Egyre furcsább az energiakrízis Nyugat-Európában

Több ezren tüntettek a német kormány politikája ellen vasárnap este Kelet-Németországban. Csak Gerában mintegy 10 ezer tüntető követelte a kormánykoalíció erőteljesebb fellépését a jelenlegi ársokk ellen – olvasható a Jungefreiheit.de cikkében. De a főváros sem úszta meg a szövetségi kormány politikája elleni tüntetést, „Stop a gazdasági háborúnak és az újrafegyverkezésnek” , illetve „Népszavazás a szankciók ellen” - skandálták az elégedetlenek.

A mértnél több mint háromszor nagyobb, csaknem 35 százalékos áremelkedést érzékel a német lakosság egy kedden ismertetett felmérés szerint.

A résztvevők többek között az Oroszország elleni szankciók megszüntetését, illetve a szövetségi kormány lemondását követelték. A tüntetésen AfD-s politikusok is részt vettek.

Mecklenburg 15 városában mintegy 7000 tüntető gyűlt össze, többek között Schwerinben, Wismarban, Ludwigslustban, Neubrandenburgban, Güstrowban és Warenban.

Megfizethető energiapolitikát és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás helyett békepolitikát követeltek.

Baloldaliak is tüntettek Berlinben a kormány politikája ellen

A szászországi Lipcsében mintegy 3000 ember vonult utcára a „Békéért, szabadságért és önrendelkezésért” jelszó alatt. Magdeburgban a rendőrség szerint mintegy 2700 tüntető volt az utcán, a brandenburgi Frankfurt an der Oderban pedig mintegy 2000 ember gyűlt össze.

Berlinben körülbelül 1400 baloldali támogató is tüntetett a szövetségi kormány politikája ellen: „Fűtés, kenyér és béke – Fagyasztás helyett tüntetés” jelszóval.

Azt skandálták: „Stop a gazdasági háborúnak és az újrafegyverkezésnek” , illetve „Népszavazás a szankciók ellen”.

Az erfurti székhelyű Internationale Hochschle (IU) magánegyetem felmérése szerint a német lakosság 34,2 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a hivatalos, 10 százalékos szeptemberi inflációs adattal.

A hivatalosan mért és az egyénileg tapasztalt infláció közötti nagy különbség annak tulajdonítható, hogy az infláció érzékelését mindig az aktuális fogyasztói kiadások határozzák meg. Az emberek a statisztikai hivatal módszertanával ellentétben azt figyelik, hogy mennyi pénzt kell kiadniuk a mindennapi, alapvető szükségleteik kielégítéséhez, így „ha minden vásárláskor azt vesszük észre, hogy a kosárban lévő áruk egyre drágábbak, hajlamosak vagyunk eltúlozni az általános valós növekedést” – magyarázta német hírportálok beszámolói szerint Johannes Treu, az IU kutatója.

Rámutatott, hogy a hivatalos inflációs adatot minden hónapban az árucikkek és szolgáltatások hosszú ideig változatlan összetételű csoportja, egy elméleti fogyasztói kosár alapján számolják, ami ugyan biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát, de a kosár olyan tételeket is tartalmaz, amelyek ritkán kerülnek bele a fogyasztók tényleges vásárlásai közé.

Hozzátette, hogy a fogyasztók jól ismerik a napi rendszerességgel vásárolt árucikkek és szolgáltatások árát, így az élelmiszerek, az üzemanyag vagy az energia robbanásszerűen emelkedő ára miatt nem is meglepő a bő háromszoros különbség a mért és az érzékelt infláció között.

A felmérés szerint a nők a lakosság egészére jellemző 34,2 százaléknál magasabb, 39,3 százalékos inflációt érzékelnek, a férfiak pedig alacsonyabb, 27 százalékos áremelkedést tapasztalnak.

A felmérés résztvevőinek 92 százalékát aggasztja, több mint 50 százalékát erősen aggasztja a drágulás. „Ha úgy érzem, hogy nagy az infláció, akkor automatikusan arra számítok, hogy a jövőben még nagyobb lesz” – fejtette ki Johannes Treu, hozzátéve, hogy a vállalkozások kihasználják ezt a jelenséget, a fogyasztók aggodalmából fakadó várakozásra építve még inkább emelik áraikat, a másik oldalon pedig a szakszervezetek magasabb béreket követelnek.

Mindez beindíthatja a klasszikus ár-bér spirált – idézték a beszámolókban Kerstin Bernoth-ot, a berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) szakértőjét, aki kifejtette, hogy ha a fogyasztók és a vállalkozások is azt feltételezik, hogy az árak tovább emelkednek, akkor az emberek előrehozzák vásárlásaikat és magasabb bért követelnek, a vállalkozások pedig árat emelnek, mert magasabb béreket és magasabb termelői árakat kell fizetniük. A további drágulásról szóló inflációs várakozások így „önbeteljesítő jóslattá válhatnak, és növelhetik a tényleges inflációt” – mutatott rá Kerstin Bernoth.

Szerdán Belgiumban tüntettek a szakszervezetek, Németországban pedig október elejére hirdettek demonstrációkat az egekbe szökő energiaárak miatt. Többen is a szankciókat okolják a kezelhetetlen helyzetért, az emberek megélhetésüket féltik.

Legalább tízezres tömeg vonult fel Brüsszel utcáin a három legnagyobb érdekképviselet felhívására szerdán. A munkások azt követelték, hogy a kormány azonnal lépjen fel a megélhetési válság ügyében. Novemberre általános sztrájkot is terveznek Belgiumban.

Nehéz tél jöhet Európában, a brüsszeli tüntetés is ezt támasztja alá.

Korábban hasonló tüntetések voltak már Ausztriában, Csehországban és Görögországban is az emelkedő árak miatt.

Németországban sem rózsásabb a helyzet: az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek. Már korábban is tartottak demonstrációkat, de az energiapánik miatt most újra utcára vonulnak

A Reuters szerint a németek csaknem 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni fizetni a gázt és az áramot.

A német szolgáltatók ugyanis a szankciók miatt megemelkedett költségeiket a fogyasztókra hárítják.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung számokat is közölt. Vannak, akiknek a gázszámlája az eddigi 154 euróról több mint 1106 euróra, vagyis 440 ezer forintra emelkedett havonta.

Egy Németországban élő nő, Mari Schmitz de Bruijn az M1-nek arról beszélt, hogy már most duplájára nőtt a gázszámlája: 160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

„Nagyon félünk. A szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram- és gázárakat kell fizetnünk, mérhetetlenül megdrágultak. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, a hentesek… Nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – fogalmazott a nő.

Brüsszel azonban másképp gondolkodik, a bürokraták nem hajlandóak belátni, hogy a kontinens milyen nehéz helyzetbe kerülhet az Oroszországgal szemben bevezetett önsorsrontó szankciók miatt.

Az energiaválság már nemcsak az ipart, hanem az embereket is érinti, ez pedig könnyen vezethet általános elégedetlenséghez és demonstrációkkal tűzdelt télhez.

Rekordszinten nőttek a termelői árak Németországban – az adatokat kedden közölte a német szövetségi statisztikai hivatal. A legnagyobb mértékben továbbra is az energiaárak nőttek: összességében 139 százalékkal. A földgáz ára 209, az áramé pedig 174 százalékkal nőtt egy év alatt. A drasztikusan megemelkedett rezsiköltésgeket a németek nem tudják kifizetni.

Kétségbeesett és dühös emberek panaszkodnak a német energiaszolgáltatóknak – írta meg a Reuters. Vannak, akik sírva telefonálnak, mert nem tudják fizetni a számláikat. A Reuters szerint a németek csaknem 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni fizetni a gázt és az áramot.

A német szolgáltatók ugyanis a szankciók miatt megemelkedett költségeiket a fogyasztókra hárítják.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung számokat is közölt. Vannak, akiknek a gázszámlája az eddigi 154 euróról több mint 1106 euróra, vagyis 440 ezer forintra emelkedett havonta.

Az emelkedés mértéke tartományonként változik és a szolgáltatóktól is függ.

De sokan úgy számolnak, hogy az árak a négyszeresükre is nőhetnek.

Egy Németországban élő nő, Mari Schmitz de Bruijn az M1-nek arról beszélt, hogy már most duplájára nőtt a gázszámlája: 160 eurót, vagyis átszámítva csaknem 65 ezer forintot fizet havonta, pedig még nem is indult be a fűtési szezon.

„Nagyon félünk. A szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram- és gázárakat kell fizetnünk, mérhetetlenül megdrágultak. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, a hentesek… Nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek” – fogalmazott a nő.

Az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek. Már korábban is tartottak demonstrációkat, de az energiapánik miatt most újra utcára vonulnak.

Közben a Németországba irányuló orosz gázszállítás még mindig akadozik: augusztus végén karbantartásra hivatkozva a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket, néhány nappal később pedig Moszkva közölte: a szállítás addig nem tud újraindulni, amíg érvényben vannak a nyugati szankciók.

Egészen elképesztő, szürreális és egyben nagyon elkeserítő hír jelent meg a legolvasottabb német napilap, a Bild online kiadásán. A német hírportál felületén arról számolnak be, hogy az energia-veszélyhelyzet miatt új szabályozások értelmében az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő rendőrőrsökön nem lehet több 19 foknál. Ez alól azonban kivételt képeznek a cellák. 

Magyarul: melegebb van az elítélt rabok celláiban, mint a közrendet fenntartó rendőrök munkahelyén. 

A Bild megkereste a hírrel kapcsolatban a tartomány belügyminisztériumát, ahol megerősítették a lap értesüléseit. A tárca indoklása szerint ez azért fordulhat elő, mert a cellák lakótérnek minősülnek, míg a rendőrök irodái munkahelynek. Ennek értelmében a cellákban akár három fokkal is melegebb lehet, a lakóterekben ugyanis biztosítani kell a 20-22 fok közötti hőmérsékletet. 

Több német emberjogi szervezet is üdvözölte a döntést, mondván: a rabokra nem lehet vastag kabátot adni, így helyes döntés született. Az olvasók egy rész irónikus hozzászólást írt a cikk alá, és többen azon élcelődtek, hogy a rendőrök majd kénytelenek lesznek a rács mögé járni, ha fel akarnak melegedni.