A németek megint csak mellébeszélnek

Egyre komolyabb gondokat okoz a migrációs válság a nyugati országokban. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2015 környékén voltak utoljára olyan magasak a migrációs adatok, mint idén. Vannak azonban olyanok, akik nem hajlandók erről tudomást venni, sőt úgy néz ki, hogy fontos pozícióban lévő baloldali politikusok elbagatellizálják a problémát azzal, hogy meghamisítják az adatokat.  

Így tehetett a gyanú szerint a német kormány baloldali belügyminisztere, Nancy Faeser is. A legolvasottabb német napilap, a Bild ugyanis arról számolt be, hogy a Faeser által közölt migrációs adatok köszönőviszonyban sincsenek az egyes tartományok rendőrségei által megosztott számokkal. Egy példa. A Feaser által vezetett minisztérium migrációt elemző jelentésében azt írják, hogy szeptemberben kicsivel több mint 12 ezer illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök az országban. Ezzel szemben a rendőrség jelentéseiben 20 ezer ilyen rajtaütés szerepel. Ráadásul ez a 20 ezres adat csak négy tartomány rendőrségétől (Berlin, München, Pirna és Stuttgart) származik, tehát még a 20 ezret is jóval meghaladhatják a valódi adatok. 

De nem csak a szeptemberi adatokban van lényeges eltérés. Az ősz első hónapját megelőzően is rendszeresek a különbségek. A Feaser-tárca szerint szeptemberig 57 ezer illegális bevándorlót csíptek nyakon, míg a rendőrség 100 ezer migránsról beszél. A hivatalos migrációs szerv szerint pedig 157 ezer bevándorló folyamodott menekültstátuszért. 

A német belügyminisztérium természetesen visszautasította a vádakat. Szerintük több oka is lehet az eltéréseknek, de a szándékos hazugságról szóló vádakat kikérik maguknak. a tárca szóvivője arról beszélt, hogy a minisztérium elsősorban a határ közelében elfogottakat számítja illegális határátlépőnek. De azt is hangsúlyozták, hogy mivel sok esetben a migránsoknál nincsenek hivatalos iratok, így a személyiségük pontos beazonosítása sem lehetséges, vagyis akár egy embert többször is elkaphatnak az egyenruhások. 

A Bild cikkében megkérdezték az olvasókat, hogy szerintük a menekültpolitika jó kezekben van-e a belügyminiszter asszonynál. A cikkünk megjelenésekor több mint 13 ezren tették le voksukat, és a válaszadók 99 százaléka nemmel felelt. 

Meg kell gátolni, hogy az ukrajnai háború mellett újabb tömeges illegális migrációs hullámok is sújtsák Európát, ez ugyanis egyszerre már túl sok lenne a kontinensnek, ezért szoros együttműködésre van szükség a védvonalként szolgáló észak-afrikai és közel-keleti országokkal – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Barcelonában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és a déli partnerség országainak külügyminiszteri találkozóját követően hangsúlyozta: Ukrajnában regionális fegyveres konfliktus zajlik, azonban a hatásai globálisak, és ma a legfontosabb feladat annak megelőzése, hogy maga a háború is világszintűvé váljon, ehhez pedig végre mindenkinek a békéért kellene dolgoznia.

„Mind Európának, mind a déli szomszédságunknak, Észak-Afrikának, a Közel-Keletnek is az az érdeke, hogy minél előbb béke legyen”

– szögezte le.

Kiemelte, hogy a háború okozta világélelmezési válság éppen azokat az országokat sújtja leginkább, ahol amúgy is nehéz a helyzet, amelyek egyébként is könnyebben tudnak destabilizálódni.

„Ezért most a legfontosabb, hogy meggátoljuk, hogy a világélelmezési válság újabb migrációs hullámokat váltson ki, mert ezek szintén Európába indulnának, és Európa nincsen abban az erőállapotban, hogy egyszerre két biztonsági típusú kihívással is szembe tudjon szállni”

– fogalmazott.

Szijjártó Péter kijelentette: mivel meg kell akadályozni, hogy a háború mellett még az illegális migráció is sújtsa Európát, ezért a közösségnek abszolút érdeke a legszorosabb együttműködés kialakítása az észak-afrikai és közel-keleti országokkal.

Márpedig – mint mondta – ehhez fontos támogatni az érintett régiókban lévő államokat, amelyek így „mintegy európai védvonalként” feltartóztathatják a migrációs hullámokat.

„Ehhez Brüsszelnek kellene alapvetően változtatni, Brüsszelnek be kellene fejeznie migrációt támogató politikáját”

– közölte.

A miniszter szerint mielőbb világossá kell tenni, hogy Európába csak legális úton lehet belépni, ahogyan azt is, hogy a határsértés bűncselekmény, és ekként a Földközi-tengeren bevándorlókat szállító hajókat üzemeltető NGO-k „bizony embercsempészek”, akikkel szemben ennek megfelelően kell fellépni.

„A határainkat meg kell védeni, mert különben az illegális migráció és a háború jelentette biztonsági kihívás egyszerre sok lesz Európának” – összegzett.

Négy közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovákia – belügyminisztere egyetért abban, hogy a Nyugat-Balkán irányából illegálisan senkinek sem szabad bejutnia a schengeni térségbe, ezért szükségesnek tartják a magyar-szerb határ megerősített védelmét – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter a négy belügyi vezető csütörtöki prágai találkozója utáni sajtótájékoztatón.

Magyarország kötelességének tartja, hogy megvédje az ország déli határait és megakadályozza az illegális migránsok behatolását a közép-európai régióba – mondta Pintér Sándor, magyar belügyminiszter újságíróknak.

Nyilatkozatában arra is rámutatott, hogy idén már több mint 250 ezer határsértőt sikerült elfogni a déli határon, ami több mint kétszerese a tavalyi adatoknak. Bár a magyar határt kerítés és egyebek között Szlovákiából, illetve Csehországból érkezett rendőrkontingensek is védik, egyes migránsoknak mégis sikerült bejutniuk a schengeni térségbe.

A miniszter köszönetet mondott a segítségért az érintett országoknak, másfelől viszont sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió határvédelmi szervezete, a Frontex kivonult a magyar-szerb határról.

Pintér Sándor szerint javaslatként felmerült, hogy az illegális migráció hatékonyabb megállítása érdekében jó lenne hermetikusan lezárni a szárazföldi görög-török határt, amely csak 206 kilométer hosszú.

„Az illegális migráció nem egy ország, hanem egész Európa problémája, s megoldásából mindenkinek ki kellene vennie a részét” – hangsúlyozta Roman Mikulec szlovák belügyminiszter. Szerinte alapvető és döntő a külső schengeni határok védelme. Bejelentette, hogy Szlovákia hajlandó megerősíteni a magyar-szerb határon szolgáló rendőri egységét. Hasonlóan nyilatkozott a cseh belügyminiszter is.

Vít Rakusan kérdésre válaszolva ugyanakkor leszögezte: a szlovák-osztrák és a szlovák-cseh határon bevezetett ellenőrzéseket rendkívüli intézkedésnek kell tekinteni, amelyek csak ideiglenesen működhetnek.

A négy miniszter a prágai találkozón egyeztette álláspontját az illegális migráció kérdésében az uniós tagországok belügyminisztereinek pénteki tanácskozása előtt, s közölték, hogy Brüsszelben közös álláspontot fognak képviselni.

Idén eddig 250 ezernél is több határsértőt fogtak el, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez a szám 108 ezer volt – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök reggel az M1 reggeli műsorában.

A műsorban felidézték, hogy szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén menekültügyi és a migrációs kérdésekről folyattak vitát, amelyen Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos egyebek mellett azt mondta, itt az ideje, hogy hosszú távon fenntartható, átfogó európai menekültügyi és migrációs keretet hozzon létre az unió. A biztos emlékeztetett arra, hogy minden migrációs útvonalon növekszik az illegális bevándorlás, de a legnagyobb nyomás a nyugat-balkáni országokon van.

Bakondi György erre reagálva kijelentette: Magyarország álláspontja nem változott, a migrációt nem kezelni kell, hanem megállítani, és fel kell számolni az emberkereskedelmet, valamint az embercsempészést.

Mindaddig, amíg bocsánatos bűnként tekint jónéhány ország és talán az Európai Unió bürokráciája is az embercsempészésre, addig ennek a hatékonysága erősen kétséges – fogalmazott.

A főtanácsadó hozzátette: hatása annak lenne, ha világossá tennék, hogy nem lehet illegálisan bejutni az Európai Unióba, mert azt, aki okmányok nélkül érkezik, már a határon visszafordítják. Enélkül a migráció elhúzódó válságot okoz és jelentős anyagi forrásokat emészt fel.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy idén eddig 1800 embercsempészt fogtak el. Hozzátette, most már ki lehet jelenteni, hogy az embercsempészek egy bűnözői csoport tagjaként, felfegyverkezve próbálnak meg minél több illegális határsértőt bejuttatni az Európai Unió területére.

Magyarország a migrációs válság 2015-ös kezdetén kimondta: meg kell védeni az Európa Unió külső határait, és bebizonyította, hogy ez lehetséges – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban, egy az illegális migráció témájában tartott konferencián szerdán.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, a migráció tekintetében erős álláspontja mellett Magyarország 2015 óta mindvégig kiállt.

Orbán Viktor volt az egyetlen miniszterelnök Európában, aki világosan kimondta: meg kell különböztetni és nem szabad összekeverni a menekülteket és a gazdasági migránsokat. A későbbiekben a migránsok és a menekültek kategóriáit tudatosan összekeverték, ami számos konfliktushoz vezetett Európa életében – mondta az EP-képviselő.

Az EP-képviselő emlékeztetett: Magyarország nemzetközi ellenállás és felháborodás ellenére kerítést épített a szerb határon. Az illegális migráció száma a kerítés megépítését követen jelentősen visszaesett, noha a migránsok még így nagyszámú jogtalan határátlépést kísérelnek meg. Magyarország 650 milliárd forintot költött a határkerítésre, az EU 2 százalékot térített meg ebből az összegből, azt sem a fizikai határ lezárására.

„Még sokat kell tenni Európában a migráció megállítására”

– tette hozzá.

Végezetül kijelentette: a szolidaritásnak az európai kormányoknak az európaiak irányába kell történie. A magyar intézkedések ezt a szolidaritást tükrözik – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője beszédében a magyar-szerb határon felépített határőrizeti kerítéssel kapcsolatan hangsúlyozta: Magyarország nem csak saját határát, hanem a külső uniós határokat, azaz Európát védi. Mindezért Magyarország nem dicséretet, hanem folyamatos bírálatokat kap – mondta.

„A kérdés az, hogy Európa maradjon-e az európaiaké, vagy adjuk át egy más civilizáció képviselőinek? Megvédjük-e zsidó-keresztény kultúránkat, vagy átadjuk a multikulturalizmusnak? Azt szeretnénk, hogy a gyermekeink is úgy ismerjék Európát, ahogy azt mit megismerhettük”

– fogalmazott.

Schaller-Baross Ernő végezetül arra kérte az európai intézményeket és az európai kormányokat, fogadják el, hogy Magyarország úgy gondolja: gyermekek születése oldhatja meg a munkaerőpiaci kihívásokat.

Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés (FN) európai parlamenti képviselője beszédében azt mondta, az ellenőrizetlen migráció hatása Franciaországra nézve jelentős. Nehéz adatokhoz jutni, ugyanis tilos statisztikát készíteni Franciaországban az etnikai származásról – közölte. Noha az ország mindent megtesz az érkezettek megsegítésére, a francia migrációs rendszer olyan összetett, hogy nem győzi az érkezők adminisztrálását. Nyilvántartás hiányában nincs lehetőség a jogosulatlanok visszaküldésére, és jelentősen emelkedik a bűnelkövetések száma is – mondta.

Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek EP-képviselőcsoport spanyol politikusa a migrációval kapcsolatban azt mondta:

véget kell vetni a baloldali narratívának, az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla alapításuk óta európai és keresztény városok.

Az oda bejutatott illegális migránsok kitoloncolása az érvényes európai szabályozás értelmében nem lehetséges, az illegális bevándorlók szabadon tovább utazhatnak Európába.  Ez biztonsági kockázatot jelent az egész Európa Unió számára – húzta alá.

Marco Campomenosi, az olasz Liga uniós parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, a jelenlegi olasz kormánykoalíció egységes a migráció megoldását célzó erőfeszítések szempontjából. A civil szervezetek jelenléte a Földközi-tenger térségében vonzza a migránsokat, ezért erős jelzést kell küldeni számukra – mondta. Az embercsempészek és a civil szervezetek között egyelőre nem bizonyított az együttműködést, azonban egyes lehallgatási dokumentumok ezt támasztják alá – tette hozzá.

Patryk Jaki az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), lengyel EP-képviselője azt mondta, a határvédelem megerősítésével Lengyelország célja megvédeni identitását, önálóságát, és a görög filozófián, a római jogon és a keresztény hagyományokon nyugvó nyugati civilizációt. Többről van szó, mint a lengyel határok védelméről. Ha Varsó nem védi meg az unió külső keleti határait, annak Európában jelentős negatív hatásai lennének – tette hozzá.

Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője közölte: a konferencián részt vevő EP-képviselők politikai pártjai, a Fidesz európai parlamenti képviselői, a Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) EP-frakciók együttműködési nyilatkozatot írtak alá. Az összefogás nyilvánosságot teremt a résztvevő pártok és pártcsaládok által képviselt álláspontok erősebb képviseletére az Európai Parlamentben és azon kívül – emelte ki.

Az együttműködésben három miniszterelnököt adó politikai párt is részt vesz, köztük „a Fidesz, Orbán Viktor miniszterelnök pártja, aki az európai identitás legfőbb védelmezője”

– emelte ki.

A nyilatkozat részleteit ismertetve elmondta: az aláírók megerősítették, hogy szorosabban fognak együttműködni a béke, a társadalmi biztonság és stabilitás, az energiabiztonság érdekében.

Határozott fellépést képviselnek az illegális migrációval szemben. Azon dolgoznak, hogy a tagállamok visszakapják a kompetenciájukat, és azon, hogy a demokrácia valóban érvényesüljön – tette hozzá az osztrák politikus.