Osztrák belügyminiszter: nem fogadunk be afgán migránsokat, semmi okuk idejönni

Karl Nehammer osztrák belügyminiszter a német Die Welt hírportálnak adott interjújában kategorikusan kijelentette, hogy Ausztria semmilyen körülmények között sem fog befogadni afgán menekülteket.

A tárcavezető politikus elmondása szerint az Afganisztánt elhagyó civilek legalább egy tucat biztonságos országon áthaladnak, amíg eljutnak Ausztriába, tehát ha valódi menekültekről van szó, akkor elég csak Afganisztánnal egy szomszédos országba menniük, mivel semmilyen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé számukra, hogy kiválasszák a célországot, ahová menekülni szeretnének.

A konzervatív Osztrák Néppárt (OVP) színeiben politizáló Nehammer külön kihangsúlyozta hogy a kilencmilliós, tengerparttal nem rendelkező Ausztria az elmúlt 5 évben több mint 130 ezer embernek adott védelmi státuszt, közülük 35 ezer afgánnak.

„Az Afganisztánból érkezők többsége fiatal férfi, akik gyakran alacsony iskolai végzettségűek vagy analfabéták, így komoly kihívást jelentenek az integrációs és a szociális rendszerünk számára”

- tette hozzá a belügyminiszter, aki szerint hazája már így is erején felülteljesítve kivette a részét migrációs válság kezelésében, ezért nem kívánnak több embert befogadni.

Hétfőn, egy nappal azután, hogy Afganisztán fővárosa, Kabul lényegi ellenállás nélkül a tálibok kezére került és az iszlamisták formálisan is átvették a hatalmat az országban, Nehammer és Alexander Schellenberg osztrák külügyminiszter azt javasolta, hogy az EU hozzon létre kitoloncolási központokat az Afganisztánnal szomszédos országokban, hogy oda szállíthassák az illegális afgán bevándorlókat és bűnelkövetőket.

A kormányzati állásponttal szemben az ellenzéki osztrák politikusok főleg migránsbarát és bevándorláspárti véleményüknek adtak hangot. Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere például egy Twitteren írt bejegyzésben közölte, hogy „Ausztria fővárosa kész befogadni azokat az afgánokat, akik segítettek az osztrák diplomatáknak, és kampányoltak a nők jogaiért.”

Hasonló ígéretet tett Innsbruck polgármestere, Georg Willi (Zöldek) is, aki egy nyílt levélben arról írt, hogy a közel 300 ezer lakosú városban „van hely, a település vezetése pedig tud és akar is védelmet nyújtani”.

Alexander Van der Bellen osztrák elnök pedig azt írta a közösségi oldalán, hogy az afgánok hazatoloncolása jelenleg közvetlen veszélybe sodorhatja az életüket.

Az Európai Uniónak minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot az új afgán vezetéssel, annak érdekében, hogy elkerüljünk egy újabb migrációs és humanitárius válságot, valamint a nemzetközi terroristák visszatérését az országba

- jelentette ki tegnap este Josep Borrell kül és -biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, miután rendkívüli tanácskozást folytatott az uniós külügyminiszterekkel az afganisztáni helyzetről.

Párbeszédet kell folytatnunk az új vezetéssel, bárkik is alkotják azt, végül is megnyerték a háborút, mert a nyugati beavatkozás nem volt sikeres

– fogalmazott.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a kapcsolatfelvétel nem jelentené a tálib vezetés hivatalos elismerését.

Borrell minden bizonnyal 2015-ös migrációs válságra utalt, amely során több mint egymillió migráns – köztük sok afgán – érkezett az EU-ba. Ezt követően pedig számos iszlamista terrortámadás történt európai nagyvárosokban, köztük Brüsszelben.

Most a biztonság az első

Az uniós főképviselő szerint Brüsszel jelenleg főleg arra összpontosít, hogy garantálja a valamennyi uniós polgár, valamint az EU vagy a tagállamok képviseletében dolgozó helyi személyzet biztonságát és védelmét.

Az unió továbbá, különös figyelmet fordít azokra az afgánokra is, akiknek biztonsága most veszélybe kerülhet, mert együttműködtek a nyugati misszióval. Nem hagyhatjuk sorsukra őket, menedéket kell nekik nyújtani Európában

- fogalmazott.

Elmondása szerint az uniós országok eddig csaknem 400 vízumot adtak ki a tagállamokkal együttműködő afgánoknak és családtagjaiknak.

A főképviselő szerint a nyugati katonai szerepvállalásnak Afganisztánban eredeti célja az volt, hogy harcoljon a 2001 szeptember 11-i terrortámadások elkövetői ellen, akik az országban kaptak menedéket.

A küldetés ezen része sikeres volt, viszont az cél, hogy modern államot építsünk nem volt az

- mondta.

Hozzátette:

Hatalmas mennyiségű forrást fektettünk a misszióba, de ennek ellenére sem sikerült ellenálló afgán nemzetet és hadsereget létrehozni.

Borrell arról is beszélt, hogy a nemzetközi közösség hibát követett el, arra vonatkozólag, hogy nem tudta felmérni a nemzetközi alakulatok erejét, így a tálibok nagyon rövid idő alatt elfoglalták majdnem egész Afganisztánt.