Még a haláluk is elrendezett: megdöbbentő temetési hagyományok a királyi családban

A brit királyi családnak már a ’60-as évek óta előre kidolgozott forgatókönyve van a fontos személyek halála esetére. Fülöp herceg halálával életbe lépett a Forth Bridge művelet, amelyben lépésről lépésre le van írva, hogy mit kell tennie a palotának.

Az első gyászszabály: mindent előre meg kell tervezni

Bár morbidnak hangzik, de a királyi család tagjainak még életükben jóvá kell hagyni a tervet. Fülöp temetési terve a Forth Bridge művelet, míg a királynőé London Bridge kódnéven fut. Ez utóbbit a királynő rendre tökéletesítgeti is. Károly walesi herceg halálának terve a Menai Bridge nevet viseli.

A tervek előkészítésében különböző kormányszervek, az angol egyház, a rendőrség, a katonaság, a királyi parkfelügyelet, a londoni önkormányzat és a közlekedési vállalat mellett részt vesz a média is.

Hogy ez mennyire fontos, jól példázza a mostani királynő apjának a halála. II. Erzsébet királynő apjának, VI. György királynak a halálhírét a “Hyde Park Corner” kódnéven továbbították Erzsébetnek, aki apja halálakor éppen Kenyában volt férjével. A BBC addig várt a király halálhírének beolvasásával, míg Erzsébetet el nem érték – hiszen így ő vált az uralkodóvá.

Fülöp herceg ebben a tervben rögzítette, hogy nem akar nagy felhajtást, a koronavírus-járvány miatt pedig ezt teljesíteni is tudják.

A királyi temetéseket általában három kategóriába sorolják: állami temetés, ünnepélyes temetés és magántemetés. Fülöp herceg temetése jogilag ünnepélyes temetés lett volna, akárcsak Diana hercegnőé.

A második szabály: azonnal értesítik a médiát

Ha a királyi család tagjának a halála nem váratlan, akkor először az orvosoknak kell közölni a sajtóval, hogy közel a vég – természetesen a palota ezt is felügyeli. Majd a halál beálltakor hivatalos közleményt adnak ki. Ezt is részletesen megbeszélik, hogy milyen platformon jelentetik meg előre, mely újságoknak adják oda először. A sort értelemszerűen a BBC vezeti...

Ha a királyi méltóság éjjel hal meg, akkor reggel 8 órakor jelentik be a halálát.

Ezután a miniszterelnöknek egyeztetnie kell a királynővel, hogy milyen beszéddel forduljon az ország népe felé. Csak a királynő jóváhagyásával készült beszéd hangozhat el.

Harmadik szabály: gyászidőszak

A bejelentést követően elkezdődik a nemzeti gyászidőszak, amely a temetés napjáig tart. Félárbocra eresztik a zászlókat, a parlamentben a képviselők fekete nyakkendőt viselnek, a nők bal karján fekete karszalag lesz. A királyi család tagjai és a palota személyzete is feketébe öltözik, a gyász idején csak hivatalos ügyben szólalnak meg. Új törvény ebben az időszakban nem születik.

Ha letelik az egy hét (általában ennyi idő telik a halálhír és a temetés között), a királynőnek további 20 napot még visszavonultan kell töltenie. Ezt II. Erzsébet királynő már megszegte, hiszen Fülöp halála után 4 nappal már visszatért a munkához.

Fülöp különterve

Fülöp herceg már előre rendelkezett a temetéséről, és nem akart felhajtást. Jogosult lenne a Westminster-palotában nyugodni, de ő inkább a kíváncsi szemektől távol, a St. James's palotában kívánja megtalálni a végső nyughelyét, ahol nem látnak rá szabadon az emberek. Szintén kérte, hogy a temetésén csak a család, hozzátartozók, barátok és esetlegesen magas rangú tisztviselők legyenek jelen.