kulcsár edina
A veszélybõl akkor lehet tragédia, ha a jég elolvadása után víz kerül a szobor alá...Több magyar városvezetõ is megkongatta a vészharangot.
Annak idején Kolozsváron, a télen befagyott sétatéri csónakázó tó jegén korcsolyáztunk. A Ceausescu-korszak ellenére fel sem merült, hogy a teljes erdélyi magyarság szimbólumának tekintett Mátyás király szobrához korcsolyapályát építsenek.
Veszélyeztetheti a Mátyás-szoborcsoportot a köréje tervezett korcsolyapálya – állapította meg a Kronika.ro. A törvényesség és az illegalitás határán egyensúlyoz a Kolozsvár főterén építés
alatt álló karácsonyi vásár, illetve az ehhez tartozó, a magyarok nagy részének körében felháborodást kiváltó, a Mátyás-szoborcsoport körül kialakítandó korcsolyapálya.
A létesítményre sem műemlékvédelmi, sem építkezési engedélyt nem adtak ki, ugyanis a teret egy három cégből álló csoportnak öt évre bérbeadó polgármesteri hivatal nem kötelezte ezek igénylésére a vállalkozókat.
Hogy miért nem? Mert volt hozzá egy kiskapu. Ez pedig az, hogy a jogszabályok szerint a három hónapnál rövidebb ideig álló építmények esetében nem kell műemlékvédelmi engedélyt kérni. Magyarán: mindez a törvényesség határán mozog, de inkább legális, mint nem
- fogalmazott Gergely Balázs önkormányzati képviselő.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a műemlék bronzrestaurátora elmondta, hogy majd a jégpálya elbontásakor kell figyelni a óriási mennyiségű elfolyó vízre. Ha a vizet a helyszínen engedik le, az fellazítja a talajt és előfordulhat, hogy megsüllyed a szobor.
Mátyás király lovasszobra több mint tíz tonna, és ehhez jön még a talapzat kőrésze. Nem mindegy, hogy elázott talajon vagy száraz talajon áll
– magyarázta Kolozsi Tibor.
Hozzátette: a szobor felújításakor is gondot okozott, hogy nem volt egyenletes a talapzat, hiszen a 20. század elején még nem létezett betongerenda. A szoborcsoport a középső részénél nehezebb volt, mint a széleinél, ezért ott jobban süllyedt, emiatt keletkeztek a repedések is a talapzaton. Ez a folyamat folytatódhat, ha elázik a talaj.