Meghalt a világ egyik legkeresettebb terroristája egy francia légicsapásban

Florence Parly francia védelmi miniszter tájékoztatása szerint egy légicsapás következtében életét vesztette Bah Ag Moussa, az Al-Kaida észak-afrikai szárnyának (JNIM) egyik magas rangú katonai vezetője – írja a France 24 francia állami televíziós hírcsatorna internetes kiadása.

A világ egyik legkeresettebb terroristája november 10-én vesztette életét, miután a Franciaország vezette koalíciós csapatok helikopteres légitámadást hajtottak végre Bah Ag Moussa rejtekhelye ellen Mali dél-keleti részén.

Florence Parly hatalmas sikernek nevezte Moussa likvidálását a közösségi oldalán. „A Száhel-övezetben működő dzsihadista mozgalmak történelmi személyiségét, Bah ag Moussa-t felelősnek tekintjük a mali és a nemzetközi erők elleni több támadásért” – fogalmazott a Twitteren a tárcavezető politikus.

Ahogy arról a RIPOST korábban beszámolt, a francia erők legutóbb október 31-én hajtottak végre légicsapást egy 30 motorból és lakókocsiból álló terrorista-karaván ellen Mali dél-keleti részén. A támadásban több, mint 50 radikális iszlamista vesztette életét. A helyszínre vezényelt szárazföldi csapatok négy embert találtak életben, mindannyiukat letartóztatták.

Malit egyébként jelenleg a világ egyik legveszélyesebb országaként tartják számon. A közép-afrikai ország északi és középső részén iszlamista és más lázadó csoportok államcsínyt hajtottak végre 2012-ben, amire válaszul Franciaország csapatokat küldött a nyugat-afrikai államba, hogy megakadályozza a megerősödött dzsihadista csoportosulások térnyerését.

Párizs 2014 óta mintegy 5100 katonát küldött a Száhel-övezet öt országába az úgynevezett Barkhane hadművelet keretében, hogy megtisztítsa a térséget az itt tevékenykedő dzsihadistáktól. Ez Franciaország legnagyobb tengerentúli katonai missziója.

A Száhel-övezet tömeges migrációhoz is vezető instabilitása jelentheti a közeljövőben az egyik legnagyobb veszélyt kontinensünk biztonságára. A franciaországi terrorhullám, valamint a hazánk közvetlen közelében végrehajtott bécsi támadás rávilágított arra, hogy az elmúlt évtized közepén fellángolt radikális iszlamista eredetű terrorizmus nem egyszeri jelenség volt csupán, hanem a jövőben is számolnunk kell a kockázatával. A hamis biztonságérzetet az is okozhatja, hogy a közvélemény és néha sajnos a döntéshozók is kizárólag a közvetlen fenyegetésekkel foglalkoznak, ezáltal pedig képtelenek közép- és hosszú távlatokban gondolkozni, hogy megelőzzék a problémákat. Márpedig Európára nem csupán a lakosság körében elvegyülő, radikális nézeteket valló személyek és csoportok jelentenek veszélyt. Ha körbetekintünk Európa közvetlen és közvetett szomszédságán, akkor az Európai Unió idealisztikus, együttműködésre épülő barátok gyűrűje („ring of friends”) gondolat helyett a konfliktusok gyűrűjének („ring of fire”) megvalósulását láthatjuk a környező régiókban, mint Kelet-Európa, a Közel-Kelet vagy Észak-Afrika. Miközben a Közel-Kelet problémái, ha csak felszínesen is, de alapvetően ismertek az európai polgárok előtt, addig kevesen vannak tisztában az afrikai kontinens biztonsági fenyegetéseivel, annak ellenére, hogy a Száhel-övezet – a Szenegáltól Eritrea keleti részéig terjedő sivatagos sáv – kiemelt jelentőséggel bír Európa biztonságának szempontjából. Ennek a régiónak a konfliktusai – egy-egy kiemelkedő kivételtől eltekintve – ritkán lépték át az európai közvélemény ingerküszöbét, pedig 2012 és 2019 között több ezer civil esett áldozatul a csaknem kétszáz kisebb-nagyobb fegyveres csoportosulás összecsapásaiban, a konfliktusok intenzitása pedig idén sem csökkent. A régió államhatárokon átnyúló instabilitása súlyos kockázat Európára nézve, hiszen ezekben az országokban könnyedén meg tudják vetni lábukat a radikális iszlamista szervezetek, valamint a konfliktusokból adódóan fokozódhat a migrációs nyomás Európa irányába. Az állami kontroll hiánya olyan környezetet teremt, amely megkönnyíti az embercsempészek munkáját is. A térségben mind az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet, mind pedig az al-Kaida több fiókszervezete van jelen a helyi alapon szerveződő terrorista- és szélsőséges csoportok mellett. Ezen szervezetek számára a régió tökéletes bázisterület terroristaakcióik és hálózataik megszervezésére regionálisan és globálisan egyaránt, valamint megszervezhetik és kiképezhetik az utánpótlásukat, és fegyvereseik harci tapasztalatokat is szerezhetnek. Ezek a személyek az észak-afrikai migrációs útvonalakon keresztül akár Európába is eljuthatnak, fokozva ezzel a terrorfenyegetettséget a kontinens országaiban. A kihívások kezelésére 2014-ben Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád együttműködésé ben létrejött a G5 Sahel elnevezésű kezdeményezés, amely a katonai eszközök mellett a biztonság többi dimenziójában is törekszik a problémák együttes megoldására. A kezdeményezés maga mögött tudhatja a nemzetközi közösség támogatását, az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió különböző mértékben, de igyekszik részt venni a térség stabilitásának helyreállításában. Ezek az erőfeszítések azonban önmagukban nem elegendők, valamint törékenynek is bizonyultak, hiszen a nyár óta húzódó mali belpolitikai válság következtében az EU felfüggesztette az országban zajló katonai műveletét, amelyben a Magyar Honvédség is részt vett.