kulcsár edina
Már 2011. január 1-jén kijelentette Christos Papoutsis polgári védelemért felelős miniszter, hogy a görög társadalom „elérte korlátait az illegális bevándorlók befogadásakor. Görögország már többre nem képes.”
A migránsok megállítására Görögország tizenegy kilométer hosszú kerítést állított fel a török határ egy szakaszán. A hellének persze ugyanúgy jártak, mint Magyarország, az Unió ugyanis megtagadta, hogy anyagilag támogassa a schengeni határ védelmét.
„A Bizottság nem fog eleget tenni a görög társfinanszírozás iránti kívánságnak, mert véleménye szerint a kerítés értelmetlen” – mondta akkor a bizottsági szóvivő.
Papoutsis, az egyébként szocialista párti politikus erre dühösen kijelentette, hogy „ideje lenne az illegális migráció elleni küzdelemben részt vevők képmutatását és kettős mércéjét megállítani Brüsszelben”. Először büntetéssel fenyegették Görögországot, mivel az nem védi megfelelően az európai külső határokat. „És amikor intézkedéseket hoznak, eltávolodnak tőlünk és sértenek minket.”
A legfrissebb hírek szerint Görögország most fokozza a határőrizetet, kamerákat tervez a migránsok megállítására. Törökország északkeleti szárazföldi határán, amely elsősorban az Evros folyó mentén található, a hadsereg és a rendőrség közös járőrszolgálatot teljesít, miközben a rendőrség további 400 határőrt jelölt ki helyben történő kiküldésre.
„Már elindítottuk a közös őrjáratot” – mondta Ilias Akidis, a közeli Orestiada város rendőri szakszervezetének vezetője. „És elindult a 11 megfigyelő kamera telepítése a folyó mentén” – hangoztatta a rendőrségi elöljáró. A kamerákat 50 méter magas állványokra állítják fel, és mindegyikük képes lesz megfigyelni a 200 kilométeres határ 10 kilométeres szakaszát.
A múlt nyáron hatalomra került jobboldali kormányzat egy szigorúbb szabályt alkotott, amely szerint a menekültek menedékjog iránti kérelmét 25 napon belül kell eldönteni, mindaddig, amíg az ún. hotspotokban tartózkodnak. A kérelem elbírálásáig a menedékkérőknek nem engedik meg, hogy egyszerűen távozzanak az Égei-szigetekről, ám szabadon mozoghatnak a szigeten. Ha a kérelmeket elutasítják, a migránsokat azonnal kiutasítják. Pozitív döntés esetén indulhatnak csak a szárazföld irányába.
A felmérések szerint a görögök a migrációs válságot az ország legfontosabb problémájának tekintik. A lakosság 76 százaléka bírálja a kormány menekültpolitikáját. Az EU pedig kénytelen belátni, hogy Görögország stabilitásához elengedhetetlen a kiutasítások felgyorsítása. A törvény szűk határidőket és gyors döntéseket ír elő. A kormány emellett nagy, zárt fogva tartási táborokat épít a menekültek számára Kos, Lesbos, Samos, Chios és Leros szigetein.
A görög kabinet persze nehézségekkel is küzd, egyrészt a kitoloncolások jogi alapját képező eljárásokban német sajtóinformációk szerint a bírók nem elég szigorúak, arra tekintettel, hogy Törökország nem biztonságos kellőképpen a migránsok számára. Ügyvédek és NGO-szervezetek aktivistái bírálták az új jogszabályt, mivel álláspontjuk szerint a menedékkérők szigeteken történő fogva tartása illegális lehet.
A görög miniszterelnök ugyanakkor határozottan kiáll az új normák mellett, sőt legújabb kezdeményezése nyomán az Égei-tengeren dolgozó nem kormányzati szervezetek (NGO) kötelező regisztrációját írja elő az a görög törvény, amelyet szerdára virradóra gyorsított eljárásban fogadott el az ország parlamentje Athénban.
Görögország szigorítja az égei-tengeri térségben működő NGO-kra vonatkozó szabályokat.Mostantól kezdve minden ilyen szervezetet akkreditálni kell az állam felé – jelentette ki Giorgos Koumoutsakos, a görög migrációs miniszterhelyettes. Koumoutsakos elmondta, hogy egyes nem kormányzati szervezetek az Égei-tengeri menekültek nagy számát felhasználták arra, hogy közvetlenül az EU-tól pénzt szerezzenek.
”Úgy szaporodtak, mint a gomba. És néhányan úgy viselkedtek, mint a vérszívók„ – mondta a miniszterelnök-helyettes. Az új törvényi rendelkezések alapján bárki, aki a jövőben jogszabályi kereten kívül segíti a bevándorlókat, büntetőjogi következményekkel is számolhat.