Létrehozva: 2022.11.10.
Módosítva: 2022.11.10.

Ukrajna egyre többet akar

Ukrajna még további jelentős pénzügyi segítséget vár az EU-tól az állam finanszírozásához.

Készen állunk Ukrajna megsegítésére, azonban a további uniós hitelfelvételhez nem járulunk hozzá. Varga Mihály kedden arról beszélt, azt a pénzt sem kaptuk meg eddig, ami a covididőszak miatt megilletne bennünket.

Varga Mihály, aki az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően nyilatkozott magyar újságíróknak, hangsúlyozta: Magyarország azért sem támogatja a segítségnyújtás ilyen formáját, mert rossz tapasztalata van az uniós hitelfelvétellel. A koronavírus-járvány alatt felvett uniós hitelből járó támogatást Magyarország ugyanis azóta sem kapta meg – húzta alá.

Kifejtette: az Európai Bizottság 2023-ban havi 1,5 milliárd eurós, éves szinten legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna finanszírozási szükségleteinek fedezésére. Az uniós bizottság az ehhez szükséges hitel felvételéhez kér felhatalmazást a tagállamoktól. A testület továbbá azt szeretné, ha a felvett hitel mintegy 630 millió eurót kitevő összegű kamatfizetését a tagországok átvállalnák – tájékoztatott.

Varga Mihály utalt arra is, hogy Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint havonta 3-4 milliárd euró, azaz átszámítva 1200-1600 milliárd forint kellene ahhoz, hogy fenntartsa az állam működését. Ezen összeg összeállításában Magyarország hajlandó részt venni, hitelvelvételt azonban nem támogat - szögezte le.

A pénzügyminiszter közölte, Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, eddig több mint egymillió menekültet fogadott, és a háború február 24-i kezdete óta már több mint 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására. Emlékeztetett: Magyarország már korábban is jelentős összegekkel segítette Ukrajnát, a háború előtt a makrogazdasági pénzügyi támogatás elfogadásával, az ukrajnai magyar kisebbség erősítésével támogatta a szomszédos országot.

„Hazánk kész továbbra is támogatni Ukrajnát, pénzügyileg egyszerűbb és hatékonyabb módszerekkel, kétoldalú egyezmények, megállapodások megkötése révén, akár a nemzeti költségvetéséből is" – fogalmazott Varga Mihály.

Kiemelte továbbá: a magyar kormány azon dolgozik, hogy az ország mihamarabb hozzájusson az uniós helyreállítási alap forrásaihoz. Ennek érdekében élénk tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, noha – szavai szerint – a kormány „furcsállja", hogy a megbeszélések során újabb és újabb kéréseket fogalmaz meg a brüsszeli testület.

Közölte, az uniós bizottság november 22-én kívánja bemutatni értékelését a magyar helyreállítási terv elfogadásához szükséges vállalások kérdésében. A tárcavezető végezetül reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások hamarosan, de legkésőbb az év végéig lezárulhatnak.

A háborúra tekintettel Ukrajna azt várja az Európai Uniótól, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtanak nekik a következő hónapokban is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója a következőképpen fogalmazott ezzel kapcsolatban:

ZELENSZKIJ, Volodimir
Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat

Havonta négy-öt milliárd dollárra van szükségünk a költségvetésünkhöz. Úgy gondoljuk, hogy Németország havi 500 millió dollár körüli összeget tudna vállalni, különösen 2023-ra tekintettel. Havi 2 milliárd dollárt remélünk az EU egészétől. Az államnak működnie kell, a nyugdíjakat ki kell fizetni

- nyilatkozta Alekszandr Rodnyansky, aki hozzátette, hogy a legutóbbi támadások előtt 120 milliárd dollárra saccolták az infrastrukturális károkat. A Világbank számításai szerint az egyéb gazdasági károk elérhetik a 250 milliárd dollárt is. 

A neves német napilap, a Welt online kiadása is beszámolt Zelenszkij tanácsadójának szavairól. Az erről szóló cikk rövid időn belül a hírportál egyik legolvasottabb cikke lett, a hozzászólások száma pedig pár órán belül meghaladta az 1500-at is. A kommentelők jelentős többsége megdöbbenésének adott hangot a követelések kapcsán. A hozzászólások közül szemezgettünk:

@Maria S.: Az én korommal már nyugdíjas lehetnék Ukrajnában. Ehelyett itthon még mindig melóznom kell. És miért? Hogy az adómból más országokat finanszírozzunk. Na még mit nem!

@Karl M.: Elment a kedvem a munkától. Az adómat lehetne itthon is mire költeni. 

@Bernd K.: Kérés Lindner gazdasági miniszterhez. Haladéktalanul hozzanak létre egy jótékonysági számlaszámot, amit a közmédiában mindennap reklámoznak. Oda bárki utalhat, aki támogatni szeretné Ukrajnát. Ez lenne az igazi segítség. 

@Frau Abedan: Németországban a fán terem a pénz?  

@Karl-Heinz S.: 500 millió havonta! Előbb vagy utóbb megvehetjük Ukrajnát 17. tartománynak. 

@Hans S.: Egymillió ukrán menekültet támogatunk és tartunk el. Most pedig még havonta 500 millió Ukrajnának...

@Holger W.: Bárcsak Scholz kancellár úr és Lindner miniszter úr elolvasná ezeket a kommenteket. 

A Századvég Alapítvány legújabb elemzésében rávilágít, hiába az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár által propagált 21. századi Marshall-segély terve, ezt a magyar társadalom többsége elutasítja.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg nemrég Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár közös cikke, amelyben egy új 21. századi Marshall-tervet vázoltak fel Ukrajna újjáépítésének finanszírozására.

Később az Európai Tanács a május 30–31-i rendkívüli ülésén kijelentette, hogy fontolóra kell venni egy Ukrajna újjáépítését célzó platform létrehozását, amelyben többek között az ukrán kormány, az Európai Unió és annak tagállamai, illetve az Európai Beruházási Bank vennének részt.

Ezek alapján jól látható, hogy Brüsszel körvonalazódó politikája az ukrán újjáépítéshez szükséges összegeket európai uniós forrásokból fedezné. Ez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy végső soron a tagállamok fizetnék meg a háború sújtotta ország újjáépítését.

A Századvég ennek kapcsán felmérést végzett, amelynek alapján azonban a magyar társadalom nem támogatja a brüsszeli elképzeléseket. A magyarok 53 százaléka ellenzi, hogy a tagországok fizessék meg Ukrajna újjáépítésének költségeit.

Hasonlóképpen a megkérdezettek 69 százaléka szerint hibás az az elképzelés, miszerint a tagállamok finanszírozzák a háború alatt az ukrán nyugdíjakat és a szociális ellátást, valamint 79 százalék ellenzi, hogy az ukrán fizetéseket uniós pénzekből fedezzék.

Ezen felül fontos hangsúlyozni, hogy az Ukrajnának biztosított katonai jellegű segítségnyújtást továbbra is elutasítottság övezi a magyar lakosság körében. A válaszadók 78 százaléka ellenzi az ukrán haderő európai uniós kiképzését.

Magyarországnak 2024-től körülbelül hatmillió euróba kerülne évente az Európai Bizottság becslése szerint a szerdán javasolt, közös hitelfelvételen alapuló, 18 milliárd euró összegű ukrán kölcsön kamatköltségeinek átvállalása. Az új makrofinanszírozási támogatáshoz Magyarország beleegyezése is szükséges, amely azonban egyelőre ellenzi a módszert, helyette kétoldalú alapon támogatná Ukrajnát.

Az Európai Bizottság szerdai javaslata értelmében az EU 2023-ban maximum 18 milliárd, havi lebontásban másfél milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtana a háború sújtotta Ukrajnának a bérek és nyugdíjak, az alapvető szolgáltatások és a létfontosságú infrastruktúrák költségeinek finanszírozására. A kölcsönt – amelynek első részletét már januárban folyósítani szeretné a likviditási gondokkal küzdő kijevi kormánynak az Európai Bizottság – lényegében közös hitelfelvételből biztosítanák, amihez a garanciát az uniós büdzsében meglévő mozgástér nyújtaná.

Magyarország azonban már az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán, tehát a javaslat bemutatása előtt a tagállamok közül egyedüliként jelezte, hogy számára elfogadhatatlan a javasolt finanszírozási mód, helyette kétoldalú alapon támogatná tovább Ukrajnát. Mivel az ügylet a többéves keretköltségvetés módosítását előfeltételezi, az egyhangúság elve alapján a magyar kormány szavazatára is szükség lesz a javaslat elfogadásához.

Nyilvánvalóan a magyar kormánynak üzenve Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa szerdai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kamatfizetési terhek tagállamok által történő átvállalása – ami ugyancsak része a javaslatnak – uniós szinten évente körülbelül 630 millió euró, Magyarország számára pedig hatmillió euró pluszköltséget jelentene. Ennyivel kellene hazánknak többet befizetnie a közös kasszába.

Valdis Dombrovskis, a bizottság ügyvezető alelnöke elhessegette azt a verziót, hogy az EU 26 tagja Magyarország nélkül fogadja el a javasolt csomagot (ez diplomaták szerint jogilag nem lehetséges), kollégája, Johannes Hahn pedig reményének adott hangot, hogy a még meglévő fenntartásokat sikerül majd eloszlatni. „Ha nem is örül majd neki mindenki, de mindenki számára elfogadhatónak kell lennie a javaslatnak” – vélekedett a költségvetési biztos.

 

Ukrajnának sürgősen kellene a pénz

Brüsszel érvelése szerint a most javasolt módszerrel a kétoldalú kifizetéseknél stabilabbá és folyamatossá lehetne tenni Ukrajna finanszírozását, amikor a brutális orosz agressziót elszenvedő országnak életmentő pénzügyi támogatásra van szüksége. Az IMF és az ukrán hatóságok korábban havi három-négymilliárd euróra becsülték az ország rövid távú finanszírozási szükségleteit. Ennek közel a felét biztosítaná az EU, a maradékot a nemzetközi partnerektől várják.

Az EU eddig ugyanakkor nem bizonyult megbízható ügyfélnek, és éppen ez az oka annak, amiért az Európai Bizottság egy új típusú makrofinanszírozási támogatást javasolt. A 2022-re beígért kilencmilliárd euróból eddig mindössze hárommilliárd eurót utaltak át Kijevnek, amely az év végéig további hárommilliárd euróra számíthat (ebből két és fél milliárd novemberben és további félmilliárd euró decemberben). Úgy néz ki, hogy a hiányzó hárommilliárd eurót is beszuszakolnák a 2023-as évre tervezett 18 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagba.

A javasolt feltételek alapján Ukrajna tíz év moratóriumot kapna a megahitel törlesztésének megkezdésére, így a kölcsön futamideje 35 év lenne, 2033 és 2068 között. A hitel folyósítását különböző gazdasági és politikai reformoktól tennék függővé egy később aláírandó memorandumban. A kamatok törlesztését ugyanakkor a javaslat értelmében a tagállamok vállalnák át Kijevtől.

Egyes, lapunk által megkérdezett diplomaták szerint borítékolható, hogy Ukrajna sohasem lesz képes visszafizetni a teljes adósságot, ezért a kamatokon túl valószínűleg a hitel költségeinek egy része is a tagországokat terheli majd. Úgy tudjuk, hogy ez lehet az egyik oka a magyar kormány vonakodásának, ami nem teljesen új, mert két évvel ezelőtt a nyolcszázmilliárd euró összegű, ugyancsak közös adósságkibocsátáson alapuló koronaalap elfogadásakor Budapest már jelezte, hogy egyszeri műveletről lehet csak szó.

Lesz-e árukapcsolás?

Hollandia, Svédország és Finnország akkor hasonlóan nyilatkozott, most mégis készek kivételt tenni Ukrajnával. Kérdés, hogy utolsóként a magyar kormány is beáll-e majd a sorba. Egyes találgatások szerint minden bizonnyal, ha az Európai Unió feloldaná a magyar pénzügyi transzferek blokkolását, és decemberben kiengedné az országot a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás alól. Az árukapcsolásra ugyanakkor nincs bizonyíték.

A közös kölcsön felvételének fedezete az a hatvan–nyolcvanmilliárd eurónyi sáv lenne, ami az uniós költségvetési bevétel saját forrásplafonok és a hétéves pénzügyi keretben a kiadásokra rögzített plafonok között húzódik. Az utóbbi a kiadások felső határa, az előbbi pedig az a maximális összeg, amelyet az Európai Bizottság a tagállamoktól kérhet nem tervezett pluszköltségek finanszírozására. A javaslat ezt a költségvetési sávot, mozgásteret tolná be fedezetként a 18 milliárd eurós hitel felvételére 2023 során.

A szerdán előterjesztett, összesen három jogszabályi javaslatról a tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell döntenie lehetőség szerint még az év vége előtt, hogy januártól megkezdődhessen a pénzek folyósítása.

 

 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Kipukkadt a lufi, vágott hangfelvételt közölt a feleségéről Magyar Péter

origo.hu

Magyar Péter ámokfutása börtönben érhet véget

metropol.hu

Bocsánatot kért Katalin hercegnétől, azonnal törölte bejegyzését Ryan Reynolds felesége

mandiner.hu

Varga Judit közeli ismerőse: A Partizánban hallott robotikus hangnemet korábban csak otthon csillogtatta meg Magyar Péter

ripost.hu

„Az is jöjjön, akinek nincs jegye” - Megszállják a magyarok Németországot az Eb-n

origo.hu

Németország döbbenetes háborús bejelentése, minden megváltozik

lakaskultura.hu

Keleti inspiráció Tatabányán: sötét, zegzugos lakásból modern, légies otthon

ripost.hu

Emlékszel még a Csengetett, Mylord? lakájára? Így néz ki ma a 77 éves Jeffrey Holland

vg.hu

Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)

ripost.hu

Minden nap szenvedés, gyógyíthatatlan beteg a gyönyörű színésznő

ripost.hu

Szoboszlai kiakadt, nem avatták be egy fontos döntésbe

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

KÜLFÖLD

Teljes agyrém: már az Európai Tanács elnöke is háborúról beszél

KÜLFÖLD

A calabriai maffia halálos „zombidroggal” árasztja el Európát

KÜLFÖLD

Óriási balhé Németországban: húsvét helyett muszlim ünnepre díszítették fel a belvárosokat

KÜLFÖLD

Brüsszeltől Varsóig: háborús pszichózistól szenved Európa

KÜLFÖLD

Fejfájástól szenvedett egy nő, borzasztó okok álltak a háttérben

KÜLFÖLD

Börtön fenyegeti a neves influenszert, egy paradicsompüré okozta a bajt

KÜLFÖLD

Milyen anya az ilyen? Gyilkos írónő üzent a gyerekeknek

KÜLFÖLD

A kulcsát kereste, de véletlenül a kamaszlányát lőtte le egy édesanya