Német értelmiségiek az ukrajnai fegyverszállítmányok azonnali leállítását követelik

Német politikusok, diplomaták, egyetemi professzorok és más közéleti személyiségek egy csoportja az ukrajnai fegyverszállítmányok azonnali leállítását követeli Olaf Scholz kancellártól egy nyílt levélben, ami a Berliner Zeitung pénteki számában jelent meg. A nagy port kavart levél társszerzői szerint a Kijevnek nyújtott fegyverekkel Németország és más NATO-országok "de facto háborús féllé váltak", ami elképesztő kockázatokat rejt magában, ezért a német vezetésnek újra kell gondolnia, mi az ország érdeke, és hogy miként teremthető meg a lehető leghamarabb a béka Ukrajnában. 

A nagy port kavart levelet összesen 18 közéleti személyiség írta alá, köztük Antje Vollmer, a Bundestag volt zöld párti alelnöke, Hans-Christof Graf von Sponeck, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese, Norman Paech volt szociáldemokrata parlamenti képviselő és Johannes Becke, a Konfliktuskutató Központ volt igazgatója. 

A szerzők úgy fogalmaznak, hogy "Ukrajna a NATO és Oroszország közötti, az európai biztonsági rendről folyó konfliktus csataterévé vált", amelyet most "az ukrán nép kárára" vívnak meg. Mint írják: ha a konfliktusnak nem vetnek véget gyorsan, akkor az "egy újabb nagy háborúba" torkollhat, amely az I. világháborúhoz lenne hasonló, ám ezúttal atomfegyverek is bevetésre kerülhetnének, ami "széles körű pusztítást és az emberi civilizáció végét" hozhatná magával. Ezért a további pusztítás és eszkaláció elkerülése "abszolút prioritásnak" kell lennie mind Németországnak, mind a NATO számára. Mindezt pedig egyedül a fegyverszállítmányok azonnali leállítása tudná garantálni, melyeknek egyébként "sincs pozitív hozadéka", azok ugyanis csak "késleltetik a diplomáciai megoldást", és fokozzák az ukrán hadsereg ellenállását, amelynek "kevés esélye van a győzelemre". 

Fegyverszállítások helyett Berlin inkább győzze meg Kijevet, hogy fejezze be a katonai ellenállást, és helyette a politikai megoldást válassza

- olvasható a nyílt levélben, melyben azt javasolják Ukrajnának, hogy ígérjen semlegességet, ismerje el Oroszország részeként Krímet, és járuljon hozzá a donbásszi köztársaságokban tartott népszavazásokhoz. Ezek a lépések ugyanis megakadályoznák a további vérontást, és "reális esélyt" nyitnának a megállapodás eléréséhez.

A szerzők szerint több ukrán várost, köztük Kijevet, Harkovot és Odesszát  "nyitott városokká", vagyis olyan településekké kéne nyilvánítani, amelyek beleegyeznek abba, hogy felhagynak minden védelmi erőfeszítéssel, cserébe biztosítékot kapnak arra, hogy nem lesznek harcok a területükön. Ez a döntés ugyanis segítene elkerülni a "céltalan pusztítást és a civil áldozatokat."

Továbbá a szerzők azt is kijelentik, hogy a háborús logikát a béke bátor logikájának kell felváltania, és egy új európai és globális békestruktúrát kell létrehozni, amelybe Oroszország és Kína is beletartozik. Európában ugyanis sosem lesz béke, ha az említett nagyhatalmakat az EU és a NATO teljesen figyelmen kívül hagyja. 

A német belpolitikában egyébként jelenleg az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok kérdése váltja ki a leghevesebb vitákat. A kérdés annyira megosztó, hogy még a kormánypártok között sincs egyetértés a dologban: A szociáldemokraták óvatosan közelítenek a kérdéshez, a koalíciós kormány két kisebb tagja - a zöldek és a liberálisok - viszont teljes mellszélességgel kiállnak a halált okozó fegyverek szállítása mellett. 

A kormányon belüli törésvonalakat jól mutatja, hogy amíg Olaf Scholz német kancellár szerint Németországnak előbb meg kell egyeznie szövetségeseivel, mielőtt szóba kerülne a nehéz fegyverzet szállítása, addig Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter többször is kategorikusan kijelentette, hogy a tétlenségnek nincs helye, és Ukrajnának most mindenekelőtt nehézfegyvereket kell küldeni.