Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok miatt sztrájkot hirdettek egy olasz repülőtér alkalmazottai

Sztrájkot hirdettek a pisai Galileo Galilei Nemzetközi Repülőtér dolgozói, miután kiderült, hogy a légi kikötőből humanitáriusnak álcázott repülőjáratokon szállítanak halált okozó fegyvereket Ukrajnába – írja a La Croce olasz napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint a munkabeszüntetésre az egyik legnagyobb olasz szakszervezet, az Unione Sindacale di Base (USB) szólította fel az alkalmazottakat, mert sem közvetlenül, sem pedig közvetetten nem szeretnének részt venni az orosz-ukrán háborúban. 

Határozottan elítéljük azt a nyílt hírhamisítást, amely cinikusan a 'humanitárius' segélyt használja fel fedősztoriként az ukrajnai háború szítására

– olvasható az USB közleményében, melyben azt is megjegyezték, hogy „ezek a gépek először egy lengyelországi amerikai/NATO-bázison szállnak le, majd a rakományt Ukrajnába szállítják, ahol végül az orosz hadsereg bombázza le őket, ami további emberek halálát okozza.”

Sajtóbeszámolók szerint az országos szinten kis forgalmúnak számító pisai repülőtér dolgozói először spontán tagadták meg a munkát, ám később átfogó munkabeszüntetést hirdettek. Úgy tudni, hogy a demonstráció-hullámot a rakodómunkások indították el, akik nem voltak hajlandók felpakolni teherszállító gépekre olyan ládákat, melyeken az „Ukrajnának szánt gyógyszer és élelmiszer” felirat volt olvasható, miközben fegyvereket, lőszereket, rakétákat és robbanóanyagokat tartalmaztak.

Egy békepárti olasz civil szervezet, az Olasz Béke- és Leszerelési Hálózat (Rete Italiana Pace e Disarmo) arról írt az eset kapcsán, hogy a pisai reptéren tapasztal esemény egy nagy nemzetközi katonai „légi szállítás” része. És az itt repülőre pakolt fegyvereket feltehetően a kelet-lengyelországi Rzeszow bázisra szállítják, ahol február eleje óta egy amerikai logisztikai parancsnokság működik.

A reptéri sztrájkhangulat hétfőn tört ki, de időközben átterjedt a közelben található Livorno kikötőjére is, ahol a dokkmunkások kijelentették: semmilyen Ukrajnába tartó fegyverszállítmányt nem hajlandók kipakolni a szárazföldre. „Kiállunk az ukrán és az orosz emberek, valamint Dombassz mellett is. Mi nem akarunk bűnrészesek lenni ebben a konfliktusban” – írta a kikötői munkásokat tömörítő szakszervezet egy közleményben.

Francesca Donato, a Matteo Salvini nevével fémjelzett olasz Liga EP-képviselője a szakszervezetek nyilatkozatait kommentálva felszólította a római kormányt, hogy „tisztázza” a történteket.

Az orosz hadsereg nagy földalatti rakéta- és lőszerraktárakat rombolt le a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében hiperszónikus rakétával - közölte szombaton az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közlése szerint az orosz erők katonai rádió és felderítési központokat romboltak le Odessza kikötőváros közelében tengerparti rakétarendszerekkel - írta az Interfax. A bejelentéseket a Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni.

Oroszország korábban még nem vetett be hiperszónikus rakétát, sem Ukrajnában, sem Szíriában. Első sikeres tesztje - 2018 - óta több hadgyakorlaton felvonultatták.

Moszkva szerint ez a fajta nagyon jó manőverezőképességégű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában, közöttük tizenkét katonai raktárt és 43, harci járművek számára fenntartott parkolót. Ezen kívül az orosz légierő légvédelmi egysége lelőtt tizenkét ukrán drónt.

Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a dél-ukrajnai Zaporizzsja városban, amely szombaton 14 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart. A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.

Mariupolban az orosz és a szakadár erők az egyik legnagyobb európai acélüzem, az Azovstal ellenőrzéséért harcolnak - közölte Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban szombaton.

Andrij Szadovij lembergi (Lviv)  polgármester azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra. „Egyetlen segélyszervezet sem készült fel, pedig fél éve mindenki csak egy esetleges orosz támadásról beszélt” - mondta Szadovij a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban.

„Valószínűleg azért, mert a nyugati hírszerző ügynökségek azt mondták, hogy a háború valószínűleg két napig tart majd, és oroszok ellenállás nélkül elfoglalják Ukrajnát” - tette hozzá.

Lemberg a lengyel határtól 80 kilométerre fekszik. A háború február 24-i kezdete óta a város menekültek, diplomaták és újságírók tartózkodási helye lett.

„Az első tíz napban minden menekültet befogadtunk, aki itt akart maradni. Mostanra az összes szálloda, ifjúsági szállás és lakás megtelt” - mondta a polgármester a lapnak. Iskolákban, tornatermekben, kulturális és közösségi központokban is szállásoltak el embereket. A kétszázezer befogadott emberrel túlterheltek a város kapacitásai.

Lezuhant egy amerikai katonai repülőgép Norvégiában

Lezuhant egy amerikai katonai repülőgép négy emberrel a fedélzetén Norvégia északi részén - közölték a skandináv ország mentési illetékesei péntek éjjel. A helyi rendőrség szombat reggeli tájékoztatása szerint a balesetben valamennyien életüket vesztették.

Az amerikai tengerészgyalogság V-22 Osprey típusú repülőgépe közép-európai idő szerint pár perccel 18.30 előtt tűnt el a radarról. A repülőgép a Cold Response 2022 fedőnevű NATO-gyakorlaton vett részt. A norvég mentők helikoptere és repülőgépe 20.17 perckor találta meg a roncsot.

A gépnek 18 órakor kellett volna leszállnia. A baleset idején a környéken rossz volt az időjárás. A gép a földnek csapódott - tudatták a norvég mentőegységek.

Japán és Törökország elítélte Ukrajna orosz lerohanását

Hajasi Josimasza japán és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte és elítélte szombaton Ukrajna orosz lerohanását - jelentette a Kyoto japán hírügynökség.

A két külügyminiszter leszögezte, hogy az orosz katonai műveletek sértik Ukrajna szuverenitását és területi épségét, valamint a nemzetközi jogot, amely tiltja az erő alkalmazását - szögezte le Cavusogluval tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján Hajasi.

A miniszterek megállapodtak, hogy szorosan együttműködnek a nemzetközi rend fenntartásában, és kérik Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a törvénytelen ukrajnai műveleteket.

Hajasi "mély háláját és tiszteletét" fejezte ki a mindkét országgal közeli kapcsolatokat ápoló Törökországnak a közvetítés érdekében kifejtett diplomáciai erőfeszítéseiért.

A találkozóra azután került sor, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok után Japán is szankciókkal sújtotta Moszkvát Ukrajna lerohanása miatt.

Törökország ellenzi ugyan a Moszkva elleni szankciókat, de Recep Tayyip Erdogan török elnök "elfogadhatatlannak" nevezte az orosz agressziót.

A Fekete-tenger révén Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Törökország, a NATO tagállama, felajánlotta a közvetítést Kijev és Moszkva között. A múlt héten Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt Antalyában, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre.