Végleg leállhatnak az atomerőművek, népszavazás dönt a sorsukról

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a létesítmények végleges leállítását nagyjából ugyanannyian támogatják, ahányan ellenzik Svájcban.

Az "atomenergiából való kiszállást" célzó kezdeményezés mögött a zöldek állnak Svájcban, akik a 2011. márciusi japán földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett fukusimai nukleáris katasztrófa után tűzték ki célul annak elérését, hogy az országban meglévő atomerőművek működési idejét 45 évre korlátozzák, a jövőben pedig ne lehessen újabb nukleáris reaktorokat építeni és működtetni.

Ha a népszavazáson az igenek kerülnének többségbe, már jövőre három nukleáris erőművet lekapcsolnának a hálózatról, míg a teljes leállás 2029-ig történne meg.

A tervezet bírálói szerint mindez azt jelentené, hogy a belföldi áramtermelés a jövő évben egy csapásra 15 százalékkal csökkenne, vagyis az alpesi országnak a jelenleginél sokkal több - elsősorban francia reaktorokból és német szénerőművekből származó - áramot kellene importálnia, mivel nincs elegendő alternatív energiaforrása.

A kezdeményezést ellenzi a svájci kormány is, amely a népszavazási kampányanyagában egyebek mellett arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy milyen súlyosan terheli a környezetet a szénerőmű.

Eközben két svájci atomerőmű-üzemeltető, az Axpo és az Alpiq már jelezte, hogy amennyiben a svájci lakosság megszavazza a nukleáris leállást, azonnal benyújtják milliárdos nagyságrendű kártérítési igényüket. Mindezt arra hivatkozva teszik majd, hogy a létesítmények idő előtti leállítása gazdaságilag elviselhetetlen terheket ró rájuk. Az említett két vállalat több forrás szerint is jó eséllyel szerezhetne érvényt követeléseinek.

Svájc rendelkezik a világ legrégibb atomerőműparkjával. Az első nukleáris létesítményt, a Beznau I-et 1969-ben kapcsolták rá a hálózatra, majd 1972-ben következett a Beznau II és a mühlebergi erőmű. A gösgeni komplexumot 1979-ben, a leibstadtit 1984-ben helyezték üzembe.

Ripost hírek