Lutri lenne az euró bevezetése?!

Ha akarnánk, akkor is legfeljebb 2023-tól léphetnénk be az euróövezetbe – mondta tavaly egy szakértő az Info rádiónak. Ez tehát ma még elméletileg sincs napirenden, a napokban pedig megjelent a freiburgi székhelyű CEP (Centre de politique Européenne) tanulmánya arról, hogy kik a vesztesek és kik a nyertesei annak, hogy bevezették az eurót.

Ez a tanulmány az 1999 és 2017 között időszakot vizsgálja, tehát egyben látszik az egész korszak, mióta 1999 január elsején fizetőeszközként megjelent az euró.

A franciák például rosszul jártak – állapította meg a LeParisien cikke, az alábbi táblázat alapján.

Az eurónak az egy főre eső “hatása” ebben a teljes időszakban olyan volt, mintha minden egyes francia 56.000 eurót veszített volna el.

Az adat magyarázatához az intézet hozzáfűzte, hogy az euró bevezetése előtt Franciaország többször is leértékelte az egykori francia frankot és ez hiba volt. A szerzők azt javasolják, hogy
az euró értékének kiaknázásához az országban strukturális reformokra van szükség.

Szemügyre véve ezt a táblázatot az biztos, hogy az euró bevezetésével a németek jártak a legjobban (amint azt Bogár László közgazdász professzor többször is elmondta az EchoTV Háttérkép című műsorában), a legrosszabbul pedig az olaszok.

A németek mellett jól jártak még a hollandok, viszont egy görög, egy spanyol és egy belga állampolgár életében nem okozott különösebb változást az euró bevezetése.

A címben jelzett “lutri” bizonyára túl erős kifejezés, mindenesetre maga a tanulmány is azt mutatja, hogy az euró bevezetésének hatásai csak hosszabb távon mutatkoznak meg és előre meglehetősen nehéz megbecsülni, hogy – esetünkben – a magyar gazdaság szereplői jól járnak-e vele vagy sem.