Műanyagevő organizmusok fejlődtek a természetben a környezetszennyezés hatására

Egy átfogó tanulmány arra az eredményre jutott, hogy evolúciós folyamatok révén az élővilág egyre inkább alkalmazkodik az emberiség okozta globális környezetszennyezéshez, és az idő előrehaladtával folyamatosan nő azoknak a organizmusoknak a száma, amelyek képeseket táplálékként feldolgozni az műanyagokat – írja a Guardian online kiadása.

A svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatásából az derül ki, hogy a világ óceánjaiban és a szárazföldön egyre nagyobb számban fordulnak elő olyan baktériumok, gombák és bogarak, amelyek képesek megenni és feldolgozni a műanyagokat. Ilyen organizmusból 12 ezer különböző fajt az óceánokban, és 18 ezret pedig a talajban most azonosítottak. Legnagyobb mennyiségben pedig éppen ott, ahol a műanyagszennyezés is magasabb volt az átlaghoz képest, például a Csendes-óceán déli medencéjében és a Földközi-tenger keleti részén.

Külön érdekesség, hogy az vizsgált organizmusok emésztőrendszerében körülbelül 30 ezer olyan újonnan azonosított enzimet találtak, melyek képesek lebontani az emberek által leggyakrabban használt 10 műanyagtípust.

„Nem számítottunk arra, hogy ilyen nagy számban találunk ennyi különböző műanyagevő mikróbát, ennyi különböző környezeti élőhelyet. Ez egy meglepő felfedezés, amely igazán jól szemlélteti a környezetszennyezés problémájának nagyságrendjét”

- fogalmazott a tanulmány vezető szerzője, Jan Zrimec, aki szerint a kutatási bizonyítékok jól mutatják, hogy az élővilág lassan, de biztosan alkalmazkodik az évente keletkező mintegy 380 millió tonna műanyag hulladékhoz.

A Chalmers Műszaki Egyetem docense, Aleksej Zelezniak szerint a napokban publikált tanulmány „jelentős bizonyítéka annak, hogy a környezet egyszerűen átalakul a rá nehezedő nyomástól.”

A tudósok egyébként azt remélik, hogy a műanyaglebontó organizmusokból vett DNS-minták segíthetnek a környezetszennyezés elleni küzdelemben. Terveik szerint a leghatékonyabban működő műanyagbontó enzimeket a jövőben újrahasznosítási folyamatokban lehet majd felhasználni.

„Az eredményekből kiindulva olyan mikrobiális közösségeket lehetne génszerkesztéssel kitenyészteni, amelyek célzott lebontó funkciókkal rendelkeznek bizonyos műanyagtípusokkal szemben” – olvasható tanulmány zárófejezetében.