Nincs esély belátható időn belül a békére Ukrajnában?

A hétfőn országszerte elkövetett orosz bombázás után az ukrán lakosság nagyobb része egyelőre nyugalomra és nem szirénára kellett ébredjen. Ugyanakkor helyi jelentések Zaporizzsja elleni bombázásról számoltak be.

Az Egyesült Államok további fejlett légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának – mondta az amerikai elnök, amikor telefonon beszélt az ukrán államfővel a hétfői orosz rakétatámadásokat követően.

A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt a további támogatásról az önvédelemhez. Az amerikai elnök megismételte, hogy elítéli az orosz rakétatámadásokat Ukrajna területén.

Joe Biden nem sokkal a telefonhívás előtt kiadott közleményben közölte, hogy az újabb orosz támadások tovább erősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy mindvégig kiálljon Ukrajna polgárai mellett.

Rámutatott, hogy a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, és nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint jól jelzi Vlagyimir Putyin törvénytelen háborújának végletes kegyetlenségét.

Mihail Misusztyin orosz kormányfő a Krími hídon robbanás következtében keletkezett károk és a forgalom teljes körű, mielőbbi helyreállítását sürgette a helyetteseivel tartott hétfői értekezleten.

„A Krími hídnak rendkívüli jelentősége van a félszigetnek az ország más részeivel való összeköttetésében. Elengedhetetlen, hogy a legszűkebb határidőkön belül helyreállítsuk teljes körű működőképességét” – jelentette ki a kormányfő Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes jelentésének meghallgatását követően.

Husznullin a többi között arról számolt be, hogy az év végéig ötszáz kilométer utat fognak helyreállítani az Oroszországhoz csatolt területeken. Ezek egy részét már most is lehet alternatív útvonalként használni a Krím és orosz anyaállam között.

Vitalij Szaveljev közlekedési miniszter pedig azt közölte, hogy október 13-ig elvégzik a Krími híd vasútvonala megrongálódott részének kárfelmérését.

A Krími hídon szombat reggel felrobbant egy teherautó, az orosz hatóságok szerint két közúti hídlábköz megsemmisült, egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény pedig kigyulladt.

Időközben a sértetlenül maradt két sávon már van járműforgalom, s a menetrend szerinti vonatközlekedés is helyreállt. A hatóságok tájékoztatása szerint hétfőig csaknem hétezer gépkocsi haladt át.

A teher- és autóbuszforgalmat ugyanakkor a Kercsi-szoros két partja között közlekedő kompokra terelték át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), hogy erősítse meg az orosz szárazföldről az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre vezető gáz- és elektromos vezeték, valamint a híd védelmét.

Putyin vasárnap közölte, hogy a polgári infrastruktúra egy kritikus fontosságú létesítménye ellen végrehajtott robbantás terrortámadás volt, amelyet az ukrán szakszolgálatok követtek el.

Ukrajna négy régiója annexiójának elítélését sürgette, Oroszország pedig az elcsatolt Zaporizzsja és Herszon megye, valamint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság döntésének tiszteletben tartását követelte az ENSZ-közgyűlés hétfőn kezdődött rendkívüli New York-i tanácskozásán.

Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet az ülés kezdetén felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el az ukrán területek Oroszország általi elcsatolását.

„Az úgynevezett népszavazások köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a népakarat megnyilvánulásának nevezünk, sem jogi, sem technikai szempontból” – hangsúlyozta az ukrán diplomata.
Kiszlicja felszólította az ENSZ-testületet, hogy fogadja el a határozattervezetet, amelyben Oroszországtól cselekedetei visszavonását követelik. Mint mondta, Moszkva legutóbbi rakétatámadásai újfent azt mutatják, hogy Oroszország terrorista állam.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn azzal vádolta Lengyelországot, Litvániát és Ukrajnát, hogy „terrorista” támadásokat és „felkelés” kirobbantását tervezik Fehéroroszországban, és bejelentette, hogy közös „regionális” katonai alakulatot hoztak létre Moszkvával.

„Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában fehérorosz szélsőségesekből álló fegyveres alakulat kiképzése zajlik szabotázsakciók, terrortámadások végrehajtása és egy felkelés fehéroroszországi kirobbantása érdekében, ami közvetlen fenyegetést jelent országunk számára” – jelentette ki Lukasenka elnök egy nemzetbiztonsági tisztségviselőkkel tartott megbeszélésen.

„Az Egyesült Államok és az Európai Unió megerősítette, hogy politikai erőként kívánják használni a fehérorosz szökevényeket, és azt tervezik, hogy komolyan megerősítik a felforgató elemek támogatását, és súlyosbítják a (fehérorosz) nyugati határon kialakult helyzetet, hogy megnyissák a második frontot” – tette hozzá a fehérorosz államfő az elnöki hivatal közleménye szerint.

Lukasenka hangsúlyozta, hogy a múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös orosz-fehérorosz regionális katonai alakulatot hozott létre a nyugati határon tapasztalható „feszültség” növekedése miatt,

két nappal ezelőtt pedig megkezdték az erők összevonását, anélkül, hogy pontosította volna annak elhelyezkedését vagy méretét.

„Tegnap nem hivatalos csatornákon keresztül arról értesültünk, hogy csapásmérést terveznek Ukrajna területéről Fehéroroszország ellen”– mondta az elnök, kijelentve, hogy Kijev egy „második krími hidat” szeretne, amellyel a szombat hajnali robbantásban megrongált, a Kercsi-szoros felett átívelő orosz Krími hídra utalt.

„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézte a latin mondást az államfő, miközben hangsúlyozta, hogy nem szabad háborúnak kitörnie Fehéroroszország területén.

Lukasenka üzenetet küldött Volodimir Zelenszkijnek,

figyelmeztetve az ukrán elnököt: ne merjen hozzáérni „piszkos kezével egyetlen négyzetméternyi (fehérorosz) területhez” sem.

Az orosz erők február 24-én Fehéroroszország területéről is benyomultak Ukrajna északi részére, ahonnan azonban tavasszal visszavonultak, és Minszk eddig nem vett részt az ukrajnai hadműveletekben.

A tárca közleményében – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – leszögezte, hogy Oroszország „energiaterrort” alkalmaz Ukrajna és az Európai Unió ellen egyaránt. „Az ukrán villamos energia, amelyet exportáltunk, segítette Európát az orosz gáz kiváltásában, és támogatta az európai energiarendszer stabilitását” – emelte ki a minisztérium.

Hozzátették, hogy

Ukrajna még a több mint hét hónapja orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű leállítása után is teljesítette európai partnereivel szembeni villamosenergia-exportban vállalt kötelezettségeit.

„Azonban a mai rakétacsapások, amelyek hőtermelő és elektromos alállomásokat értek, arra kényszerítik Ukrajnát, hogy 2022. október 11-től leállítsa az elektromos áram exportját saját energiarendszerének stabilizálása érdekében” – magyarázta a minisztérium.

„Az Ukrajnából származó villamos energia exportja segített Európának csökkenteni az orosz energiaforrások fogyasztását, és ez az oka annak, hogy Oroszország tönkreteszi az energiarendszerünket, lehetetlenné téve, hogy Ukrajnából áramot exportáljunk” – jelentette ki Herman Haluscsenko energetikai miniszter.

Éjszaka is folytatódott a tüzérségi támadás Dnyipropetrovszkban

A Dnyipropetrovszki régió három városába is – Nikopol, Szinelnyikova és Krivoj Rog – az éjszaka folyamán orosz rakéták csapódtak.

Oroszország masszív csapást mért az ukrán katonai vezetési pontokra, ukrán kommunikációs és energetikai létesítményekre – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén.

Putyin szerint ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.

Ukrajna leállítja az európai országokba irányuló áramexportját az energetikai létesítmények ellen hétfőn végrehajtott nagyszabású orosz rakétatámadás miatt – közölte az energetikai minisztérium.

A tárca közleményében – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – leszögezte, hogy Oroszország „energiaterrort” alkalmaz Ukrajna és az Európai Unió ellen egyaránt. „Az ukrán villamos energia, amelyet exportáltunk, segítette Európát az orosz gáz kiváltásában, és támogatta az európai energiarendszer stabilitását” – emelte ki a minisztérium.

Hozzátették, hogy

Ukrajna még a több mint hét hónapja orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű leállítása után is teljesítette európai partnereivel szembeni villamosenergia-exportban vállalt kötelezettségeit.

„Azonban a mai rakétacsapások, amelyek hőtermelő és elektromos alállomásokat értek, arra kényszerítik Ukrajnát, hogy 2022. október 11-től leállítsa az elektromos áram exportját saját energiarendszerének stabilizálása érdekében” – magyarázta a minisztérium.

„Az Ukrajnából származó villamos energia exportja segített Európának csökkenteni az orosz energiaforrások fogyasztását, és ez az oka annak, hogy Oroszország tönkreteszi az energiarendszerünket, lehetetlenné téve, hogy Ukrajnából áramot exportáljunk” – jelentette ki Herman Haluscsenko energetikai miniszter.
 

Az Egyesült Államok határozottan elítéli a hétfői orosz rakétacsapásokat Ukrajna ellen, ezek a támadások még inkább megerősítik Washington elkötelezettségét Ukrajna polgárai mellett ameddig csak szükséges – közölte az amerikai elnök hétfőn.

India mélységes aggodalmát fejezte ki az ukrajnai helyzet elmérgesedése miatt az ukrán városokra mért hétfői orosz rakétatámadások nyomán.

Az Egyesült Államok további fejlett légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának – mondta az amerikai elnök, amikor telefonon beszélt az ukrán államfővel a hétfői orosz rakétatámadásokat követően.

A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt a további támogatásról az önvédelemhez. Az amerikai elnök megismételte, hogy elítéli az orosz rakétatámadásokat Ukrajna területén.

Joe Biden nem sokkal a telefonhívás előtt kiadott közleményben közölte, hogy az újabb orosz támadások tovább erősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy mindvégig kiálljon Ukrajna polgárai mellett.

Rámutatott, hogy a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, és nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint jól jelzi Vlagyimir Putyin törvénytelen háborújának végletes kegyetlenségét.

Újdelhi a harci cselekmények haladéktalan leállítását sürgeti, és kész támogatást nyújtani a feszültség oldását szolgáló erőfeszítésekhez – mondta az indiai külügyminisztérium egyik szóvivője.

India az ukrajnai orosz hadművelet tekintetében semleges álláspontra helyezkedett, mivel Újdelhi egyaránt szoros kapcsolatot ápol a Nyugattal és a Kelettel is.

India nem alkalmazza az Oroszországgal szemben elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket, és a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését szorgalmazza. 

A Die Zeitben neves német újságírók és tudósok felszólították a nyugati kormányokat: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Oroszország és Ukrajna a közeljövőben tárgyalásos megoldásra jusson. 

„Jelentős diplomáciai offenzívára van szükség” – írták. „A háború folytatása nem jelent megoldást a problémára, és masszív humanitárius, gazdasági és ökológiai vészhelyzeteket okoz világszerte.”  Katonai szakértők  szerint az összes megszállt terület, köztük a Donyeck és Luhanszk megyék, valamint a Krím visszahódítására Ukrajnának nincs reális lehetősége. Az Ukrajnát katonailag támogató nyugati országoknak ezért fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy pontosan mire is törekednek, és vajon a fegyverszállítások folytatása lenne-e a helyes út. A háború folytatásával ugyanis további ezrek halnak meg egy nem reálisnak tűnő célért – állítják a felhívás aláírói, akik közlik, hogy a Nyugatnak minden erőfeszítést meg kell tennie azért, hogy rávegye Oroszország és Ukrajna kormányát az ellenségeskedés felfüggesztésére. A gazdasági szankciókat és a katonai támogatást pedig be kell építeni egy olyan politikai stratégiába, amelynek célja a fokozatos deeszkaláció, a tűzszünet elérése.

– üzente a békefelhívás aláíróinak Andriy Melnyk, Ukrajna németországi nagykövete.