Az uniós adófizetők kárára, hitelből tartaná életben az ukrán államháztartást az Európai Bizottság

Nevük elhallgatását kérő uniós diplomatákra hivatkozva arról számolt be a Politico, hogy az Európai Bizottság még ebben a hónapban hitelt vehet fel a tagországok kárára, hogy a pénzből aztán rövid távon Ukrajna államháztartását finanszírozza. Az amerikai székhelyű brüsszeli lap beszámolója szerint az összesen 15 milliárd eurós keretösszegről szóló hitelezési program terveit május 18-án mutathatják be a nyilvánosság előtt.

Volodimir Zelenszkij közlése szerint Ukrajnának havonta 5 milliárd euróra van szüksége a „talpon maradáshoz”. Ennyi pénzből tudnák kifizetni az állami alkalmazottak béreit, a nyugdíjakat, a belső menekültek ellátását és a háborúval kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket. Az Egyesült Államok korábban már ígéretet tett arra, hogy a következő három hónapban ennek az összegnek az egyharmadát biztosítja, a maradék 10 milliárdot pedig most az Európai Bizottság tervezi megfinanszírozni – hitelből.

Úgy tudni, hogy a a Bizottság már pénteken tájékoztatta az uniós nagyköveteket a terveiről, melynek keretében a szervezet hitelt venne fel az uniós országok által nyújtott garanciákra támaszkodva. Noha a pontos hitelkonstrukció egyelőre nem ismert, a tervekkel kapcsolatban megszólaló diplomaták szerint az nagyon hasonlítana a koronavírus-járvány miatt megnövekedett munkanélküliség mérséklését célzó uniós programhoz, az úgynevezett SURE-hitelhez.

Ha hihetünk a Politico cikkének, akkor a Bizottság terve nagyon leegyszerűsítve azt jelentené, hogy az uniós adófizetők kárárára 5690 milliárd forint „ingyen pénzt” pumpálnánk az ukrán gazdaságba, amit aztán bárminemű felügyelet nélkül költhetnének el.

Meg nem erősített források szerint néhány ország, köztük Németország, Ausztria és Görögország, arra kérte a Bizottságot, hogy a terv május 18-i bemutatása előtt keressenek alternatív finanszírozási lehetőségek, és csak a legvégső esetben vegyenek fel hitelt. Elvileg többen is arra tettek javaslatot, hogy más, nem uniós országokat – például Japánt, Nagy-Britanniát vagy Norvégiát – is be kéne vonni a hitelezési programba.

Nincs előrelépés a béketárgyalások folytatásában

Nem történt előrelépés az Ukrajnával folytatott béketárgyalások kapcsán, Kijev nem hajlandó a tárgyalások folytatására - közölte Oroszország.

A tárgyalások nem haladnak előre, és megjegyezzük, hogy az ukrán tárgyaló felek teljes mértékben elzárkóznak a folytatástól- mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az Interfax hírügynökség tegnap Andrij Rudenko orosz külügyminiszter-helyettesre hivatkozva azt írta, hogy Oroszország és Ukrajna "semmilyen formában" nem tárgyal, Kijev pedig "gyakorlatilag kilépett a tárgyalási folyamatból".

Az Európai Bizottság ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére

Az Európai Bizottság szerdán ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére, s ennek keretében makroszintű európai uniós pénzügyi támogatást javasoltKIJEV JAVÁRA EGY 9 MILLIÁRD EURÓT ELÉRŐ ÖSSZEGŰ KÖLCSÖN FORMÁJÁBAN 2022 FOLYAMÁN.

Brüsszeli közleményében a testület kiemelte: jelentős pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség Ukrajna háborús károkat követő újjáépítéséhez. Miközben Oroszország folytatja háborúját, még nem lehet tudni, hogy összességében milyen szükségletekkel jár majd Ukrajna újjáépítése, azonban már most fontos elkezdeni megtervezni a nemzetközi erőfeszítés fő építőelemeit. Az Európai Unió készen áll arra, hogy kivegye a részét az ukrajnai alapvető szolgáltatások fenntartásában, a humanitárius szükségletek kezelésében és a leglényegesebb megsemmisített infrastruktúrák helyreállításában - írta az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv.

A bizottsági terv szerint egy nemzetközi koordinációs platform jönne létre, amelyet az Európai Bizottság és az ukrán kormány közösen irányít. A platform összefogná a támogató partnereket és szervezeteket, köztük az uniós tagállamokat, más két- és többoldalú partnereket és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket. A platform által jóváhagyott, igényfelmérésen nyugvó újjáépítési terv szolgálna alapul ahhoz, hogy az Európai Unió és a többi partner meghatározza a finanszírozásra kiválasztott kiemelt területeket és az egyedi projekteket. A platform koordinálná a finanszírozási forrásokat és felhasználásuk optimalizálása érdekében a rendeltetésüket, valamint nyomon követné a terv végrehajtása terén elért eredményeket.

Jelentős hangsúlyt kapnak a jogállamisági reformok és a korrupció elleni küzdelem, az uniós éghajlat-, környezetvédelmi és digitális szakpolitikákkal és normákkal összhangban álló beruházások pedig segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy megerősödve és ellenállóbban épüljön újjá az orosz támadások okozta pusztításból - közölték.

Az újjáépítési terv előmozdítására a bizottság egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolta, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinációjából állna. Igazodna azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket Ukrajna újjáépítése és az európai integráció felé vezető úton való támogatása jelent, továbbá olyan egyedi irányítási struktúrával rendelkezne, amely biztosítja Ukrajna teljes körű szerepvállalását - tette hozzá az Európai Bizottság.

Olaszország határozottan támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Olaszország határozottan támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba, és kész felgyorsítani a belső folyamatokat, hogy a két ország minél előbb beléphessen az észak-atlanti szövetségbe - jelentette ki Mario Draghi olasz kormányfő szerdán Rómában.

"A NATO-csatlakozási kérelem benyújtása világos válasz Ukrajna orosz lerohanására és arra a fenyegetésre, amelyet az az európai béke és a kollektív biztonságunk szempontjából jelent - mondta Draghi újságíróknak, miután Sanna Marin finn kormányfővel tárgyalt az olasz fővárosban.
Finnország és Svédország szerdán nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét a NATO-ba. Törökország - amelynek támogató szavazata elengedhetetlen a kötelezően konszenzussal történő felvételhez - egyelőre elutasítja a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök egyebek mellett azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy megtagadja a "terrorszervezetek", így a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak kiadatását.

"Egyes kérdéseket még rendezni kell, de meg szeretnénk arról bizonyosodni, hogy minden NATO-tagállam minél előbb ratifikálja a csatlakozásunkat" - hangsúlyozta Sanna Marin a tárgyalás után. A finn kormányfő, aki nem említette a csatlakozást megvétózni kívánó Törökországot, újságírók előtt kijelentette: a tagság gyors ratifikálása lesz a jelenlegi szakaszban a legjobb biztonsági garancia Finnország és Svédország számára.

Joe Biden: Az Egyesült Államok együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal

Az Egyesült Államok a NATO-ban együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szerdán közzétett nyilatkozatában.

"Melegen üdvözlöm és határozottan támogatom Finnország és Svédország történelmi jelentkezését a NATO-ba, és már várom, hogy együtt dolgozhassunk az Egyesült Államok Kongresszusával és NATO-szövetségeseinkkel azon, hogy Finnország és Svédország minél hamarabb a történelem legerősebb védelmi szövetségének tagjává váljon" - olvashatóak Biden szavai az elnöki hivatal washingtoni közleményében.
AZ ELNÖK SZERINT A KÉT ÉSZAK-EURÓPAI ORSZÁG "FONTOS DÖNTÉST HOZOTT" A NATO-TAGSÁGGAL KAPCSOLATBAN,hiszen a katonai szervezet "egymilliárd ember biztonságát garantálja Európában és Észak-Amerikában". Nyilatkozatában Biden méltatta az "alapos és inkluzív demokratikus folyamatokat", amelyek megelőzték a döntést mindkét országban.

Nyilatkozatában Biden az Egyesült Államok "régi, rendíthetetlen partnereiként" utalt Finnországra és Svédországra, akik "tovább erősítik a védelmi együttműködést a NATO-szövetségesek között". Az amerikai elnök leszögezte, hogy az új tagokkal együtt "az Egyesült Államok ezentúl is fenntartja jelenlétét a Balti-tenger térségében", és "együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben, és szembenézzenek az agresszióval".

Hangsúlyozta, hogy örömmel fogadja Sauli Niinistö finn államfőt és Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt csütörtöki látogatásuk során Washingtonban, ahol "tovább tárgyalhatnak NATO-jelentkezésükről és Európa biztonságáról".

Segítőközpontot hoz létre Budapesten az Ökumenikus Segélyszervezet

Ukrajnai menekülteket segítő központot hoz létre Budapesten az Ökumenikus Segélyszervezet, a június második felében megnyíló intézményben természetbeni adományokkal látják el a rászorulókat, valamint információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújtanak.

Az Ökumenikus Segélyszervezet szerdai, az MTI-nek küldött közleményében azt írta, nemzetközi szinten is jelentős ukrajnai humanitárius szerepvállalásuk mellett Magyarországon is fontos résztvevői a menekülteket segítő munkának. Ahhoz, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkező bajbajutottakat még hatékonyabban segíthessék, összetett támogatást nyújtó menekültközpontot hoznak létre Budapest belvárosában.

Ismertették: a tervek szerint június második felében megnyíló központ - miközben természetbeni adományokkal (élelmiszerekkel, higiénés eszközökkel, ruhával, gyermekápolási eszközökkel) látja el a rászorulókat, információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújt.
A KÖZPONT KIEMELT TEVÉKENYSÉGE A HOSSZÚ TÁVÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS LESZ AZOKNAK, AKIK MAGYARORSZÁGON TERVEZIK A JÖVŐJÜKET- írták. Hozzátették: az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz jutás, a munkavállalás elősegítése, valamint a felnőttképzés mellett a gyermekek gondozásában és a nyelvtanulásban is segítenek majd.

A segélyszervezet munkatársai és önkéntesek külön figyelmet fordítanak a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékkal élők és az idősek támogatására. A felnőtteknek és a gyermekeknek is szerveznek közösségi, illetve közösségépítő szabadidős és szemléletformáló programokat, hangsúlyt helyezve a tehetséggondozásra és a társadalmi integráció elősegítésére is.

A központ megvalósítását a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda 1,5 millió dollárral (543 millió forinttal) támogatja.