Az ENSZ szerint rasszisták a németek

Amikor Brandenburgban kell dolgoznom, akkor természetesen megyek, de a kislányomat már nem viszem magammal – meséli a Berlinben élő, eritreai származású Yonas Endrias. A férfi évek óta küzd a faji megkülönböztetés ellen Németországban. Endrias tagja volt annak a háromfős ENSZ-küldöttségnek, melynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja a rasszizmus helyzetét Németországban.

A két ügyvéd és az emberjogi aktivista február 20. és 27. között látogatott el többek közt Berlinbe, Frankfurtba, Kölnbe és Hamburgba. Tapasztalataik alapján a jelentéstevők erősen bírálják a német iskolarendszert. Ugyanis több afrikai muszlim diák is traumatikusnak írta le az iskolai élményeit.

Az ENSZ-küldöttség a rendőrség tevékenységével sem elégedett. Szerintük a rendőrség sokszor etnikai alapon válogat őrizetbe vételkor, és úgy vélik, jelen van a mindennapokban az „intézményes rasszizmus.” Ebből fakadóan vannak olyan városrészek, helyek, ahova a színes bőrű emberek nem mernek belépni.

A szakértők azt is megállapították, hogy az afrikai származású bevándorlók számára már csak az a munka jut, amit a németek nem akarnak elvégezni. A statisztikák szerint egymillió afrikai gyökerekkel rendelkező ember él Németországban, ez a teljes lakosság több mint egy százaléka. A végső jelentést előreláthatóan szeptemberben közli majd az ENSZ.

4500 birodalmi polgár Németországban

Egy tavaly év végi felmérés szerint mintegy 4500 birodalmi polgár él Németországban. A birodalmi mozgalom elnevezés a hitleri III. Birodalomból ered. A birodalmi polgárok pedig azt gondolják, hogy a Német Birodalom még mindig létezik, bár a szövetségesek elfoglalták azt. Így a birodalmi mozgalom tagjai nem fogadják el a jelenlegi német törvényeket. Adót nem fizetnek, közterhet nem viselnek. Terveik között az szerepel, hogy saját államot alapítanak.