tóth gabi
Egyre több ország jön rá, hogy a tömeges migrációt egyedül mesterséges fizikai határzárral lehet hatékonyan megállítani.
Törökország megkezdte az Iránnal közös határán annak a 295 kilométer hosszú falnak a építési munkálatait, mellyel megakadályoznák a tálib hatalomátvétel miatt hazájukat elhagyni kényszerülő afgánok illegális beáramlását az országban – írja az AFP francia hírügynökség.
Emin Bilmez, a kelet-törökországi Van tartomány kormányzója azt mondta az építkezés megkezdésekor tartott sajtótájékoztatón, hogy a mesterséges fizikai határzár megakadályozza majd az illegális határátlépéseket, a csempészáru-kereskedelmet, és a terroristák beszivárgását is meggátolja.
„A migrációs hullámok növekedése miatt szárazföldi erőink két felderítő és két kommandós századot küldtek fegyveres járművekkel együtt a térségbe. A Belügyminisztérium 35 különleges műveleti csapatot és 50 fegyveres járművet vezényelt az övezetbe, hogy segítsék a határt őrző csapatok munkáját”
- fogalmazott Bilmez, aki azt is elárulta, hogy a határfal mellett szögesdrót, valamint egy 4 méter széles és 4 méter mély vizesárok is védeni fogja Törökország dél-keleti határát.
Helyi sajtóbeszámolók szerint a iráni-török határra tervezett falból eddig 5 kilométer áll, és előreláthatólag egy 64 kilométeres szakasz fog elkészülni az év végéig, a fennmaradó részt pedig a következő években építenék meg. A fal mellett 58 őrtornyot és 45 kommunikációs tornyot is fel kívánnak húzni. A tornyokat hőkamerákkal, radarokkal, érzékelőkkel és tűzvédelmi rendszerekkel is felszerelik. Sőt, a későbbiekben felfegyverzett katonai drónokat is telepítenek a határra, melyek a nap 24 órájában felderítő feladatokat látnak majd el.
Hivatalos statisztikák alapján egyébként a iráni-török határon a török hatóságok eddig 55 ezer illegális bevándorlót, és 783 embercsempészt fogtak el, ami nagyjából 25 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az Európai Uniónak minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot az új afgán vezetéssel, annak érdekében, hogy elkerüljünk egy újabb migrációs és humanitárius válságot, valamint a nemzetközi terroristák visszatérését az országba
- jelentette ki Josep Borrell kül és -biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, miután rendkívüli tanácskozást folytatott az uniós külügyminiszterekkel az afganisztáni helyzetről.
– fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kapcsolatfelvétel nem jelentené a tálib vezetés hivatalos elismerését. Borrell minden bizonnyal 2015-ös migrációs válságra utalt, amely során több mint egymillió migráns – köztük sok afgán – érkezett az EU-ba. Ezt követően pedig számos iszlamista terrortámadás történt európai nagyvárosokban, köztük Brüsszelben.Párbeszédet kell folytatnunk az új vezetéssel, bárkik is alkotják azt, végül is megnyerték a háborút, mert a nyugati beavatkozás nem volt sikeres
Most a biztonság az első
Az uniós főképviselő szerint Brüsszel jelenleg főleg arra összpontosít, hogy garantálja a valamennyi uniós polgár, valamint az EU vagy a tagállamok képviseletében dolgozó helyi személyzet biztonságát és védelmét.- fogalmazott. Elmondása szerint az uniós országok eddig csaknem 400 vízumot adtak ki a tagállamokkal együttműködő afgánoknak és családtagjaiknak. A főképviselő szerint a nyugati katonai szerepvállalásnak Afganisztánban eredeti célja az volt, hogy harcoljon a 2001 szeptember 11-i terrortámadások elkövetői ellen, akik az országban kaptak menedéket.Az unió továbbá, különös figyelmet fordít azokra az afgánokra is, akiknek biztonsága most veszélybe kerülhet, mert együttműködtek a nyugati misszióval. Nem hagyhatjuk sorsukra őket, menedéket kell nekik nyújtani Európában
- mondta. Hozzátette:A küldetés ezen része sikeres volt, viszont az cél, hogy modern államot építsünk nem volt az
Borrell arról is beszélt, hogy a nemzetközi közösség hibát követett el, arra vonatkozólag, hogy nem tudta felmérni a nemzetközi alakulatok erejét, így a tálibok nagyon rövid idő alatt elfoglalták majdnem egész Afganisztánt.Hatalmas mennyiségű forrást fektettünk a misszióba, de ennek ellenére sem sikerült ellenálló afgán nemzetet és hadsereget létrehozni.