tóth gabi
Azt régóta tudjuk, hogy a magyar fajkutya tenyésztés világszínvonalú, de arról kevés szó esik, hogy macskák tekintetében is ott vagyunk az élvonalban.
Spartacus a Pápán található tenyészet legendája, Ferencz Magdolna Csilla mestertenyésztő „kiskedvence” és egyben tenyészete ékköve, hiszen ahány kiállításon elindul, annyit nyer meg, mióta csak az „eszét tudja.” Ezzel a teljesítményével pedig alig kétéves korára elérte, hogy ő lett minden fajmacskák királya, vagyis hivatalosan sincs nála szebb cica ezen a sártekén. Spartacus eszmei értéke meghaladja a 20 millió forintot. A különleges macskának persze különleges bánásmód jár, amit Csilla meg is ad neki és persze a kolónia minden tagjának. Házát úgy alakította ki, hogy ott minden a 14 bengáli és néhány házi macska kényelmét, vagyis mondjuk ki, luxusát szolgálja.
A legjobb „macskás öregasszony”
"Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Spartacus jelen pillanatban a világ második legszebb macskája, mivel idén nyáron pihent, vagyis nem jártunk vele kiállításokra, így akadt egyetlen ”legyőzője”.
Ősszel viszont újra begyújtottuk a rakétákat és hosszú még a szezon, vagyis jó eséllyel még idén visszaül a trónra
- kezdte a Borsnak Csilla, aki szerint nincs is aranyosabb lény a földön egy öthetes bengáli babánál.
"Mindig is tudtam, hogy amolyan ”macskás öregasszony” leszek és ha már így lesz, miért ne legyek ebben a legjobb? Nálam mindig vannak apróságok, mert aki csak látott már pici bengáli macskát, az tudja, hogy nincs náluk cukibb lény a világon" - magyarázta szenvedélye okát a mestertenyésztő, aki azzal is tisztában van, hogy nem a legsimulékonyabb fajta mellett tette le a voksát. Egy ősi, vad ösztönökkel bíró, Ázsiai gyökerekkel rendelkező bengáli macska ugyanis a szeretet mellett határozottságot is megkíván a gazdájától.
Csak szerződéssel vihetőek a kiscicák
"A nálunk élő bengáli macskák szelíd, kedves ragadozók és ez utóbbi jelzőt érdemes szem előtt tartania annak, aki ilyen fajtát szeretne. A legtöbb tenyészetben világszerte nyers hússal etetik őket. Nos én ebben is kivétel vagyok, mert azt szeretném, ha a tőlem kikerült macskák ugyan megőriznék a jellegüket, de mégis inkább lennének simulékony, doromboló kedvencek, mintsem prédára leső vadállatok. Ugyanakkor nagyon fontos számomra a nyomon követés. Házi kedvencek esetén például szerződésben rögzítjük, hogy a gazdinak ivartalanítási kötelezettsége van, vagyis kizárom, hogy tőlem szaporítókhoz kerülhessen bármelyik apróság. Mi minden szűrő- és genetikai vizsgálatot elvégzünk, vagyis garantáltan csak tiszta vérű, egészséges állatok alkotják a kolóniát.
Ez pedig nagyon fontos, ha nem a legfontosabb a fajta jövőjének érdekében.
A tenyészetemben csak nagyon jó természetű, szeretettel és odafigyeléssel nevelt példányok élnek, ami garancia arra, hogy az utódok is ezt a vonalat viszik tovább" - tette hozzá Csilla, aki tényleg mindent az imádott bengáli macskáinak rendelt alá pápai otthonában.
Alapítvánnyal küzd a szaporítók ellen
"Szinte az egész házat ők uralják, minden úgy van kialakítva, hogy nekik a legjobb legyen. Nemrég készültek el a szülő és a pihenőszobák, amik közvetlenül a hálószobámból nyílnak. Ha látogató érkezik, kizárólag védőfelszerelésben léphetnek be ide, hiszen az anyamacskák és persze az apróságok is nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra" - tette hozzá a mestertenyésztő, aki hosszú évek óta harcol a szaporítók ellen, akik rengeteg kárt okoznak a valódi tenyésztőknek és persze a fajmacska populációknak is. "Ha minden jól megy, már a napokban bejegyzik a Spartacus az állatokért elnevezésű alapítványunkat, vagyis hivatalosan is harcolhatunk a szaporítók ellen és végre szervezetten hívhatjuk fel a figyelmet a felelős állattartásra és az ivartalanítás fontosságára. Szeretnék a témában előadásokat tartani rendezvényeken és iskolákban is. És fontosnak tartom a menhelyek támogatását is. Ez egy ádáz küzdelem, de valakinek bele kell állnia és én megteszem!" - jelentette ki Ferencz Magdolna Csilla.