Fotókon az olimpiai bajnok lakása, elképesztő, mit találtunk Gödön

Konditerem mellett saját múzeumot rendezett be gödi otthonában Kammerer Zoltán. Utóbbiba akár belépőjegyet is szedhetne, annyira ötletesen, kreatívan és gazdagon dolgozza fel a háromszoros olimpiai bajnok legenda pályafutását. És a szoba még mindig nincs kész… Kammerer Zoltán heteken belül tölti be 43. életévét, de továbbra sem tett le arról, hogy ott legyen a tokiói olimpián.

Ez lenne számára a hatodik…

„A 2019-es évem jól sikerült, akkor gondoltam rá, hogy miért is ne. A koronavírus és a halasztás miatt kaptam még egy évet a felkészülésre. Akár megyek Tokióba, akár nem, az biztos, hogy idén nyáron végleg befejezem az élsportot.” – mondta a Ripost7-nek a nagy bajnok.

A kajakos eddig öt olimpián vett részt, Atlantát, Sydneyt, Athént, Pekinget és Londont egy-egy zászló jelzi a múzeumban.

„Ezek a versenyek sokkal fontosabbak, mint a világbajnokság. Családiasabb a légkör, a kevesebb versenyzőt, kisebb létszámú edző és segítősereg kíséri el. Hangulatosabb, mint egy világbajnokság” – fogalmazott Kammerer aki 1996-ban zöldfülűként mutatkozott be. Elmondása szerint ott nem volt veszítenivalója, nem úgy, mint 2000-ben, ahol esélyesként nyert olimpiát négyesben és párosban is. 2004-ben négyesben ismételni tudtak, róla pedig itt került le minden teher.

„2008-ban lett volna esélyünk Kucsera Gabival, de az nem jött össze. Ezek után nem csak az én hozzáállásom változott meg, a szurkolóké is. Sydney után még karácsonykor is mi voltunk a sztárok a médiában, aztán pár éven belül a valóságshow-k szereplői csöpögtek a csapból is. 2008-ban három aranyéremmel jöttünk haza Pekingből, ezt cikinek tartotta az ország, nem ehhez szoktak. Pár nap múlva a benzinkúton vettem egy újságot, már egy sort sem írtak rólunk.”

Kammerer számára London után a riói olimpia kimaradt, aztán úgy alakult, hogy azt tévén sem nézte.

„Furcsa volt, az biztos. Lemaradtam a kvótáról, aztán éppen úgy alakult, hogy a kajakversenyek alatt a Balatonon vitorláztam. Hiányzott az olimpia hangulata, de elfogadtam, hogy ez van. Akkor még két évet terveztem, ebből lett végül öt…”

Májusra kiderül, megérte-e öt esztendőt várni a hatodik olimpiára.