
Bemutatjuk a világ legjobban szankcionált országait, Észak-Korea még a dobogóra sem fért fel

Az orosz-ukrán háború hatalmas átrendeződést hozott a nemzetközi közösség által leginkább „büntetett” országok listáján.
Nagyon leegyszerűsítve a különböző szankciókat egyfajta megelőző vagy büntető intézkedéseként szokás alkalmaznia nemzetközi politikában, melyekkel egy ország – vagy országok egy csoportja – gyorsan képes reagálni az olyan politikai kihívásokra és fejleményekre, amelyek ellentétesek az érdekeivel, céljaival vagy értékeivel. A szankciókat alapvetően két nagy csoportra lehet osztani: gazdasági és diplomáciai. Az utóbbi kategóriába tartozik például a diplomáciai kapcsolatok megszakítása egy adott országgal, illetve a diplomáciai képviselők visszahívása vagy kitoloncolása. Az előbbi halmazba pedig többek között a fegyverembargó, egyes személyek vagy szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása, vagy épp bizonyos árukra elrendelt behozatali vagy kiviteli tilalom sorolható.

Az orosz-ukrán háború kapcsán egyre több szó esik mostanában a szankciós politikáról, annak gazdasági hatásairól, illetve a nyugati országok Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésiről. A szomszédban kirobbant konfliktus hatásárára kialakult feszült nemzetközi helyzet miatt a New York-i székhelyű Castellum.AI nevű agytröszt készített egy folyamatosan változó, úgynevezett szankciófigyelő listát, melyen a világ legjobban szankcionált országait rangsorolják. Nem meglepő módon a listát toronymagasan Oroszország vezeti, de a világ leginkább elszigetelt országának tartott Észak-Korea például a dobogóra sem fért fel. Nézzük tehát, mely országokat igyekszik leginkább izolálni a nemzetközi közösség:
1. Oroszország
Jelenleg Oroszországgal szemben 8269 darab különböző szankció van érvényben, melyek száma napról napra folyamatosan bővül. Ezek döntő többségét, közel 5500 darabot az orosz-ukrán háború kirobbanása után vezetett be az Európai Unió és a NATO. Egy jelentős részük, egészen konkrétan 2754 viszont már a háborút megelőzően is érvényben volt. (Ezeket még a Krím-félsziget annektálása miatt léptették életbe a nyugati országok 2014-ben.)
Az orosz offenzíva megkezdése, azaz a február 22-e óta bevezetett büntetőintézkedések elsősorban Oroszország pénzügyi szektorát, központi banki tartalékait, energiaellátását, nagyvállalatokat, Vlagyimir Putyin elnököt, kormányzati tisztviselőket, oligarchákat és más magánszemélyeket céloznak.
Az Oroszországgal szembeni intézkedések méretét talán Peter Piatetsky, az amerikai pénzügyminisztérium volt tisztségviselője jellemezte legjobban, aki „pénzügyi atomháborúnak és a történelem legnagyobb szankciós eseményének” nevezte az intézkedéseket.
2. Irán
Mielőtt Oroszország lerohanta volna Ukrajnát, Irán volt a világ legjobban szankcionált országa. A közép-ázsiai perzsa állam az 1979-es iráni forradalom, illetve a híres teheráni túszdráma óta áll Washington célkeresztjében. Jelenleg az országgal szemben 3616 büntetőintézkedés van érvényben, melyek többségét az iráni atomprogram miatt szabták ki a nyugati országok. Az egyik legsúlyosabb Iránnal szembeni szankciót 2018-ban foganatosították, amikor is a köztársaság bankjait kizárták a SWIFT fizetési rendszerből – csakúgy, mint nemrég az orosz pénzintézetek többségét.
3. Szíria
A Castellum listájának harmadik helyén Szíria szerepel, melyet 2860 szankció sújt ebben a pillanatban. Ezeket szinte kivétel nélkül a 2011-es szír polgárháború kirobbanása után vezette be az USA, az EU és egyes arab államok Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen.
4. Észak-Korea
A világ utolsó kommunista diktatúrájaként számon tartott Észak-Koreát elsősorban az atomprogramja és a ballisztikus rakétakísérletei miatt bünteti a nemzetközi közösség. Az ország egyébként sem túl fényes állapotban lévő gazdaságát szám szerint 2077 szankció sújtja, melyek között magánszemélyek és vállalatok elleni büntetések is szerepelnek.
5. Venezuela
Elsősorban Donald Trump volt amerikai elnök miatt került fel Venezuela a világ legjobban szankcionált országainak listájára. A korábbi republikánus kormányfő még 2019 elején hozott több száz büntetőintézkedést a dél-amerikai országgal szemben, melyekkel a radikálisan baloldali Nicolas Máduro kormányával kapcsolatban álló vállalkozásokat és olajipari szervezeteket célozták meg. Ezekkel együtt Venezuelával szemben jelenleg 651, többségében amerikai szankció van érvényben a Castellum listája szerint.
6. Mianmar
2021. február 1-jén puccs történt Mianmarban, amikor is az országot irányító, demokratikusan megválasztott kormányzó pártot a hadsereg elmozdította a hatalomból, Aun Szan Szu Kji miniszterelnököt pedig letartóztatták. A történtekre a nyugati országok diplomáciai és gazdasági szankciók tömkelegével válaszolt, melyekkel együtt most 510 büntetőintézkedés van érvényben a távol-keleti országgal szemben. Ezek elsősorban a katonai rezsim gazdasági megfojtására törekednek.
7. Kuba
A Castellum listáján Kuba az utolsó ország 208 szankcióval. A karibi sziget elleni első büntetőintézkedéseket még John F. Kennedy amerikai elnök vezette be 1962-ben a kubai rakétaválságra reagálva. Akkor Kennedy úgy fogalmazott, hogy a büntetőintézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg „Kuba a demokratizálódás és az emberi jogok nagyobb mértékű tiszteletben tartása felé nem halad.” Úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem történt meg, ugyanis Kubával szemben még mindig érvényben vannak a 60 éve hozott büntetőintézkedések többsége, melyek így a modern kori történelem leghosszabb ideje tartó szankciói.







