Putyin közölte, hogyan állnak a béketárgyalások

Már 23 napja tart Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívája. De az orosz vezetés szerint már véget ért volna a harc, ha teljesülnek a feltételeik. 

Most Vlagyimir Putyin a német kancellárnak fejtette ki álláspontját. Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy "elvi megközelítése szellemében továbbra is keresse a megoldást" - jelentette ki az orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.

Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni.

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.

Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két vezető „nem könnyű”, de „abszolút gyakorlatias megbeszélést folytatott egymással.

„Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” - mondta.

Reagált Scholznak arra kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.

„Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” - hangoztatta, és egyben bejelentette, hogy Putyin este Emmanuel Macron francia elnökkel is eszmecserét fog folytatni.

Putyin nem reagál Biden sértéseire

Kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint. Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések - mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.

„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” - tette hozzá.

Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell. A szóvivő Putyinnal egybehangzóan sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ukrán küldöttség nem mutat hajlandóságot a tárgyalások ütemének felgyorsítására.

Lavrov: Oroszországban „teljesen lerombolták az illúziót”, hogy megbízhat a nyugati országokban

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.

Mint mondta, mostanra Oroszországban „teljesen lerombolták az illúziót”, hogy megbízhat a nyugati országokban. Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az „információs terrorizmus” elemeit hordozó „információs háborút folytat Oroszország ellen.

„Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban” - nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.

Lavrov szerint Európa „99 százalékban feladta”, hogy megkísérelje megvédeni függetlenségét az Egyesült Államokkal szemben. Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel.

Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.

A tárca közlése szerint az orosz erők katonai rádió és felderítési központokat romboltak le Odessza kikötőváros közelében tengerparti rakétarendszerekkel - írta az Interfax. A bejelentéseket a Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni.

Oroszország korábban még nem vetett be hiperszónikus rakétát, sem Ukrajnában, sem Szíriában. Első sikeres tesztje - 2018 - óta több hadgyakorlaton felvonultatták.

Moszkva szerint ez a fajta nagyon jó manőverezőképességégű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában, közöttük tizenkét katonai raktárt és 43, harci járművek számára fenntartott parkolót. Ezen kívül az orosz légierő légvédelmi egysége lelőtt tizenkét ukrán drónt.

Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a dél-ukrajnai Zaporizzsja városban, amely szombaton 14 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart. A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.

Mariupolban az orosz és a szakadár erők az egyik legnagyobb európai acélüzem, az Azovstal ellenőrzéséért harcolnak - közölte Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban szombaton.

Andrij Szadovij lembergi (Lviv)  polgármester azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra. „Egyetlen segélyszervezet sem készült fel, pedig fél éve mindenki csak egy esetleges orosz támadásról beszélt” - mondta Szadovij a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban.

„Valószínűleg azért, mert a nyugati hírszerző ügynökségek azt mondták, hogy a háború valószínűleg két napig tart majd, és oroszok ellenállás nélkül elfoglalják Ukrajnát” - tette hozzá.

Lemberg a lengyel határtól 80 kilométerre fekszik. A háború február 24-i kezdete óta a város menekültek, diplomaták és újságírók tartózkodási helye lett.

„Az első tíz napban minden menekültet befogadtunk, aki itt akart maradni. Mostanra az összes szálloda, ifjúsági szállás és lakás megtelt” - mondta a polgármester a lapnak. Iskolákban, tornatermekben, kulturális és közösségi központokban is szállásoltak el embereket. A kétszázezer befogadott emberrel túlterheltek a város kapacitásai.

Lezuhant egy amerikai katonai repülőgép Norvégiában

Lezuhant egy amerikai katonai repülőgép négy emberrel a fedélzetén Norvégia északi részén - közölték a skandináv ország mentési illetékesei péntek éjjel. A helyi rendőrség szombat reggeli tájékoztatása szerint a balesetben valamennyien életüket vesztették.

Az amerikai tengerészgyalogság V-22 Osprey típusú repülőgépe közép-európai idő szerint pár perccel 18.30 előtt tűnt el a radarról. A repülőgép a Cold Response 2022 fedőnevű NATO-gyakorlaton vett részt. A norvég mentők helikoptere és repülőgépe 20.17 perckor találta meg a roncsot.

A gépnek 18 órakor kellett volna leszállnia. A baleset idején a környéken rossz volt az időjárás. A gép a földnek csapódott - tudatták a norvég mentőegységek.

Japán és Törökország elítélte Ukrajna orosz lerohanását

Hajasi Josimasza japán és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte és elítélte szombaton Ukrajna orosz lerohanását - jelentette a Kyoto japán hírügynökség.

A két külügyminiszter leszögezte, hogy az orosz katonai műveletek sértik Ukrajna szuverenitását és területi épségét, valamint a nemzetközi jogot, amely tiltja az erő alkalmazását - szögezte le Cavusogluval tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján Hajasi.

A miniszterek megállapodtak, hogy szorosan együttműködnek a nemzetközi rend fenntartásában, és kérik Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a törvénytelen ukrajnai műveleteket.

Hajasi "mély háláját és tiszteletét" fejezte ki a mindkét országgal közeli kapcsolatokat ápoló Törökországnak a közvetítés érdekében kifejtett diplomáciai erőfeszítéseiért.

A találkozóra azután került sor, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok után Japán is szankciókkal sújtotta Moszkvát Ukrajna lerohanása miatt.

Törökország ellenzi ugyan a Moszkva elleni szankciókat, de Recep Tayyip Erdogan török elnök "elfogadhatatlannak" nevezte az orosz agressziót.

A Fekete-tenger révén Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Törökország, a NATO tagállama, felajánlotta a közvetítést Kijev és Moszkva között. A múlt héten Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt Antalyában, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre.