Eláruljuk, mi az a repüléstilalmi zóna, és mi köze van a harmadik világháborúhoz

A nemzetközi és hazai sajtóból egyre többször hallani az úgynevezett repüléstilalmi zóna kifejezést, amit Ukrajna nagyon szeretne bevezetni a légterében, a NATO-tagországok többsége viszont még ennek a gondolatát is elutasítja. Maga a repüléstilalmi zóna definíciója egyébként nem túl bonyolult, az Ukrajna felett való alkalmazása viszont jó eséllyel egy olyan problémahalmazhoz vezetne, amely túlmutatna az orosz-ukrán háborún. A téma körül felmerülő kérdések megválaszolása tehát korántsem egyszerű, ezért az Al Jazeera megvizsgálta, hogy pontosan mit is jelent repüléstilalmi zóna, és mit jelentene, ha Ukrajna fölött egy ilyet vezetnék be. 

Mi az a repüléstilalmi zóna?

A repüléstilalmi zóna (angolul no-fly zone, NFZ) lényege, hogy egy kijelölt földrajzi terület légtérben nem közlekedhetnek repülők. A katonai okból elrendelt repüléstilalmi zóna esetében katonai erővel kell azt betartatni, tehát a légtérsértő járműveket vissza kell fordítani, földre kell kényszeríteni, vagy szélsőséges esetben le kell lőni. Elrendelésének persze nemcsak harcászati okai lehetnek, de Ukrajna esetében nyilván az lenne a célja, hogy ne repülhessenek be orosz vadászgépek, bombázók és harci helikopterek Ukrajna fölé.

Peter Harris, a Coloradói Állami Egyetem politikatudományi docense szerint a repüléstilalmi övezethez az Ukrajnában lévő NATO-gépeket elérő orosz légvédelem megsemmisítésére, és az ország fölött az orosz gépek lelövésre lenne szükség.

Ki akar repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett?

Nem meglepő módon, Ukrajna a leghangosabb szószólója, hogy repüléstilalmi övezetet vezessenek be az ország léterében. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő többször kérte a NATO-t, hogy az orosz repülőgépek ne repülhessenek Ukrajna légterében, ami szerinte megóvná a civileket a támadásoktól. „Minden nap megismételjük: zárják le az égboltot Ukrajna felett. Zárjuk le minden orosz rakéta, minden orosz harci repülőgép, minden terroristájuk előtt” - fogalmazott Zelenszkij egy múlt héten publikált beszédében.

Fontos megjegyezni, hogy az ukránok mellett néhány nyugati ország is támogatja az ötletet. Nemrég például a lettek, litvánok és az észtek is elfogadtak egy parlamenti határozatot, melyben felkérik a NATO-t, létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében.

Ki nem akar repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett?

A NATO tagországok jelentős többsége – köztük Magyarország is – határozottan elutasítja repüléstilalmi övezet bevezetését Ukrajna felett. Ennek egyetlen magyarázata, hogy egy ilyen döntés már rövid távon is totális háborúhoz vezethetne Oroszország és a NATO között, ami gyakorlatilag egyenértékű lenne a harmadik világégéssel. 

Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott a témával kapcsolatban, hogy a NATO egy védelmi szövetség, és nem fog nyílt katonai konfliktusba keveredni a tagországok határain túl, ezért biztos nem vezetnek be repüléstilalmi zónát Ukrajna felett. 

Az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló egyre növekvő felhívások ellenére Joe Biden amerikai elnök és vezető tanácsadói kizárták az ötletet. Kammala Harris alelnök például úgy fogalmazott, hogy a NATO Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtása már most is az eszkaláció kockázatát rejti magában, ezért közvetlen csapásmérésre biztosan nem fog sor kerülni a katonai szövetség részéről.

Hol hoztak létre repüléstilalmi zónákat korábban?

Az USA vezetésével a NATO három különböző konfliktusban vezetett be repüléstilalmi övezeteket az elmúlt 30 év során.

Irak: az első öbölháborút követően az USA vezette koalíció repüléstilalmi övezetet vezetett be Irak déli és északi része felett 1992-ben, hogy megvédje az ország lázadó régióit az akkori elnök, Szaddám Huszein kormányának légitámadásaitól. Ez a mechanizmus az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziójáig maradt érvényben.

Bosznia: a NATO légi ereje 1993 és 1995 között közösen működtetett repüléstilalmi övezetet az újonnan létrehozott Bosznia–Hercegovina felett, hogy megvédje az országot főként a boszniai szerb erők légierejétől. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993-ban határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a tagállamokat, hogy tegyenek meg „minden szükséges intézkedést” Bosznia légterének védelme érdekében.

Líbia, 2011: miután Líbiában népfelkelés tört ki Muammar Kadhafi ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben az ország feletti repülések betiltását kérte. Részben ennek hatására a NATO repüléstilalmi zónát rendelt el az ország felett, mivel  tömeges atrocitásoktól tartott a kormány részéről. Végül a NATO beavatkozása aktív erőfeszítéssé vált, hogy segítsen a líbiai lázadóknak Kadhafi megbuktatásában, akit hónapokkal később fegyveres ellenzéki harcosok elfogtak és megöltek.