kulcsár edina
A 2017-es nyáron sosem mért melegeket tapasztalhatunk Európa minden szegletében, hõhullámok és erdõtüzek szedik áldozataikat.
Hőhullámok söpörnek végig a kontinensen, jelenleg Dél-Európa küzd a szárazsággal és a sorozatos erdőtüzekkel, de északabbra is komoly problémákat jelent a kánikula. Magyarországon péntek-szombaton tetőzik a hőmérséklet.
A tűznek semmi sem akadály
Portugáliában egy hónapja 64 ember halt meg a 40 ezer hektáron tomboló tűzben, ez volt az ország egyik legsúlyosabb tűzkatasztrófája. Múlt héten Olaszország déli és középső részén csaptak fel a lángok, egyes régiókban szándékos gyújtogatás, míg többségében a szárazság miatt gyulladtak ki a tüzek. Több ezer embert, köztük turistákat kellett kimenekíteni Nápoly környékéről és Szicíliából. Athén környékén folyamatosan lángolnak az erdők, mezők, egyelőre a tüzeket még kordában tudják tartani a szakemberek.
Ami a magyarokat leginkább érinti, az Split leégése: a magyar turisták körében népszerű dalmát tengerparton 30 órán át tomboltak a lángok. 4500 hektárnyi terület vált a lángok martalékává, 80 ember megsérült, többségében az oltást végző tűzoltók. A helyiek szerint a kormány késve reagált a katasztrófára, emiatt sokkal nagyobb károk keletkeztek. A gyorsan terjedő lángokat több helyen csak a levegőből lehetett oltani.
„A plázában voltam, bikinit kerestem, mikor szóltak, hogy azonnal el kell hagynunk az épületet. Kitört a pánik, sokan sikoltozva, sírva menekültek. Kint elviselhetetlenül forró volt a levegő, a füsttől alig láttunk, olyan volt, mint a pokolban. Nagyon féltem” – mesélte egy külföldi nő, aki visszajáró vendég a horvát tengerparton.
Gyilkos kánikula
Van, ahol nem a tűz, hanem a hőség okoz gondot: Japánban év eleje óta már legalább 17 ember meghalt, és közel 7600-an kerültek kórházba hőguta tüneteivel. A legtöbb áldozat 65 évnél idősebb, ők különösen rosszul viselik a tartós kánikulát: június eleje óta 35 fok az átlaghőmérséklet.
Spanyolországban múlt csütörtökön az ország negyedében adták ki a lehető legmagasabb figyelmeztetést a hőség miatt, Granadában pedig 45,7 fokos csúcshőmérsékletet mértek. A forróság itt egy ember életét követelte: egy aszfaltozómunkás holtan esett össze munka közben.
Mit tesznek ők?
A hőség miatt Európa-szerte figyelmeztetéseket adnak ki, a legtöbb európai városban vizet osztogatnak, párakapukat telepítenek és megnyitják a közösségi csapokat – Olaszország egyes területein viszont olyan súlyos a szárazság, hogy elzárták a közkutakat. Görögországban több szabadtéri turistalátványosságot is lezárnak, mert a figyelmeztetések ellenére a külföldiek a déli legmelegebb órákban is szívesen megnéznék a romokat, kockáztatva ezzel az egészségüket.
Mit tehetünk mi?
Az orvosok elsősorban azt javasolják, hogy a déli órákban ha csak tehetjük, ne menjünk a napra, maradjunk a hűtött épületekben, esetleg az árnyékban. Mindig legyen nálunk folyadék, a szokottnál is több vizet igyunk, kisebb adagokban. Viseljünk sapkát, használjunk naptejet, kerüljük a zsíros ételeket, az alkoholt és a megerőltető testmozgást.
Az idősebbek, gyerekek és a betegséggel küzdők esetében sokkal súlyosabb tüneteket okozhat a hőség, így érdemes ezekben az órákban egy hűvösebb szobában tartózkodniuk.