Energiaválság: Svájcban már népfelkeléstől tartanak az áramszünetek miatt

A svájciak fellázadhatnak és elkezdhetnek fosztogatni, ha az országot a mostaninál is súlyosabb energiahiány sújtja majd idén télen - mondta Sankt Gallen kanton kormánytanácsának biztonsági és igazságügyi vezetője a Blick című német nyelvű svájci napilapnak adott interjújában. Fredy Fassler szerint, hogyha a következő hónapokban hosszabb áramkimaradások lesznek, nem elképzelhetetlen, hogy a svájci társadalom anarchiába süllyed.

- fogalmazott a szociáldemokrata politikus, aki szerint egy ilyen forgatókönyvnek jelenleg még kicsi a valószínűsége, mindazonáltal a rendőrséget és a katonaságot erre is fel kell készíteni.

A korábban ügyvédként praktizáló Fassler külön kiemelte, hogy a hatáskörébe tartozó kritikus infrastruktúrákat, például a kórházakat és rendőrségeket vészhelyzeti generátorokkal szerelték fel, hogy ezek akkor is tovább tudjanak működni, ha hosszabb időre elmenne az áram. Sőt, a politikus hivatala még arra is felkészült, hogy készpénzzel lássa el a svájciakat, ha áramkimaradások miatt nem tudnák használni a bankkártyáikat az üzletekben.

Fassler baljós interjúja egyébként mindössze pár nappal azt követően jelent meg, hogy a svájci Szövetségi Tanácsa közölte: télen korlátozhatják az energiafogyasztást, mivel "az áramkimaradások jelenleg a legsúlyosabb kockázatok közé tartoznak." Ezzel kapcsolatban Werner Luginbuhl, a svájci villamosenergia-szabályozó hatóság, az ElCom vezetője azt mondta, hogy a svájciak "teljesen meggondolatlanul" használják az áramot, egyben felszólította a lakosságot, hogy halmozzon fel télre minél nagyobb készleteket gyertyából és tűzifából.

Német tél: legfeljebb 19 fok lehet majd a középületekben

A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását.

Az energiatakarékosság jegyében a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni Németországban az ősszel kezdődő fűtési szezonban – jelentette be pénteken Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa egy – a Süddeutsche Zeitung című lapban majd szombaton megjelenő – interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint közölte, hogy továbbszigorítják az ország energiaellátásának biztonságát szolgáló szabályokat.

Így a már ismert – a többi között a magántulajdonban álló medencék fűtésének tilalmáról szóló – előírások mellett bevezetik a 19 Celsius-fokos felső határról szóló középületfűtési szabályt is. A készülő miniszteri rendelet azt is tartalmazza majd, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani.

A munka világában is több megtakarítás szükséges, de erről még tárgyalnak a munkaügyi minisztériummal és a szociális partnerekkel – tette hozzá Robert Habeck.

Az alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, hiszen Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport csökkentésével „gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

A gazdasági minisztérium júliusban hozta nyilvánosságra a készülő szabályozás alapelveit, amelyek szerint a közszféra mellett a vállalatoknál – üzemekben, irodákban – és a háztartásokban is csökkenteni kell az energiafogyasztást és javítani kell az energiahatékonyságot.

Az ARD országos közszolgálati televízió pénteki összeállítása szerint Németországban nagyjából 186 ezer középületet üzemeltetnek. Az energia-, és klímavédelmi politika területén a szövetségi kormány mellett működő független kutatóintézet, a Német Energiaügynökség (Deutsche Energie-Agentur) adatai szerint a zárt helyiségekben a hőmérséklet 1 Celsius-fokos csökkentésével a fűtésre szánt földgáz 6 százalékát lehet megtakarítani.

A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) egy sor javaslatot terjesztett elő a témában. Ajánlásai között szerepel az uszodák víz hőmérsékletének csökkentése, a meleg víz-szolgáltatás korlátozása a középületekben és az is, hogy az iskolai tornatermek fűtését legfeljebb 15 Celsius-fokra, az osztálytermekét pedig legfeljebb 20 Celsius-fokra állítsák az október elejétől április végéig tartó fűtési szezonban.

Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest most hatszorosára drágul az energia a német iparban, az egyre drágább villany és gáz pedig átalakíthatja Európa legerősebb gazdaságának a szerkezetét.

Ipari exodus fenyegeti Németországot az energiaválság miatt, számolt be róla a Világgazdaság. Mivel rendkívüli módon emelkedik az energia ára, számos, Németországot meghatározó vállalkozás vonulhat ki az országból, mivel képtelenek megfizetni a napról napra egyre többe kerülő energiaszámlát.

Ahogyan arra a gazdasági lap rámutat, a villamos energia és a gáz ára az elmúlt két hónapban több mint duplájára emelkedett.

„Németországban az energiainfláció sokkal drámaibb mértékben emelkedik, mint máshol. Attól félek, hogy a német gazdaság fokozatosan »visszaiparosodik«” – mondta a Bloombergnek Ralf Stoffels, a BIW Isolierstoffe Gmbh vezérigazgatója. A cég műanyag alkatrészeket gyárt autókhoz, repülőgépekhez és különböző ipari berendezésekhez.

Az orosz gázszállítások csökkenése, egyes esetekben elapadása már korábban is megnehezítette a helyzetét az olyan iparágaknak, mint a műtrágya- vagy az acélgyártás. Mindeközben a földgáz ára csütörtökön 241 euróra emelkedett megawattóránként, ami durván tizenegyszer több, mint ami békeidőben az év ezen időszakában szokásos, írja a Világgazdaság. A berlini kormány pedig csak a lakossági árakat korlátozta némileg, az üzleti szektor azonban kénytelen a piaci árat fizetni, amit aztán megpróbálnak részben a fogyasztókra hárítani.

„A nemzetközi piacon versenyző energiaintenzív cégek számára az árak súlyos terhet jelentenek” – vélekedett Matthias Ruch, az Evonik Industries – amely a világ második legnagyobb vegyipari cége – szóvivője. Bár ez a cég még nem gondolkozik a Németországból való kivonuláson, a jelek szerint másoknál már felmerült ez. A német vegyipar például az idei első félévben kevesebbet termelt és többet importált. A csomagolóiparban tevékenykedő Delkeskamp Verpackungswerke közölte, hogy bezárja az ország északi részén lévő egyik papírgyárát – nem bírják a magas energiaköltségeket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a G7 országok közül Németország teljesíthet a legrosszabban idén, mert ő az egyik leginkább kiszolgáltatott az orosz gáznak.

Mindeközben több nagy vállalat, így például a BMW, a Südzucker cukoripari óriás és a legnagyobb európai rézgyártó, az Aurubis AG is igyekszik csökkenteni a gázfelhasználását, és felkészülnek arra is, ha Moszkva esetleg elzárná a gázcsapokat.

Borús jövőképpel kecsegtet ugyanakkor a brüsszeli Bruegel kutatóintézet közgazdásza. „Ha tovább emelkedik a villany és a gáz ára, akkor átalakul a kontinens gazdasági képe” – mondta Simone Tagliapietra. Néhány iparág olyan nyomás alá kerül, hogy kénytelen lesz átgondolni európai termelésének további jövőjét – tette hozzá.