Újabb két ország területi vitája kezd kiéleződni az orosz-ukrán háború árnyékában

Ijesztően elmérgesedett a viszony a történelmi okokból egyébként sem túl jó kapcsolatokat ápoló Görögország és Törökország között az elmúlt hetekben. A két ország viszonyában persze több olyan vitás kérdés is felmerült a közelmúltban, melyek diplomáciai válságot okoztak, kezdve a Földközi-tengeren található gázmezők kitermelésétől egészen a migrációs válsághelyzetig. Mivel ezeket eddig nem sikerült megnyugtatóan rendezni, így a feszültséget tovább tetézi, hogy most egy újabb fronton estek egymásnak a felek:

Újabban Törökország azzal vádolja szomszédját, hogy törvénytelenül telepít támadófegyvereket a hátárainak közelébe, Görögország pedig azzal gyanúsítja a másik felet, hogy területi igényt támaszt az Égei-tenger keleti medencéjében található néhány kisebb szigetére, és erőszakkal tervezi megszerezni azokat. 

Hogy pontosan megértsük, miért esett egymásnak a két NATO-szövetséges tagország néhány kis sziget miatt, több mint száz évet kell visszaugrani az időben. Az 1912-13-as balkáni háborúk során Görögország elfoglalta az Oszmán Birodalomtól Limnosz, Szamothraké, Leszbosz, Szamosz, Híosz és Ikária szigeteit. Hivatalosan Görögország az 1920-as lausanne-i békeszerződésben kapta meg a szuverenitást a földdarabok fölött, ezt azonban csak úgy tették lehetővé számára, hogy soha nem telepít támadó fegyvereket és katonai erőket oda. A demilitarizálásra vonatkozó előírást végül az 1947-es párizsi szerződésekben is megerősítették, amikor Olaszország a teljes szuverenitását átengedte Görögországnak a Dodekanészosz-szigetek felett.

Az elmúlt száz évben többnyire Törökország és Görögország is tartotta magát a lausanne-i békeszerződésben lefektetett szabályokhoz, most azonban a felek kölcsönösen szerződésszegéssel vádolják egymást. Görögország szerint az ügy azzal kezdődött, hogy Törökország vadászbombázók mellett drónokkal is megsértette az elmúlt időszakban a görög légteret a szigetek felett. A görög vezérkar szerint az Égei-tenger térségében csak januárban 17 bevetésen kísértek ki török harci repülőgépeket a görög légtérből. 

Ezzel szemben Törökország szerint Görögország kormánya kihasználja az orosz-ukrán háború okozta politikai zűrzavart, és fegyvereket telepít a demilitarizált szigetekre, hogy azokkal később „megtámadhassa Törökországot”. Hulusi Akar török védelmi miniszter úgy fogalmazott nemrég egy kormányülésen, hogy egyes görög politikusok nyíltan törökellenesek, szándékosan és agresszív módon elferdítik a valóságot, hogy feszültséget szíthassanak – írja az Ekathimerini angol nyelvű görög hírportál. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök óva intette Görögországot az égei-tengeri szigetek felfegyverzésére irányuló kísérletektől. „Nem lehetséges, hogy elhallgassuk a lefegyverzett státuszú szigeteken a megállapodások megsértésével végzett katonai tevékenységeket” – fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban a török államfő.

A fenyegetőzéssel járó nemzetközi feszültséget egyébként tovább fokozta, hogy több neves török újságíró is amellett foglalt állást az elmúlt napokban, hogy „Törökország számára eljött az idő, hogy visszavegye a Görögország által törvénytelenül megszállt égei-tengeri szigeteket.”

Dr. Athanasios Drougos diplomáciai és védelmi elemző szerint a nemzetközi jog ellenére Törökország valós fenyegetést jelent a görög szigetekre, és az ENSZ Alapokmánya szerint Görögországnak joga van megvédeni a területét. A szakértő arra számít, hogy Törökország a következő hetekben és hónapokban fokozz majd a Görögországgal szembeni retorikáját, és a területi igényekkel kapcsolatos válság tovább mélyül.