Történelmi precedens: Németország hamarosan kártérítést fizet a gyarmati múltja miatt

Andrea Sasse, a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Németország nagyon közel áll ahhoz, hogy megegyezzen Namíbiával, és pénzbeli kompenzációt fizessen az afrikai országnak a gyarmati időkben elkövetett tömegmészárlások miatt – írja Der Spiegel internetes kiadása

I. Vilmos vezetésével a Német Császárság 1884-ben gyarmatosította a mai Namíbiát Német Délnyugat-Afrika néven. A gyarmat területe 835 ezer négyzetkilométer volt, lakosságának száma pedig 200 000 fő körül mozgott, melynek a nagy részét az őslakos hererok és namák alkották. Ezek a törzsek 1904 és 1908 között több alkalommal fellázadtak az európai hódítók ellen, ami véres háborúkhoz vezetett. Az összecsapások során 1749 német, valamint 25 000 és 100 000 közötti herero és 10 000 nama halt meg.

A történészek többsége szerint a tömegmészárlásra Adrian Dietrich Lothar von Trotha kormányzó adta ki a parancsot, aki arra utasította a katonáit, hogy lőjék halomra az őslakosokat, függetlenül attól, hogy férfiak, nők vagy gyerekek. Mások viszont úgy gondolják, hogy a céltalan gyilkolásnak beállított történet valójában egy mítosz, és a németek azért léptek fel kőkeményen az őslakosokkal szemben, mert fellázadtak a törvényes rend ellen és több száz fehér telepest lincseltek meg.

Bármi is legyen az igazság, az tény, hogy a technikai főlénnyel rendelkező németek totális győzelmet arattak a fejletlen törzsi csapatok ellen, a tűlelőket városokba kényszerítették vagy koncentrációs táborokba zárták és a földjeiket elkobozták. A több mint száz éve történt brutális események következménye pedig a mai napig érezteti a hatását Namíbiában, ahol a termőföldek jelentős része még mindig a fehér német gyarmatosítók leszármazottjainak (ők körülbelül 30 ezren vannak) tulajdonában vannak.

A németek által eltulajdonított földek sorsáról 2018-ban vette kezdetét egy átfogó társadalmi vita az afrikai országban az úgynevezett „Nemzeti Földkonferencia” keretein belül, mely során arra keresték a választ, hogyan lehetne a fehér földbirtokosakat rávenni az önkéntes földelosztásokra úgy, hogy abból ne legyen káosz és vérontás.

„Úgy vélem, namíbiaiként nehéz párbeszédre kell rávennünk magunkat, hogy békés és fenntartható megoldásokat találjunk az egyenlőtlenség, földtelenség, és a népirtás fájdalmainak megoldására”

- mondta Hage Geingob namíbiai elnök a program elindításakor, ami egyelőre nem hozott átütő eredményt, de a földjeiktől megfosztott emberek leszármazottait most mégis kompenzálhatják, ugyanis Németország jelezte, hogy készen áll erre.

Németország először 2015-ben ismerte el formálisan, hogy a múlt század elején népirtást követett el Namíbiában, majd bocsánatot kért az elkövetett bűncselekményekért, és tárgyalásokat kezdeményezett a lemészárolt tízezrek leszármazottainak kompenzációjával kapcsolatban.

A kártérítés részletkérdéseiről szóló egyeztetések évek óta húzódnak, de most úgy tűnik, hogy belátható közelségbe került a végső megállapodás, ugyanis a német külügyminisztérium szóvivője elmondta:

„A múlt héten újabb tárgyalási fordulót tartottak Berlinben, és a megbeszélések nagyon konstruktívak voltak. A végső szakaszhoz értünk ebben a kérésben.”

Andrea Sasse ezen felül azonban nem árult el mást a tárgyalásról, mert mindkét fél a titoktartás fenntartásáról határozott, amíg nem születik végleges megállapodás.

Egyébként ha a német-namíbiai kétoldalú egyezség megszületik, akkor az precedenst teremthet, ugyanis soha korábban nem volt még arra példa, hogy egy korábbi gyarmattartó kompenzációt fizessen az általa meghódított országnak. Szakértők szerint, ha ez megtörténik, akkor az afrikai országok sorra fogják benyújtani a kártérítési igényeiket az egykori gyarmattartóikhoz a következő években.