Dmitrij 4 kilométert úszott a 7 fokos vízben, ezért tette

Dmitrij Iurin otthon volt március 16-án, amikor bombatalálat érte a mariupoli színházat, ahol több száz gyermek és nő volt. A lakása csak néhány száz méterre volt tőle. „Szörnyű volt, hatalmas robbanás. Sikoltásokat hallottam, sikolyokat – mondta Iurin. "

Láttam holttesteket és holttestdarabokat. Kihúztam egy nőt, egy lányt, majd egy fiút. Mindannyian megsérültek. A fiú a lábát nem érezte, sikított. A kezeim remegtek. Tele voltam vérrel

– mesélte a bent maradt emberek evakuálásáról.

Dmitrij ezután visszatért a garázsba, ahol anyjával, Nadezsdával bujkált. Rágyújtott és bevett egy fejfájás elleni tablettát. Úgy döntött, hogy elmenekül Mariupolból,  a városból, amelyet két hete bombáztak az orosz erők. De a várost minden irányban elzárták, ezért ki kellett találni valamit - írja a Ziariul de Garda.

Aztán előállt egy vészhelyzeti tervvel: úszva biztonságosan elhagyja a várost.

Jó úszó és szenvedélyes halász volt, órákat töltött az Azovi-tengeren korábban. Valahogy ezzel megmagyarázható a döntés. Dmitrij két szemeteszsákot csavart a zoknijára, és négy üres 5 literes műanyag palackot használt "uszonyként". Mondhatni egyedülálló úszó rendszert fejlesztett  a vízben töltött időre a férfi. Amikor kiment a  tengerpartra már este volt. Romos tömbházakat hagyott maga után.

 „Volt néhány ember, aki ivóvizet keresett. Valaki cigarettát kért tőlem. Egy általam ismert úton mentem a tengerpartra. Hideg volt" - emlékezik vissza a férfi.

Aztán  vízbe merült. 150 métert úszott, párhuzamosan a parttal, majd elindult nyugat felé. 

Vacogtak a fogaim. Néha megpihentem a víz tetején

 – mondta. A tenger hőmérséklete nem haladta meg a 7-8 fokot. Két és fél órát, több mint 4 kilométert úszott, amíg elért  Melekinbe.

Miután kijött a vízből, az éjszaka közepén bekopogtatott néhány ember ajtaján, akik egy tengerparti házban laktak.

A tengerparton lakó vének elrejtették őt, előbb adtak neki egy pohár vodkát és egy tál ételt. Másnap reggel egy falusi segítségével sikerült felszállnia a szintén orosz erők által megszállt berdjanszki kikötőbe tartó kisbuszra. Az ellenőrzőpontnál tartózkodó orosz katonák figyelmen kívül hagyták őt szerencsére.

„17 vagy 18 évesek voltak” – emlékezett vissza Dmitrij, aki így az orosz fennhatóság alat levő Berdjanszkból átjuthatott az Ukrajna által kezelt területre, ahol a Nemzetőrségben folytatta önkéntes munkáját.