maradt, holott a szakszervezeti szövetség hatezer résztvevőről beszélt.

A menetben a kormányzó balközép Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) balra álló Die Linke (Baloldal) számos politikusa vonult fel.

Drezdában a szakszervezet szerint kétezren vettek részt a megmozduláson. Sylvia Bühler, a szolgáltató ágazatok dolgozóit képviselő Verdi (ver.di) szakszervezet szövetségi vezetésének tagja a nagygyűlésen kijelentette, hogy nagyon aggódnak azokért az emberekért, akik nem tudják tovább fizetni a szörnyűségesen emelkedő élelmiszer- és energiaárakat.

Sebastian Wegner, a Volkssolidarität szociális szervezet szövetségi végrehajtó igazgatója „védőernyőt” szorgalmazott a létfontosságú szolgáltatások biztosítása és a szociális intézmények védelme érdekében.

A német kormány pénteken 200 milliárd eurós csomagot hagyott jóvá a cégeknek és a háztartásoknak a szárnyaló energiaárakkal szembeni védelmére.

Németországban a magas energiaárak miatt szeptemberben 10,9 százalékos volt az infláció.