Eltörléskultúra: egy német múzeum átnevezte a műalkotásait a politikai korrektség nevében

Történelemhamisítással és identitáslopással vádolják a drezdai Állami Művészeti Gyűjteményt (SKD), miután a múzeum kurátorai klasszikus műalkotások sorát nevezték át a politikai korrektségre hivatkozva. Az MDR német hírportál beszámolója szerint az intézményvezetők 2020 eleje óta 120 festmény és szobor címét változtatták meg teljesen, 23 másik esetében pedig részlegesen változtatásokat eszközöltek, mivel úgy ítélték meg, hogy azok „rasszista vagy más módon diszkriminatív” címet viselnek.

Többek között eltávolították a „cigány”, „eszkimó”, „indián”, és a „mór” szavakat, valamint a bennszülöttekre és a sötét bőrűekre való utalásokat az SKD műalkotásainak nevéből. Példának okárt egy 17. századi holland festményt, amelynek eredeti címe a „Kutya, törpe és fiú” volt, a „Kutya, alacsony ember és fiú” nevet kapta, míg egy korábban „Fekete Vénusz” néven bemutatott bronzszobor neve az „Afrikai nő tükörrel” lett.

Úgy tudni, hogy névváltoztatás minden alkotás esetében más és más mértékű volt. Egyeseknél például megtartották az eredeti nevet, csak idézőjelbe tették és mellé írták, hogy az „történelmi cím”, ami mára elavult. Másoknál viszont, melyeknek eredetileg nem volt megnevezésük, vagy nem volt rögzített címük, a „tabu” szót tüntették fel egy csillaggal megjelölve.

Marion Ackermann, az SKD igazgatója egy regionális lapban megjelent véleménycikkében azzal érvelt a névváltoztatás mellett, hogy az a normális múzeumi munka része, melynek célja, „hogy ne bántsák meg az embereket a történelmi címekkel és diszkriminatív kifejezésekkel.” Az intézményvezető hozzátette, hogy a műalkotások címének átírásakor a precíz nyelvi tudatosság volt a legfontosabb szempont.

[caption id="" align="alignnone" width="992"] Az SKD gyűjteményének egyik gyöngyszeme, a „Mór smaragdokkal” című műalkotást ezentúl a „Férfi smaragdokkal” nevet viseli.[/caption]

A liberális széplelkek természetesen ujjongva fogadták a névváltoztatás hírét, német történészek és múzeumigazgatók azonban már kritikusan fogalmaztak az SKD döntésével kapcsolatban. Reinhard Spieler, a Német Múzeumszövetség elnökségi tagja például azt mondta, hogy „a szavak nem lehetnek tabuk a kulturális intézményekben, mivel a múzeumok lényege, hogy bemutassák azt a tényt, hogy más kultúrák és korok más és más értékeket képviseltek”.

Michael Wolffsohn német sztártörténész a Bild internetes kiadásának adott interjújában pedig egy költői kérdéssel fejezte ki véleményét a történtekről:

„Vajon a műalkotások átnevezői észre veszik, hogy mennyire nevetségessé teszik magukat ezzel a húzással?”

[caption id="" align="alignnone" width="627"] A drezdai Állami Művészeti Gyűjteményt (SKD) főépületének egyik csarnoka.[/caption]

Az Alternatíva Németországért (AfD) drezdai pártszervezete egy közleményben a baloldali „eltörléskultúra” (cancel culture) mintapéldájának nevezte a múzeum döntését, és felszólította az intézmény felett felügyeleti jogkörrel rendelkező szászországi kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a „nyelvrendőrség felháborító” intézkedését.

Alulról szerveződően egyébként egy internetes petíció is indult, amely azt követeli, hogy az szászországi kulturális minisztérium kényszerítse ki a múzeum progresszív vezetőségétől „a nyelvi túlkapások visszaállítását, és akadályozza meg, hogy a jövőben további műalkotásokat nevezzenek át”.

A múlt hónap végén indított petíciót ezidáig 7346 ember írta alá, és ha év végére ez a szám meghaladja a 12 ezret, akkor a helyi törvények értelmében a regionális kormánynak foglalkoznia kell az üggyel.